Diszkoszvetés a nyári olimpiai játékokon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Robert Garrett az újkori olimpiák első diszkoszvető olimpiai bajnoka

A diszkoszvetés az újkori olimpiai játékok mindegyikén az atlétikaversenyek része volt.A versenyszámot ókori előzményei alapján vették fel az 1896. évi nyári olimpiai játékok programjába.

Az első olimpiai bajnok, az egyesült államokbeli Robert Garrett az akkor feltételezett antik stílusban – vagyis a diszkoszvetésre ma jellemző forgás nélkül – dobva nyerte aranyérmét. A mai modern forgásos dobótechnikát Bauer Rudolf alkalmazta először az 1900. évi olimpián, megnyerve ezzel Magyarország első és máig egyetlen olimpiai aranyérmét ebben a versenyszámban. Az első olimpiai bajnok, aki a következő olimpián meg tudta védeni bajnoki címét, az egyesült államokbeli Martin Sheridan volt, aki az 1908. évi olimpián megnyerte az ezen egyetlen alkalommal kiírt antik stílusú diszkoszvetést is. Az 1912. évi olimpián kétkezes diszkoszvetésben is rendeztek versenyt.

A két világháború között a versenyszám kiemelkedő képviselője az amerikai Clarence Houser volt, aki két olimpiai bajnoki címet nyert. 1928-tól a diszkoszvetést felvették a női atlétikaversenyek programjába is. Az első olimpiai bajnok női diszkoszvető a lengyel Halina Konopacka volt.

A második világháború után a versenyszámra férfi szakágban az Egyesült Államok, női szakágban a Szovjetunió fölénye a jellemző. A férfiaknál az amerikai Alfred Oerter máig egyedülállóan négy egymás követő olimpián tudott nyerni. A nőknél a szovjet színekben versenyző Nyina Romaskova három egymást követő olimpián nyert érmet.

Az utóbbi olimpiákon – köszönhetően a Szovjetunió felbomlásának is – az erőviszonyok kiegyenlítődtek, egyre több ország nyert érmet.

Martin Sheridan az első kétszeres olimpiai bajnok diszkoszvető az 1908. évi olimpián

Részletes eredmények[szerkesztés]

Férfi diszkoszvetés[szerkesztés]

Dobáseredmények[szerkesztés]

Az olimpiai bajnoki címet jelentő dobóeredmények az egyes olimpiákon (zöld oszlopok) és a világrekord változása (piros vonal)

Az első olimpiai bajnok, Robert Garret aranyérmét 29,15 méteres eredménnyel nyerte. Az azóta rendezett huszonöt olimpia közül tizennyolcon dőlt meg a férfi diszkoszvetés olimpiai rekordja. A csúcstartó négy éven keresztül a magyar Bauer Rudolf volt. A legtöbb bajnokságot nyert egyesült államokbeli Alfred Oerter mind a négy bajnoki címét olimpiai rekorddal nyerte. A ma érvényes csúcsot a litván Virgilijus Alekna tartja, aki 69,89 méteres eredményét a 2004. évi athéni olimpián érte el.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a férfi diszkoszvetés világcsúcsát 1912 óta tartja nyilván. Az első világcsúcstartó, az egyesült államokbeli James Duncan ekkor 47,58 méteres eredményt ért el, ami meghaladja az 1912. évi olimpia győztesének 45,21 méteres eredményét. Az éppen érvényes világrekordot azóta sem sikerült egyetlen olimpián sem megdönteni, így a férfi diszkoszvetés lett az egyetlen atlétikai versenyszám, melyben az olimpiák történetében nem történt világcsúcsjavítás.

Éremtáblázat[szerkesztés]

A táblázat az antik stílusú és a kétkezes diszkoszvetés érmeit nem tartalmazza.

(Magyarország eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

A nyári olimpiai játékok éremtáblázata férfi diszkoszvetésben Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 13 9 13 35
2. Németország Németország (GER) 3 2 1 6
3. Litvánia Litvánia (LTU) 3 0 1 4
4. Finnország Finnország (FIN) 2 3 0 5
5. Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 1 2 1 4
Olaszország Olaszország (ITA) 1 2 1 4
7. NDK NDK (GDR) 1 2 0 3
8. Magyarország Magyarország (HUN) 1 1 0 2
Szovjetunió Szovjetunió (URS) 1 1 0 2
10. Észtország Észtország (EST) 1 0 2 3
11. NSZK NSZK (FRG) 1 0 1 2
12. Lengyelország Lengyelország (POL) 0 2 0 2
13. Görögország Görögország (GRE) 0 1 2 3
14. Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR) 0 1 1 2
15. Csehország Csehország (CZE) 0 1 0 1
Irán Irán (IRI) 0 1 0 1
17. Kuba Kuba (CUB) 0 0 2 2
18. Dél-afrikai Köztársaság Dél-afrikai Köztársaság (RSA) 0 0 1 1
Franciaország Franciaország (FRA) 0 0 1 1
Svédország Svédország (SWE) 0 0 1 1
Összesen 28 28 28 84

Érmesek[szerkesztés]

  • A dobóeredmények megadása méterben történik.
A nyári olimpiai játékok férfi diszkoszvetés érmesei
Olimpia 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
1896 Egyesült Államok Robert Garrett
Egyesült Államok (USA)
29,15
(OR)[1]
Görögország Panajótisz Paraszkevópulosz
Görögország (GRE)
28,95 Görögország Szotíriosz Verszísz
Görögország (GRE)
28,78
1900 Magyarország Bauer Rudolf
Magyarország (HUN)
36,04
(OR)
Csehország František Janda-Suk
Csehország (CZE)
35,25 Egyesült Államok Richard Sheldon
Egyesült Államok (USA)
34,60
1904 Egyesült Államok Martin Sheridan[2]
Egyesült Államok (USA)
39,28
(OR)
Egyesült Államok Ralph Rose
Egyesült Államok (USA)
39,28 Görögország Nikólaosz Jeorgandász
Görögország (GRE)
37,68
1908 Egyesült Államok Martin Sheridan
Egyesült Államok (USA)
40,89
(OR)
Egyesült Államok Merritt Giffin
Egyesült Államok (USA)
40,70 Egyesült Államok Marquis Horr
Egyesült Államok (USA)
39,45
1912 Finnország Armas Taipale
Finnország (FIN)
45,21
(OR)
Egyesült Államok Richard Byrd
Egyesült Államok (USA)
42,32 Egyesült Államok James Duncan
Egyesült Államok (USA)
42,28
1920 Finnország Elmer Niklander
Finnország (FIN)
44,68 Finnország Armas Taipale
Finnország (FIN)
44,19 Egyesült Államok Augustus Pope
Egyesült Államok (USA)
42,13
1924 Egyesült Államok Clarence Houser
Egyesült Államok (USA)
46,15
(OR)
Finnország Vilho Niitymaa
Finnország (FIN)
44,95 Egyesült Államok Thomas Lieb
Egyesült Államok (USA)
44,83
1928 Egyesült Államok Clarence Houser
Egyesült Államok (USA)
47,32
(OR)
Finnország Antero Kivi
Finnország (FIN)
47,23 Egyesült Államok James Corson
Egyesült Államok (USA)
47,10
1932 Egyesült Államok John Anderson
Egyesült Államok (USA)
49,49
(OR)
Egyesült Államok Henri Laborde
Egyesült Államok (USA)
48,47 Franciaország Paul Winter
Franciaország (FRA)
47,85
1936 Egyesült Államok Kenneth Carpenter
Egyesült Államok (USA)
50,48
(OR)
Egyesült Államok Gordon Dunn
Egyesült Államok (USA)
49,36 Olaszország Giorgio Oberweger
Olaszország (ITA)
49,23
1948 Olaszország Adolfo Consolini
Olaszország (ITA)
52,78
(OR)
Olaszország Giuseppe Tosi
Olaszország (ITA)
51,78 Egyesült Államok Fortune Gordien
Egyesült Államok (USA)
50,77
1952 Egyesült Államok Sim Iness
Egyesült Államok (USA)
55,03
(OR)
Olaszország Adolfo Consolini
Olaszország (ITA)
53,78 Egyesült Államok James Dillion
Egyesült Államok (USA)
53,28
1956 Egyesült Államok Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
56,36
(OR)
Egyesült Államok Fortune Gordien
Egyesült Államok (USA)
54,81 Egyesült Államok Desmond Koch
Egyesült Államok (USA)
54,40
1960 Egyesült Államok Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
59,18
(OR)
Egyesült Államok Richard Babka
Egyesült Államok (USA)
58,02 Egyesült Államok Dick Cochran
Egyesült Államok (USA)
57,16
1964 Egyesült Államok Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
61,00
(OR)
Csehszlovákia Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
60,52 Egyesült Államok David Weill
Egyesült Államok (USA)
59,49
1968 Egyesült Államok Alfred Oerter
Egyesült Államok (USA)
64,78
(OR)
NDK Lothar Milde
NDK (GDR)
63,08 Csehszlovákia Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
62,92
1972 Csehszlovákia Ludvík Daněk
Csehszlovákia (TCH)
64,40 Egyesült Államok Jay Silvester
Egyesült Államok (USA)
63,50 Svédország Rickard Bruch
Svédország (SWE)
63,40
1976 Egyesült Államok Mac Wilkins
Egyesült Államok (USA)
67,50
(OR)
NDK Wolfgang Schmidt
NDK (GDR)
66,22 Egyesült Államok John Powell
Egyesült Államok (USA)
65,70
1980 Szovjetunió Viktor Rascsupkin
Szovjetunió (URS)
66,64 Csehszlovákia Bugár Imre
Csehszlovákia (TCH)
66,38 Kuba Luis Delís
Kuba (CUB)
66,32
1984 NSZK Rolf Danneberg
NSZK (FRG)
66,60 Egyesült Államok Mac Wilkins
Egyesült Államok (USA)
66,30 Egyesült Államok John Powell
Egyesült Államok (USA)
65,46
1988 NDK Jürgen Schult
NDK (GDR)
68,82
(OR)
Szovjetunió Romas Ubartas
Szovjetunió (URS)
67,48 NSZK Rolf Danneberg
NSZK (FRG)
67,38
1992 Litvánia Romas Ubartas
Litvánia (LIT)
65,12 Németország Jürgen Schult
Németország (GER)
64,94 Kuba Roberto Moya
Kuba (CUB)
64,12
1996 Németország Lars Riedel
Németország (GER)
69,40
(OR)
Fehéroroszország Uladzimir Dubrovscsik
Fehéroroszország (BLR)
66,60 Fehéroroszország Vaszil Kapcjuh
Fehéroroszország (BLR)
65,80
2000 Litvánia Virgilijus Alekna
Litvánia (LTU)
69,30 Németország Lars Riedel
Németország (GER)
68,50 Dél-afrikai Köztársaság Frantz Kruger
Dél-afrikai Köztársaság (RSA)
68,19
2004 Litvánia Virgilijus Alekna[3]
Litvánia (LTU)
69,89
(OR)
Magyarország Kővágó Zoltán
Magyarország (HUN)
67,04 Észtország Aleksander Tammert
Észtország (EST)
66,66
2008 Észtország Gerd Kanter
Észtország (EST)
68,82 Lengyelország Piotr Małachowski
Lengyelország (POL)
67,82 Litvánia Virgilijus Alekna
Litvánia (LTU)
67,79
2012 Németország Robert Harting
Németország (GER)
68,27 Irán Ehszán Haddádi
Irán (IRI)
68,18 Észtország Gerd Kanter
Észtország (EST)
68,03
2016 Németország Christoph Harting
Németország (GER)
68,37 Lengyelország Piotr Małachowski
Lengyelország (POL)
67,55 Németország Daniel Jasinski
Németország (GER)
67,05

A legeredményesebb férfi diszkoszvetők[szerkesztés]

A táblázat az antik stílusú és a kétkezes diszkoszvetés érmeit nem tartalmazza.

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert férfi diszkoszvetők
Sportoló Ország 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz Összesen
1. Alfred Oerter Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 4 0 0 4
2. Virgilijus Alekna Litvánia Litvánia (LTU) 2 0 1 3
3. Clarence Houser Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 2 0 0 2
Martin Sheridan Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 2 0 0 2
5. Ludvík Daněk Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 1 1 1 3
6. Adolfo Consolini Olaszország Olaszország (ITA) 1 1 0 2
Armas Taipale Finnország Finnország (FIN) 1 1 0 2
Jürgen Schult NDK NDK (GDR)
Németország Németország (GER)
1 1 0 2
Lars Riedel Németország Németország (GER) 1 1 0 2
Romas Ubartas Litvánia Litvánia (LTU)
Szovjetunió Szovjetunió (URS)
1 1 0 2
11. Gerd Kanter Észtország Észtország (EST) 1 0 1 2
12. Piotr Małachowski Lengyelország Lengyelország (POL) 0 2 0 2
13. Fortune Gordien Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 0 1 1 2

Antik stílusú diszkoszvetés[szerkesztés]

A modern forgásos diszkoszvető-stílus elterjedése után az 1908. évi olimpián versenyt tartottak a modern – vagy szabad – stílusú és az antik – vagy görög – stílusú diszkoszvetésben is. Az antik stílusú diszkoszvetés érmesei a következők:

Az 1908. évi nyári olimpiai játékok érmesei antik stílusú diszkoszvetésben
1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
Egyesült Államok Martin Sheridan
Egyesült Államok (USA)
37,99 Egyesült Államok Marquis Horr
Egyesült Államok (USA)
37,32 Finnország Verner Järvinen
Finnország (FIN)
36,48

A versenyszámot csak ezen az egy olimpián írták ki.

Kétkezes diszkoszvetés[szerkesztés]

Az 1912. évi, stockholmi olimpia műsorán szerepeltek az északi országokban akkor népszerű kétkezes dobószámok is. A versenyzők bal és jobb kézzel is dobtak, majd a két eredmény összeadásával alakult ki a végső sorrend. A kétkezes diszkoszvetés érmesei a következők:

Az 1912. évi nyári olimpiai játékok érmesei kétkezes diszkoszvetésben
1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
Finnország Armas Taipale
Finnország (FIN)
82,86
(44,68+38,18)
Finnország Elmer Niklander
Finnország (FIN)
37,32
(40,28+37,68)
Svédország Emil Magnusson
Svédország (SWE)
36,48
(40,58+36,79)

A versenyszámot csak ezen az egy olimpián írták ki.

Női diszkoszvetés[szerkesztés]

Dobáseredmények[szerkesztés]

Az olimpiai bajnoki címet jelentő dobóeredmények az egyes olimpiákon (zöld oszlopok) és a világrekord változása (piros vonal)

Az 1928. évi olimpián a diszkoszvetés első női olimpiai bajnoka aranyérmét 39,62 méteres eredménnyel nyerte. Az azóta rendezett tizennyolc olimpia közül tizenegyen dőlt meg az olimpiai rekord. A mai csúcstartó a német Martina Hellmann, aki 72,30 méteres eredményét – akkor még a Német Demokratikus Köztársaság színeiben versenyezve – az 1988. évi szöuli olimpián érte el. Rajta kívül az olimpiák történetében csak a kubai Maritza Martén dobta túl a hetven métert, 1992-ben.

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség a francia Yvonne Tembouret 1923-ban elért 27,39 méteres eredményét tekinti az első világrekordnak. 1928-ban, a nyári olimpiák első női diszkoszvető versenyén a lengyel Halina Konopacka saját 1927-ben felállított világcsúcsát dobta túl, közel ötven centiméterrel. A női diszkoszvetés olimpiai versenyeinek történetében a győztesnek azóta sem sikerült a fennálló világrekordot megdöntenie.

Éremtáblázat[szerkesztés]

A nyári olimpiai játékok éremtáblázata női diszkoszvetésben Olimpia
Ország Arany Arany Ezüst Ezüst Bronz Bronz Összesen
1. Szovjetunió Szovjetunió (URS) 4 3 3 10
2. NDK NDK (GDR) 3 1 1 5
3. Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 2 3 0 5
4. Németország Németország (GER) 2 1 1 4
5. Horvátország Horvátország (CRO) 2 0 0 2
6. Oroszország Oroszország (RUS) 1 2 0 3
7. Románia Románia (ROU) 1 1 3 5
8. Franciaország Franciaország (FRA) 1 1 1 3
Kuba Kuba (CUB) 1 1 1 3
Lengyelország Lengyelország (POL) 1 1 1 3
11. Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR) 1 0 3 4
12. Csehszlovákia Csehszlovákia (TCH) 1 0 0 1
Hollandia Hollandia (NED) 1 0 0 1
14. Bulgária Bulgária (BUL) 0 3 2 5
15. Görögország Görögország (GRE) 0 2 0 2
16. NSZK NSZK (FRG) 0 1 0 1
Olaszország Olaszország (ITA) 0 1 0 1
18. Ausztrália Ausztrália (AUS) 0 0 1 1
Kína Kína (CHN) 0 0 1 1
Magyarország Magyarország (HUN) 0 0 1 1
Svédország Svédország (SWE) 0 0 1 1
Ukrajna Ukrajna (UKR) 0 0 1 1
Összesen 21 21 21 63

Érmesek[szerkesztés]

A nyári olimpiai játékok női diszkoszvetés érmesei
Olimpia 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz
1928 Lengyelország Halina Konopacka
Lengyelország (POL)
39,62
(VR)
Egyesült Államok Lillian Copeland
Egyesült Államok (USA)
37,08 Svédország Ruth Svedberg
Svédország (SWE)
35,92
1932 Egyesült Államok Lillian Copeland
Egyesült Államok (USA)
40,58
(OR)
Egyesült Államok Ruth Osburn
Egyesült Államok (USA)
40,12 Lengyelország Jadwiga Wajs
Lengyelország (POL)
38,74
1936 Németország Gisela Mauermayer
Németország (GER)
47,63
(OR)
Lengyelország Jadwiga Wajs
Lengyelország (POL)
46,22 Németország Paula Mollenhauer
Németország (GER)
39,80
1948 Franciaország Micheline Ostermeyer
Franciaország (FRA)
41,92 Olaszország Edera Cordiale
Olaszország (ITA)
41,17 Franciaország Jacqueline Mazéas
Franciaország (FRA)
40,47
1952 Szovjetunió Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
51,42
(OR)
Szovjetunió Jelizaveta Bagrjanceva
Szovjetunió (URS)
47,08 Szovjetunió Nyina Dumbadze
Szovjetunió (URS)
46,29
1956 Csehszlovákia Olga Fikotová
Csehszlovákia (TCH)
53,69
(OR)
Szovjetunió Irina Begljakova
Szovjetunió (URS)
52,54 Szovjetunió Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
52,02
1960 Szovjetunió Nyina Romaskova
Szovjetunió (URS)
55,10
(OR)
Szovjetunió Tamara Pressz
Szovjetunió (URS)
52,59 Románia Lia Manoliu
Románia (ROM)
52,36
1964 Szovjetunió Tamara Pressz
Szovjetunió (URS)
57,27
(OR)
Németország Ingrid Lotz
Németország (GER)
57,21 Románia Lia Manoliu
Románia (RUM)
56,97
1968 Románia Lia Manoliu
Románia (RUM)
58,28
(OR)
NSZK Liesel Westermann
NSZK (FRG)
57,76 Magyarország Kontsek Jolán
Magyarország (HUN)
54,90
1972 Szovjetunió Faina Melnyik
Szovjetunió (URS)
66,62
(OR)
Románia Argentina Menis
Románia (ROM)
65,06 Bulgária Vaszilka Sztoeva
Bulgária (BUL)
64,34
1976[4] NDK Evelin Schlaak
NDK (GDR)
69,00
(OR)
Bulgária Marija Vergova
Bulgária (BUL)
67,30 NDK Gabriele Hinzmann
NDK (GDR)
66,84
1980 NDK Evelin Schlaak
NDK (GDR)
69,96
(OR)
Bulgária Marija Petkova
Bulgária (BUL)
67,90 Szovjetunió Tatyjana Leszovaja
Szovjetunió (URS)
67,40
1984 Hollandia Ria Stalman
Hollandia (HOL)
65,36 Egyesült Államok Leslie Deniz
Egyesült Államok (USA)
64,86 Románia Florenta Crăciunescu
Románia (ROM)
63,64
1988 NDK Martina Hellmann
NDK (GDR)
72,30
(OR)
NDK Diana Gansky
NDK (GDR)
71,88 Bulgária Cvetanka Hrisztova
Bulgária (BUL)
69,74
1992 Kuba Maritza Martén
Kuba (CUB)
70,06 Bulgária Cvetanka Hrisztova
Bulgária (BUL)
67,78 Ausztrália Daniela Costian
Ausztrália (AUS)
66,24
1996 Németország Ilke Wyludda
Németország (GER)
69,66 Oroszország Natalja Szadova
Oroszország (RUS)
66,48 Fehéroroszország Elina Zverava
Fehéroroszország (BLR)
65,64
2000 Fehéroroszország Elina Zverava
Fehéroroszország (BLR)
68,40 Görögország Anasztaszía Keleszídu
Görögország (GRE)
65,71 Fehéroroszország Irina Jatcsanka
Fehéroroszország (BLR)
65,20
2004 Oroszország Natalja Szadova
Oroszország (RUS)
67,02 Görögország Anasztaszía Keleszídu
Görögország (GRE)
66,68 Fehéroroszország Irina Jatcsanka
Fehéroroszország (BLR)
66,17
2008 Egyesült Államok Stepanie Brown-Trafton
Egyesült Államok (USA)
64,74 Kuba Yarelis Barrios
Kuba (CUB)
63,64 Ukrajna Olena Antonova
Ukrajna (UKR)
62,59
2012 Horvátország Sandra Perković
Horvátország (CRO)
69,11 Oroszország Darja Piscsalnyikova
Oroszország (RUS)
67,56 Kína Li Jan-feng
Kína (CHN)
67,22
2016 Horvátország Sandra Perković
Horvátország (CRO)
69,21 Franciaország Mélina Robert-Michon
Franciaország (FRA)
66,73 Kuba Denia Caballero
Kuba (CUB)
65,34

A legeredményesebb női diszkoszvetők[szerkesztés]

A női diszkoszvető olimpiai bajnokok közül bajnoki címét csak Evelin Schlaak tudta megvédeni. A szintén kétszeres bajnok Nyina Romaskova nem két egymást követő olimpián nyerte aranyérmeit.

A nyári olimpiai játékokon egynél több érmet nyert női diszkoszvetők
Sportoló Ország 1Aranyérem Arany 2Ezüstérem Ezüst 3Bronzérem Bronz Összesen
1. Nyina Romaskova Szovjetunió Szovjetunió (URS) 2 0 1 3
2. Sandra Perković Horvátország Horvátország (CRO) 2 0 0 2
Evelin Schlaak NDK NDK (GDR) 2 0 0 2
4. Tamara Pressz Szovjetunió Szovjetunió (URS) 1 1 0 2
Natalja Szadova Oroszország Oroszország (RUS) 1 1 0 2
6. Lia Manoliu Románia Románia (ROU) 1 0 2 3
7. Lillian Copeland Egyesült Államok Egyesült Államok (USA) 1 0 1 2
Elina Zverava Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR) 1 0 1 2
9. Anasztaszía Keleszídu Görögország Görögország (GRE) 0 2 0 2
Marija Petkova Bulgária Bulgária (BUL) 0 2 0 2
11. Cvetanka Hrisztova Bulgária Bulgária (BUL) 0 1 1 2
Jadwiga Wajs Lengyelország Lengyelország (POL) 0 1 1 2
13. Irina Jatcsanka Fehéroroszország Fehéroroszország (BLR) 0 0 2 2

Magyar részvétel[szerkesztés]

Bauer Rudolf, az első olimpiai bajnok magyar atléta, bajnoki címét diszkoszvetésben nyerte

Magyar férfi diszkoszvetők huszonkét alkalommal vettek részt nyári olimpián. Közülük Klics Ferenc négy olimpián vett részt és kétszer végzett pontszerző helyen. A legeredményesebb magyar diszkoszvető Bauer Rudolf. A versenyeken a magyar férfi diszkoszvetők összesen

  • egy első,
  • egy második,
  • egy negyedik,
  • hét ötödik és
  • két hatodik

helyezést értek el, és ezzel összesen harmincegy olimpiai pontot szereztek.

Magyar női diszkoszvetők hat alkalommal vettek részt nyári olimpián. Közülük Kontsek Jolán és Stugner Judit egyaránt kétszer volt tagja a magyar olimpiai csapatnak. A legeredményesebb magyar női diszkoszvető Kontsek Jolán, aki – egy harmadik és egy hatodik helyezésével – egyedüli magyarként tudott a szakágban olimpiai pontot szerezni.

A következő táblázat olimpiánként tünteti fel az egyes olimpiákon induló magyar diszkoszvetők neveit. A fel nem tüntetett nyári olimpiákon magyar diszkoszvető nem indult. A sportoló neve után szerepel az elért helyezés (ha megállapították) és a dobáseredmény (ha ismert[5]).

(Mindkét szakágban vastagítással kiemelve a három legjobb helyezés és a három legjobb dobáseredmény)

Magyar részvétel a nyári olimpiai játékok diszkoszvető versenyein
olimpia férfi diszkoszvetés női diszkoszvetés
1900 Bauer Rudolf (1. – 36,04)
Crettier Rezső (5. – 33,65)
Coray Artúr
Strausz Gyula
1908 Jesina Ferenc
Kóczán Mór
Luntzer György (6. – 38,34)
Mudin Imre
1908
antik stílusú diszkoszvetés
Jesina Ferenc
Luntzer György
Mudin Imre
Mudin István (33,10)
1912 Fóti Samu (36,37)
Kobulszky Károly (38,15)
Kóczán Mór (33,30)
Luntzer György (37,88)
Újlaki Rezső (39,82)
1912
kétkezes diszkoszvetés
Kobulszky Károly (37,01+22,47=59,48)
Luntzer György (37,68+–=37,68)
Újlaki Rezső (40,32+25,86=66,18)
1924 Marvalits Kálmán (10. – 40,82)
Toldi Sándor (9. – 41,09)
1928 Donogán István (41,78)
Egri Kálmán (41,89)
Marvalits Kálmán (41,17)
Ruda Erzsébet (29,65)
1932 Donogán István (5. – 47,07)
Madarász Endre (6. – 46,52)
Remecz József (9. – 45,02)
1936 Madarász Endre
1948 Klics Ferenc (5. – 48,21)
1952 Klics Ferenc (5. – 51,13) Józsa Dezsőné (8. – 41,61)
1956 Klics Ferenc (7. – 51,82)
1960 Klics Ferenc (10. – 53,37)
Szécsényi József (4. – 55,79)
1964 Szécsényi József (5. – 57,23) Kontsek Jolán (6. – 54,87)
Stugner Judit (10. – 52,52)
1968 Faragó János (56,00)
Tégla Ferenc (11. – 58,36)
Kontsek Jolán (3.54,90)
Stugner Judit (11. – 52,08)
1972 Fejér Géza (5. – 62,62)
Murányi János (12. – 57,92)
Tégla Ferenc (7. – 60,60)
1976 Faragó János (14. – 57,48)
Tégla Ferenc (11. – 60,54)
1980 Csőke Katalin (14. – 57,38)
Herczeg Ágnes (12. – 55,06[6])
1992 Ficsor József (58,84)
Horváth Attila (5. – 62,82)
1996 Horváth Attila (10. – 62,28)
2000 Fazekas Róbert (16. – 61,76)
Kővágó Zoltán[7]
Máté Gábor (23. – 60,86)
2004 Fazekas Róbert (kizárva[8])
Kővágó Zoltán (2.67,04)
Máté Gábor (11. – 57,84)
Kürti Éva (52,52)
2008 Fazekas Róbert (8. - 63,43)
Kővágó Zoltán (21. – 60,79)
Máté Gábor (13. – 62,44)
2016 Kővágó Zoltán (7. – 64,50)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. OR= olimpiai rekord; VR= világrekord
  2. A holtversenyt egy újabb dobással döntötték el.
  3. A versenyen első helyezett Fazekas Róbert eredményét doppingvétség miatt megsemmisítették.
  4. Az eredetileg második helyezett Faina Melnyik ötödik dobását a versenybíróság utólagos óvás alapján érvénytelenítette azon a címen, hogy a szovjet versenyző a dobási kísérletet kétszer megszakította. Melnyik így a negyedik helyen végzett.
  5. A korai olimpiákon előfordult, hogy a kiesett versenyzők eredményeit nem jegyezték fel.
  6. Herczeg Ágnes 57,80 méteres dobással tizenkettedik helyen jutott a döntőbe, ahol egyetlen érvényes kísérlete 55,06 méteres volt.
  7. A 2000. évi olimpián Kővágó Zoltánnak nem volt érvényes kísérlete
  8. Fazekas Róbert az athéni olimpia döntőjében – 70,93 méteres, olimpiai csúcsot jelentő dobással – az első helyen végzett, eredményét azonban később doppingvétség miatt megsemmisítették