Harry Seeley

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Harry Seeley
Harry Seeley.jpg
Életrajzi adatok
Született 1839. február 18.
London
Elhunyt 1909. január 8. (69 évesen)
Kensington
Sírhely Brookwood temető
Iskolái
Szakmai kitüntetések
  • Royal Society tagja
  • Lyell Medal
  • The Murchison Fund
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Harry Seeley témájú médiaállományokat.

Harry Govier Seeley (London, 1839. február 18. - London, Kensington, 1909. január 8.) angol paleontológus. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Seeley”.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Harry Seeley Londonban született. Richard Hovill Seeley ékszerész és annak második feleségének, Mary Goviernek a fia volt. A kensingtoni Royal School of Mines-ban tanult, aztán 1859-től Adam Sedgwick asszisztense lett Cambridge-ben, a Woodwardian Museumnál. 1863-ban Cambridge-ben a Sidney Sussex College-ban sikeresen elvégezte tanulmányait.[1] A British Museum is és az angol Geological Survey is meghivta Seeleyt munkatársnak, de ő mindkettőjük meghívását visszautasította, mivel önállóan akart dolgozni. Később elfogadott a cambridge-i King's College-ben egy földrajztanári állást. 1876-ban a londoni Bedford College-ban dolgozott. 1896 és 1905 között a Dulwich College geológiai és fiziológiai oktatója, illetve a londoni King's College geológiai és ásványtani professzora volt.

1872-ben feleségül vette Eleanora Jane-t, aki William Mitchell of Bath leánya volt. Harry Seeley leánya, Maude Arthur Smith Woodward FRS-tag felesége lett. Seeley 69 évesen, a londoni Kensingtonban halt meg. A Brookwood temetőben temették el.

Dinoszauruszok[szerkesztés]

Seeley a dinoszauruszokat két csoportra osztotta, a hüllőmedencéjűekre (Saurischia) és a madármedencéjűekre (Ornithischia). A csoportok különválasztásánál, Seeley figyelembe vette a medencecsontokat és az ízületeket is. 1888-ban kiadta tanulmányát, amelyről egy évvel korábban már előadást is tartott.[2] A kortárs őslénykutatók, abban az időben sokféle kategóriába helyezték a dinosauruszokat; a kategóriák megalkotásában a lábfejek és a fogak alakja játszott szerepet. A mai napig csak a Seeley-féle csoportosítás maradt fent. Ő volt az első, aki megértette, hogy a madarak nem a madármedencéjűek leszármazottjai, hanem a hüllőmedencéjűeké. Harry Seeley annyira különbözőnek tartotta a két csoportot, hogy egyik javaslata szerint a dinoszauruszokat szét kéne választani, nem pedig egyetlen csoportnak tekinteni, mivel úgysem egy őstől származnak. Csak az 1980-as években, az új kladisztikus vizsgálatok bizonyították be, hogy a hüllőmedencéjűek és a madármedencéjűek csoportjainak a triász korban közös őse volt. Élete során Seeley számos dinoszaurusznak adott nevet, és sok maradványt írt le.

Híres könyve, amelynek címe „Pterosaurs, Dragons of the Air” (1901), a pteroszauruszok és a madarak párhuzamát hivatott bemutatni. Seeley szerint a pteroszauruszoknak és a madaraknak közös őse volt, de manapság tudjuk már, hogy ez az állítás nem igaz. Sir Richard Owen őslénykutatót felbőszítette azzal az állítással, miszerint a pteroszauruszok melegvérűek és aktív repülők voltak, mivel Owen ezeket az állatokat hidegvérű, lassú, siklórepülőnek tartotta. Manapság tudjuk, hogy Seeleynek volt igaza.

1879 júniusában megválasztották FRS-tagnak, a hüllőkkel és dinoszauruszokkal kapcsolatos kitartó munkájáért.[3] 1887-ben elnyerte a Croonian Lecture meghivását.

Harry Seeley által alkotott és/vagy megnevezett taxonok[szerkesztés]

Az alábbi linkben megnézhető Harry Seeley taxonjainak egy része.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sablon:Venn
  2. H. G. Seeley, On the Classification of the Fossil Animals Commonly Named Dinosauria, Proc. R. Soc. Lond. January 1, 1887 43:165–171; doi:10.1098/rspl.1887.0117. See "Paper Dinosaurs" An Exhibition of Original Publications from the Collections of the Linda Hall Library.
  3. Library and Archive catalogue. The Royal Society. (Hozzáférés: 2010. október 11.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Harry Seeley című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]