Liopleurodon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Liopleurodon
Evolúciós időszak: késő jura
Liopleurodon rossicus támad egy Leedsichthys problematicus-ra
Liopleurodon rossicus támad egy Leedsichthys problematicus-ra
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Sauropterygia
Rend: Plezioszauruszok (Plesiosauria)
Alrend: Pliosauroidea
Család: Plioszaurusz-félék (Pliosauridae)
Nem: Liopleurodon
Sauvage, 1873
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Liopleurodon témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Liopleurodon témájú kategóriát.

A Liopleurodon a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályának a plezioszauruszok (Plesiosauria) rendjébe, ezen belül a plioszaurusz-félék (Pliosauridae) családjába tartozó kihalt nem.

Rendszerezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nembe az alábbi fajok tartoznak:

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Liopleurodon egy elégé közismert és jól megmaradt fosszília. Az állat egyfajta pliosaurus, más néven rövidnyakú plesiosaurus volt. A Liopleurodon 165-150 millió évvel élt ezelőtt, a késő jura korban.

A Pliosauroidea a plezioszauruszok egyik alrendje. A plezioszauruszok azok a hüllők közé tartoznak, amelyek visszatértek a tengerbe. E rend fajai a korai jura korban jelentek meg, és már az elején két nagy csoportra szakadtak: a hosszúnyakú-plezioszauruszokra (Cryptoclidus, Elasmosaurus, Plesiosaurus) és a rövidnyakú-plezioszauruszokra (Kronosaurus, Liopleurodon, Pliosaurus).

A Liopleurodonnak négy nagy úszója volt. A mérete vitatott. A Dinoszauruszok, a Föld urai című brit dokumentumfilm az állatot 25 m hosszú, 150 t tömegű óriásként, minden idők legnagyobb ragadozójaként rekonstruálta. Ezek az adatok más kutatások szerint túlzóak, 5–7 méteres hosszúság közé helyezik, tömegét pedig 5 tonna körülire.[1]

Hatalmas szájában a fogak csokrosan helyezkedtek el szájának első felében. A fosszílis gyomortartalom, valamint ichthyosaurusok és más plezioszauruszok uszonyain lévő fognyomok azt mutatják, hogy a Liopleurodon egy falánk és veszélyes ragadozó lehetett.

A koponya újabb keletű tanulmányozása kimutatta, hogy az állat képes lehetett az orrlyukaival érzékelni a vízben lévő hangokat. Ez a képessége segítette abban, hogy pontosabban megállapítsa, honnan jönnek a szagok. Amikor nyitott szájjal úszott, a víz behatolt a szájpadlásában levő nyílásokba, amely összekötetésben volt az orral. Ezután a víz áthatolt az orrüregen, és a szemek előtti nyílásokon távozott.

Lelőhelyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Liopleurodon maradványokat találtak Németországban, Franciaországban, Angliában és Oroszországban. Ebben az időben Európa nagy részét tenger borította.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Walking with Dinosaurs-Fact File: Liopleurodon
  1. Forrest, Richard: Liopleurodon. The Plesiosaur Site, 2007. november 20. (Hozzáférés: 2009. június 7.)