Magyarországi vietnámiak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A magyarországi vietnámiak közössége egyike a nem honos nemzetiségeknek hazánkban.[1] A vietnámi származású lakosok száma a hivatalos adatok szerint 3500 fő Magyarországon de a becslések szerint ennél lényegesen többen, 4-6 000-en vannak. Legtöbben Budapesten élnek.

Történetük[szerkesztés]

A Vietnámi Demokratikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság 1950-ben vette fel először egymással a diplomáciai kapcsolatokat.[2] A két egyaránt kommunista vezetésű ország között az 1980-as években szoros kapcsolat alakult ki, ebben az időszakban közel 6000 kiválasztott éltanuló vietnámi diák kapott lehetőséget, hogy Magyarországon folytassa a tanulmányait. Ők alkották a bevándorló közösség első magját. Amikor az egyetem elvégezte után visszatértek az anyaországukba, hamar a legfelsőbb elitbe kerültek, így a jelenlegi vietnámi vezetés sok tagja tud magyarul és fontosnak tartja a két ország közötti összeköttettés fenntartását. Ennek is köszönhető, hogy a magyar-vietnámi kapcsolatok a rendszerváltás után is kedvezőek maradtak.[3]A rendszerváltást követően olyan gazdasági körülmények alakultak ki Magyarországon, amelyek a kínaiakhoz hasonlóan a vietnámiak számára is rendkívül kedvezővé váltak: a fejletlen import miatt a magyar kiskereskedelmi láncok nem tudták ellátni áruval a lakosságot és ez a piaci rés nagyszámú bevándorlót csábított. Eleinte olyan korabeli piacokon árulták az olcsó és sokszor illegális termékeiket, mint az 1993-1994 között üzemelt hírhedt józsefvárosi Négy Tigris.[4] Az 1990-es évek végén egy időre lelassult a migráció, amikor az olcsó bevásárlóközpontok megjelenésével és a fogyasztási szokások megváltozásával csökkent a kereslet a távol-keleti termékek iránt, de a vállalkozásaik modernizálásával, átalakításával és a saját plázáik létrehozásával (pl: AsiaCenter) megfordították a trendet. A magyarországi vietnámi közösségen belül jelenleg megfigyelhető egy törésvonal a kommunista ellenes és az otthoni rendszerhez hű migránsok között.

Demográfiai adatok[szerkesztés]





A magyarországi vietnámi közösség vallási összetétele (2011)

  katolikus (3%)
  buddhista (12%)
  egyéb vallás (3%)
  felekezeten kívüli (43%)
  ateista (3%)
  nem válaszolt (35%)
  református (1%)

A KSH adatai szerint a 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat vietnáminak, közülük több mint 2700-an Budapesten éltek és vállamlkozásaik 93%-a is a fővárosban működött. A közösség tagjai közül 2400-an rendelkeznek vietnámi állampolgársággal, legtöbben ott is születtek. Egyes becslések szerint a vietnámiak száma a hivatalos adatnál sokkal nagyobb, nagyjából 6000 fő. A közösség létszáma növekvőben van, 2001 és 2011 között a kolónia több mint kétszeresére nőtt. A 2011-es népszámláláson 2 674-en jelölték meg anyanyelvükként a vietnámit, és ennél kicsit többen, összesen 2 780-an használják nyelvüket családi, baráti körben. Vallásukat tekintve legtöbben felekezeten kívüliek és létezik egy buddhista kisebbség is.[5]

A kivándorlást jellemzően az otthoni túlnépesedés és a munkahelyek számának stagnálása motiválja, Magyarországon pedig megbízhatóságuk, szorgalmuk és nagy munkabírásuk miatt keresett munkaerők. Az életkori összetételre a magyarországi kínaiakhoz hasonlóan jellemző a legidősebb korosztály hiánya, ugyanis a munkavállalóként ieérkezők közül legtöbben aktív éveik után hazaköltöznek az anyaországba és ott élnek a Magyarországon megkeresett pénzükből. Ezzel szemben a fiatal generáció legtöbb tagja, aki itt született, már Magyarországot tekinti otthonának. A legtöbb hazai migráns közösséghez képest magas a nők aránya, akik alig 100 fővel vannak kevesebben a férfiaknál, ez annak is köszönhető, hogy a többi ázsiai országhoz képest a vietnámi nők emancipáltabbak.

Gazdasági tevékenység[szerkesztés]

A magyarországi vietnámiak vállalkozásainak 92%-a 2008-ban még a kereskedelemmel foglalkozott, amely a 2010-es években a vendéglátással bővült. A szakmai terminológia szerint úgynevezett közvetítő kisebbségnek számítanak, gazdasági migránsként érkeznek hazánkba és az etnikumuk kapcsolati hálóit felhasználva vesznek részt a kereskedelemben. Legtöbben saját vállalkozással rendelkeznek, vagy a családi cégben dolgoznak, üzletkötéseik során a szerződések mellett kiemelten fontos a bizalom. Amíg a kínaiak elsősorban a nagykereskedelemben vesznek részt, addig a vietnámiak elsősorban a kiskereskedelemben dolgoznak, így a két távol-keleti bevándorló kolónia inkább partnere, mintsem vetélytársa egymásnak. Jellemző rájuk a magas szintű kooperáció és a kínaiakhoz képest kevésbé éles verseny a közösségen belül. Az általuk legfontosabbnak tartott kapcsolati tőkét guanxinak nevezik, ennek köszönhetően kamat nélkül kölcsön adnak egymásnak, közösen szereznek be árut és kedvezményeket biztosítanak egymás számára.[6][7]

Oktatás[szerkesztés]

A magyarországi vietnámiakkal készített interjúkból kiderül, hogy a szülők nem ragaszkodnak hozzá, hogy gyerekeik is kövessék őket a családi vállalkozásban és sok pénzt és energiát fektetnek gyerekeik oktatásába, ebben látják a társadalmi mobilitás kulcsát. Ehhez hozzájárul a tanulás központi szerepe a vietnámi kulturában, így a vietnámi származású diákok iskolai jegyeinek átlaga jelentősen jobb a magyarokénál (magyar: 3,9 ; vietnámi: 4,3). Magyarországon jelenleg nem működik vietnámi nyelvű iskola, így a közösség a saját szervezésű hétvégi nyelviskolákban és nyári táborokban tanítja a gyerekeknek a vietnámi nyelvet és kultúrát.[8]

Minden évben sok vietnámi fiatal érkezik Magyarországra, hogy az itteni egyetemeken tanuljon. Számuk fokozatosan növekedett a 2010-es évek folyamán, a 2018-as tanév során 483-an tanultak itt, közülük sokan a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében kaptak támogatást tanulmányaikhoz.[9][10]

Bűnözés[szerkesztés]

Drogkereskedelem[szerkesztés]

Az vietnámi származású kábítószerkereskedők az 1990-es években tűntek fel először a magyar rendőrség radarján, ekkor elsősorban a heroin utcai terjesztésében vettek részt. A Vietnámból Európába terjeszkedő, marihuánával kereskedő drogmaffia 2007-ben jelent meg hazánkban. Családi házakban végezték a termelést és annak ellenére, hogy a rendőrség az évek során több mint 50 ültetvényt számolt fel összesen mintegy 35 000–40 000 tő növénnyel, hatalmas profitra tettek szert, amelyet anyaországukba menekítettek ki. Alacsony áraiknak köszönhetően kiszorították a holland konkurenciát és 2010-re egyeduralkodóvá váltak a magyar kannabisz-piacon. A magyarországi ültetvényeik nem tudták ellátni az egész országot áruval, így részben a Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban működő szintén vietnámi nemzetiségű kábítószertermelőkkel létesítettek kapcsolatokat. A vietnámi bevándorló futárok kihasználva a schengeni határokat gépkocsival és tömegközlekedésen szállították a marihuánát Magyarországra. A rendőrség erőteljes fellépésének köszönhetően ugyan 2020-ra megállt a maffiahálózat terjeszkedése, de továbbra is jelentős maradt, ráadásul a vietnámiak ismét megjelentek a heroin és a metamfetamin kereskedelemben is.[11][12]

Embercsempészet[szerkesztés]

A vietnámi maffia az illegális bevándorlók csempészésével is foglalkozik Magyarországon. Részt vesznek a hamis okiratok gyártásában és a migránsok szállításában is. Elsősorban vietnámi állampolgároknak segítenek bejutni az Európai Unióba, de más bevándorlókat is visznek. Azokat a migránsokat, akik nem tudják kifizetni a tartozásukat az embercsemészeknek, gyakran a marihuána ültetvényeken dolgoztatják.[13][14][15]

Kulturális élet és identitás[szerkesztés]

Vietnámi zarándokok a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a Hősök terén

A vietnámi bevándorlók nagy részére igaz, hogy szoros kapcsolatot tart fenn a származási országával, gyakran hazautazik, hogy időt töltsön rokonaival. Mivel legtöbben a kiskereskedelemben dolgoznak, jobban beszélnek magyarul mint a kínaiak, és ázsiai szomszédaikhoz képest többen szeretnének hosszabb távon is hazánkban maradni. A vietnámi kolónia tagjai mivel mind szoros gazdasági kapcsolatban állnak egymással, ismerik egymást, sok időt is töltenek együtt, közös vacsorákat és kulturális eseményeket szerveznek. Egyik legfontosabb ünnepük a holdújév, amelyet minden évben megtartanak. Számos vietnámi szervezet működik jelenleg Magyarországon, ilyen például a Magyar – Vietnami Baráti Társaság, és a Magyarországi Vietnamiak Egyesülete. [16][17][18][19][20] 2023-ban mutatták be a mozikban az első magyar-vietnámi koprodukciós filmet, a romantikus témájú Az almafa virágát.[21]

Híres magyarországi vietnámiak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A 2021. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉT ÉS VÉGREHAJTÁSÁT ÉRINTŐ, NEMZETISÉGI JOGI VONATKOZÁSÚ KÉRDÉSEKRŐL. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  2. ↑ Loretta, Tóth: Új fejezet kezdődhet Magyarország és Vietnam kétoldalú kapcsolataiban (magyar nyelven). Új fejezet kezdődhet Magyarország és Vietnam kétoldalú kapcsolataiban, 2022. június 25. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  3. ↑ Lina, Farkas Edina: Mi már amolyan vietnami magyarok vagyunk (magyar nyelven). divany.hu, 2016. november 22. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  4. ↑ Ganz-MÁVAG piac - Index.hu, 2018.09.15.
  5. ↑ 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Országos adatok. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  6. ↑ Várhalmi Zoltán: A Távol-Keletrıl Magyarországra érkezı állampolgárok munkavégzésének fı jellegzetességei, típusai. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  7. ↑ Medosz.hu | Vietnámi munkaerő Magyarországon. medosz.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  8. ↑ Nguyen Luu Lan Anh – Győri János: Második generációs vietnámi tanulók akkulturációja és iskolai szocializációja Magyarországon. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
  9. ↑ A diplomácia szerepe a Magyar felsőoktatás külföldi népszerűsítésében - Hírek - Tempus Közalapítvány. tka.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  10. ↑ Harmadik országbeli diákok a budapesti egyetemeken: egy mikro-kutatás eredményei. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  11. ↑ A szervezett bűnözés kézikönyve. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  12. ↑ DR. SIVADÓ MÁTÉ: Vietnámi drogmaffia Magyarországon. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  13. ↑ Külföldi bűnelkövetők Magyarországon és a 2015-ben kezdődött migrációs válság – Ügyészek lapja. ugyeszeklapja.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  14. ↑ VIETNÁMI EMBERCSEMPÉSZT FOGTAK A RENDŐRÖK AZ M1-ES AUTÓPÁLYÁN. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  15. ↑ Origo: Magyarországot is behálózó embercsempész-bandát fogtak (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  16. ↑ Magyarországon élő fiatalok többségi és kisebbségi identitása egy kérdőíves vizsgálat tükrében. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  17. ↑ Várhalmi Zoltán: Magyarországi migránsok identitása, kötődése. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  18. ↑ „Sok nagy vágyam van, de mindig kis lépést lépek”. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  19. ↑ Viethun magazin VHCC. viethungmagazine.hu. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  20. ↑ A magyarországi vietnámi közösség igencsak kitett magáért | Nemzetiségek.hu (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  21. ↑ Elöntötte a szenvedély a Magyarországon tanuló vietnámiakat (magyar nyelven). 24.hu, 2023. február 15. (Hozzáférés: 2023. február 20.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Magyarországi_vietnámiak&oldid=26283099”