Magyarországi kínaiak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A magyarországi kínaiak egyes becslések szerint húszezren lehetnek,[1] bár a hivatalos adatok 11[2]-12[3] ezer főről tudnak (itt él a térség legnagyobb kínai kolóniája[4]), 2007-es adatok szerint pedig hivatalosan 6800 kínai tartózkodik munkavállalóként Magyarországon.[5]

Betelepülésük a rendszerváltás után kezdődött elsősorban üzletnyitás (ruhaüzlet, étterem) és vendégmunka-vállalás céljából. A kínaiak rendszerint le is telepednek az országban, ezért gyermekeiket magyar iskolába járatják. Főként Budapesten, de emellett az ország egész területén élnek.

Statisztikai adatok[szerkesztés]

Hivatalosan jelenleg 6800 kínai tartózkodik munkavállalóként Magyarországon (2007. március). A valóság az érintettek szerint is ennek minimum háromszorosa. Közülük eddig kevesebb mint százan kapták meg a magyar állampolgárságot.[5]

A Magyarországon élő kínaiak többsége 1989-ben Pekingből és Csöcsiangból érkezett, 1999-ben már a Csöcsiangból és Fucsienből érkezettek voltak többségben.[6]

2013-tól lehetőség van úgynevezett letelepedési államkötvényt venni 250 ezer euró névértékben. Eddig 2200 kínai állampolgár vette igénybe, bár azt nem tudni, hogy ebből hányan tartózkodtak eleve Magyarországon.[7]

Kínai vállalatok Magyarországon[szerkesztés]

Körülbelül száz kínai állami vállalatnak van Magyarországon képviseleti irodája, illetve működő vállalkozása.[forrás?] 1995-ben több mint ezer bejegyzett kínai cég létezett, és harminc olyan piacot lehetett összeszámolni, amelyen döntően kínai termékeket árultak. Nagyobb bevásárlóközpontokat vásárolnak (pl. Asia Center) többfelé az országban. 2006-ban a kínai alapítású cégek száma meghaladta a 3000-et, melynek összértéke 120 millió dollár volt.[8] A kínai cégek 10 ezer munkahelyet teremtettek Magyarországon.[3]

Oktatás, média[szerkesztés]

Budapesten egy kétnyelvű (magyar–kínai) általános iskola[9] is létesült 2004 szeptemberében,[10] amelyben kétszáznál többen tanulnak.[11][12]

2011-ben Európában egyedülálló módon hat különböző napilap jelent meg kínai nyelven Magyarországon. Ezek közül a legismertebb az Új Szemle, melynek kínai nyelvű weboldala is van.[13]

Híres magyarországi kínaiak[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Általános cikkek[szerkesztés]

Riportok[szerkesztés]

Videók[szerkesztés]

Sajtó[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Miért él már csak húszezer kínai Magyarországon? (HVG, 2009. augusztus 18.)
  2. „Kitérve a sokakat izgató kérdésre, hogy hány kínai él Magyarországon, a hivatal bevándorlási kérdésünkre azt közölte, hogy »az ázsiai származású bevándorlók tekintetében mintegy húszezer főre tehető a hazánkban huzamosan élők száma«. A BÁH adatai szerint az ázsiai országok állampolgárai közül legnagyobb számban kínaiak élnek nálunk: tizenegyezren.” – Hány kínai él itt hivatalosan? (Index, 2009. január 24.)
  3. ^ a b Made in China: érdemes kínaiul tanulni (Metropol, 2011. június 7.)
  4. 200 milliárdért ment Veres Kínába (Index, 2008. október 30.)
  5. ^ a b Kínaiak Magyarországon
  6. Nyíri, Pál: Kínai migránsok Magyarországon. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  7. Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt (Veszik a kínaiak a letelepedési kötvényt, 2015. január 3.)
  8. www.mediainfo.hu
  9. Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
  10. Összefoglaló a magyar–kínai multikulturális két tanítási nyelvű iskola létrehozásáról (Oktatási és Kulturális Minisztérium), Harmadik tanévét zárta a két tannyelvű iskola (a XV. kerület honlapja, 2007. június 26.)
  11. Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola nyílt a kerületben (a XV. kerület honlapja, 2004. szeptember 7.), Látogatóban a kínai–magyar iskolában (a XV. kerület honlapja, 2005. március 8.)
  12. Cikk az iskoláról (Cikk az iskoláról, 2009. december 15.)
  13. Virágzik a kínai média hazánkban (Virágzik a kínai média hazánkban, 2015. január 3.)
  14. Feng Ya Ou Ferenc - kép, 2015. január 3.
  • Budapest Főváros Önkormányzata 1997. Jelentés a Budapesten élő kínaiakról
  • Nyíri Pál 2002. „Párhuzamos globalizáció. Kínaiak Magyarországon” In: KovácsJános Mátyás (szerk.) 2000, A zárva várt Nyugat: Kulturális globalizáció Magyarországon. Budapest: Sik Kiadó 138–166
  • Nyíri Pál 1998. „Létezik-e kínai maffia?” Belügyi Szemle 12.
  • Nyíri Pál 1999. New Chinese Migrants in Europe. (Új kínai migránsok Európában)Aldershot: Ashgate
  • Nyíri Pál 2000. „Kivándorolni hazafias? – Peking szerepe a kínai diaszpóra iden-titásépítésében”. In: Sik Endre – Tóth Judit (szerk.) Diskurzusok a vándorlásról.Budapest: MTA Nemzetközi Migrációs és Menekültügyi Kutatóközpont – SíkKiadó 82–90
  • OECD 2001. (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) MigrationPolicies and EU Enlargement: The Case of Central and Eastern Europe. (Migrációspolitika és az EU-bővítés: Kelet-Közép-Európa esete) Párizs
  • Sik Endre 1996. „Külföldiek Magyarországon (1995–1997)”. In: Sik – Tóth 1996.9–14.
  • Sik Endre – Tóth Judit 1996. Táborlakók, diaszpórák, politikák. Budapest: MTA Poli-tikai Tudományok Intézete Migrációs Kutatócsoport Évkönyve
  • Tóth Judit 1996. „Kína és a kínaiak a magyar sajtóban” In: Sik – Tóth 1996.139–160.178NYÍRI PÁL