Napszúrás
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Napszúrás | |
BNO-10 | T67.0 |
BNO-9 | 992.0 |
Leírás | |
Érintett szervek | agyhártyák |
Főbb tünetek | Erős fejfájás, hányinger, hányás, láz, szédülés, eszméletvesztés |
Megelőzés | sapka viselése a tűző napon, esetenként vizesen, hosszabb pihenőidők beiktatása a munkavégzés közben, esetenként szieszta beiktatása a déli órákban[1] |
DiseasesDB | 5690 |
MedlinePlus | 000056 |
A napszúrás az erős napsütés, illetve magas hőmérséklet együttes és tartós hatására kialakuló kellemetlen tünetekkel járó egészségi állapot, amely igen gyakran következik be a nyári, vagy forróbb időszakokban. A napszúrás nem összetévesztendő a hőgutával. Kiváltó tényezői egyaránt lehetnek fizikai, illetve kémiai jellegűek. Fizikai okai lehetnek a tartós kitettség a napsugárzásnak, illetve a magas hőmérsékletnek, illetve mechanikus ingerek (ütés, nyomás). Kémiai okai közt a szervezet sav-bázis egyensúlyának felborulása, illetve allergia fordulhat elő. A napszúrás tüneteit nem vírusok, illetve baktériumok okozzák.
Tünetei
[szerkesztés]A napszúrás tünetei a következők: fejfájás, szédülés, megemelkedett testhőmérséklet, láz, hányinger, hányás, egyes súlyosabb eseteknél eszméletvesztés, ájulás is előfordulhat.
Kialakulása
[szerkesztés]Napszúrás elsősorban olyan személyeknél alakul ki, akik a magas környezeti hőmérsékletnek, illetve a közvetlen napsugárzásnak huzamosabb ideig ki vannak téve. Munkájuk jellegénél, illetve a munkavégzésük helyénél fogva ilyen a napszúrás kialakulásával elsődlegesen fenyegetett személyek lehetnek például az útépítők, a mezőgazdasági munkások, a segédmunkások, a vasúti pályamunkások, a biztonsági őrök és a többi. A fedetlen fejet huzamos időn keresztül érő napsugárzás igen gyorsan kiválthatja a rosszullétet. Amennyiben hányás fordul elő a betegnél, akkor számolni kell a nagyfokú vízveszteséggel is, amelyet sürgősen pótolni kell. A legtöbb betegséghez hasonlóan a napszúrás is elsősorban az idősebb korosztályba tartozó felnőtteket, valamint a kiskorúakat veszélyezteti. Forró nyári napokon fordítsunk nagyobb figyelmet a saját folyadékpótlásunkra, illetve embertársaink, közeli ismerőseink vízutánpótlására is figyeljünk.
Teendők napszúrás esetén
[szerkesztés]A beteget azonnal hűvös, árnyékos helyre kell vinni, amely lehet például egy hűtött, légkondicionált helyiség is, vagy akár egy hűvösebb pince, szoba is, amely kellően be van sötétítve.[2] A beteget le kell fektetni és meg kell kezdeni a szervezetéből távozott folyadék visszapótlását, illetve felhevült testének hűtését, akár hideg vizes borogatás alkalmazásával. A folyadékpótlásra felhasznált italok hűsek legyenek és sok ásványi anyagot tartalmazzanak, többek közt némi sót is, amely a szervezetből gyorsan kiürül a fokozott verejtékezés közben. Erre a szervezet elektrolitháztartásának fenntartásához van szükség, amely a kálium, a nátrium és a klór kényes egyensúlyán alapul.[3]
A napszúrásból 24-48 óra alatt fel lehet épülni, ugyanakkor, ha a tünetek a fentebb említett teendők elvégzése ellenére is súlyosbodnak, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.[4]
Különösen fontos, hogy kánikulai napokon sohase hagyjunk magára zárt utastérben kisgyermeket, háziállatot, mert nem csak napszúrást, hanem hőgutát is kaphat!
Források
[szerkesztés]- ↑ Ugye ön is aludna délután?. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
- ↑ Teendők hőségriadó esetén. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
- ↑ Folyadékháztartás. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
- ↑ Napszúrás. (Hozzáférés: 2013. július 26.)[halott link]