Lakatos Demeter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lakatos Demeter
Élete
Született 1911. november 9.
Szabófalva
Elhunyt 1974. augusztus 21. (62 évesen)
Szabófalva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Lakatos Demeter, családi nevén Demeter László (Szabófalva, 1911. november 9.Szabófalva, 1974. augusztus 21.) az első híres moldvai csángó költő, az északi csángó nyelvjárás egyetlen szépirodalmi megörökítője.

Életútja[forrásszöveg szerkesztése]

Az elemi iskolát szülőfalujában román nyelven végezte; a magyar helyesírást nem volt alkalma megtanulni soha, magyar verseit román ortográfiával jegyezte le. Lakatosmesterséget tanult, de kalandos természete el-elragadta szakmájától. Egy ideig a bukaresti Universul konzervatív napilap alkalmi tudósítója lett Kolozsvárt, majd visszatérve Moldvába román színjátszó csoportot szervezett, s ennek a bojárokat, hatalmasokat gúnyoló műsorával járta a falvakat. Később megint lakatos munkás, falujából ingázott Romanba, előbb az ottani vajgyárba, majd a csőgyárba.

Kolozsvári tartózkodása idején került kapcsolatba magyar írókkal, költőkkel. Dsida Jenő vette pártfogásába, ő mutatta be a Keleti Újságban, s a Halotti Beszéd kezdő szavait írva cikke fölé, közreadta egy magyar nyelvű versét is (1935). Ugyanott néhány hónap múlva egy népmeseszerű prózai írása is megjelent. Aztán elfeledték... 1956-ban a folklorista Faragó József fedezte fel újra, bemutatva három versét az Utunkban.

Nagy időbeli szünetekkel összesen 45 verse jelent meg erdélyi magyar és magyarországi lapokban, folyóiratokban. Saját számításai szerint sok ezer verset írt magyar és román nyelven. Románul csak alkalmi rigmusai jelentek meg helyi lapokban, s ezek nem haladták meg a falusi rímfaragók szintjét, magyarul viszont századok mélyéből felkongó nyelvjárással írt, s ez a sajátosság élteti magyar költészetét. Verses önéletrajzát így kezdi: "Móduvának szép tájaind születem, Ös apáimnak a nyelvit üresztem." A természet fiának vallotta magát, költői képeit – noha egész életében gyári, sőt nagyipari munkás volt – a falusi világból vette, a mezei munka, a pásztorkodás szépségeit énekelve. Különös kontrasztja poézisének, hogy az Ómagyar Mária-siralom hangján szól, panaszol, kérlel a csángókért.

Verseire legalább annyira figyeltek a néprajz és a nyelvészet kutatói, mint a költők, írók. Azt is mondhatjuk, hogy a magyar folklór művelői Erdélyben, Magyarországon és Jugoszláviában, sőt Nyugaton is jobban számon tartották, mint az irodalomkritika. Újra meg újra ismétlődő kísérletek történtek, hogy verseiből válogatás jelenhessék meg. A bukaresti Irodalmi és Művészeti Kiadó 1959-re tervbe is vette a kötetet. "Érdekességnek számítanak egy moldvai csángó népköltő, Lakatos Demeter kötetbe gyűjtött versei" – tájékoztatta a sajtót Méliusz József, a Kiadó magyar osztályának vezetője.

A Kriterion felkérésére foglalkozott a kötettel Szabó T. Attila és Farkas Árpád is, de csak halála után, 1986-ban jelenhetett meg Budapesten verseskötete Csángó strófák címmel, a Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 26. kiadványaként. Elsősorban nyelvjárási vonatkozásaira való tekintettel rendezte sajtó alá Hajdu Mihály egyetemi tanár diákjaival, csatolva Udvardy Frigyes bibliográfiáját, melyben a Petőfi- és Kossuth-adókon, ill. előadóesteken elhangzott versek és az idevágó szakdolgozatok is szerepelnek. Ebből válogatást adott ki Svájcban (hasonló címmel) Szabó T. Ádám. Egy harmadik és leggazdagabb verseskötete Búcsú az ifjúságtul (Budapest, 1992) Bajkó Sándor, Bartis Árpád és Domokos Pál Péter gyűjtéseiből állott össze, felvételeit Csoma Gergely, Halász Péter és Kovács László, borítóját Szervátiusz Tibor készítette.

Aláírása Lakatas Demeter, román versei alatt Mitică Lăcătușu. Utóbbi került fel sírkeresztjére is a szabófalvi temetőben, miután utolsó éveiben házi őrizetben sínylődött – magyar versei miatt.

Munkái[forrásszöveg szerkesztése]

Kitüntetése[forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[forrásszöveg szerkesztése]

1990. szeptember 27-én Budapesten megalakult a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, melynek célja:

  • A moldvai csángómagyarok történelmével, néprajzával foglalkozók tevékenységének összehangolása, munkájuk segítése.
  • A moldvai csángómagyarok művelődési értékeinek, társadalmi és politikai helyzetének minél szélesebb körben való megismertetése.
  • A moldvai csángókkal való kulturális, vallási és emberi kapcsolatok elősegítése.

Források[forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó információk[forrásszöveg szerkesztése]

  • (d. j.) [Dsida Jenő]: Latiatuc feleym zumtuchel. Keleti Újság 1935. nov. 15. *Széfeddin Sefket bey: Lakatos Demeter csángó költő. Közli A hét vár országa. Bp. 1941. 211-16.
  • Faragó József: Egy szabófalvi csángó költő. Utunk 1956/48.
  • Ifj. Domokos Pál Péter: Mai csángó nyelvjárásban írt levelek és versek. Magyar Nyelv, Bp. 1958/3-4.
  • Domokos Pál Péter: Pogácsál. Magyar Nyelv, Budapest, 1959/2.
  • Beke György: Magnetofonnal Lakatos Demeter csángó költőnél. Falvak Dolgozó Népe 1971/3, újraközölve Feketeügy 1974. 71-76. Lakatos Demeter portáján;
  • Beke György: Csángó nyelvi epizódok. Korunk, 1971/10.
  • Farkas Árpád: Lakatos Demeter csángó népköltő verseiből. Megyei Tükör, 1971. ápr. 25.
  • Czegő Zoltán: A Szeret vizén. Lakatos Demeter nemrég elhunyt szabófalvi csángó költő emlékére. Brassói Lapok 1974/5.
  • Páskándi Géza: Egy népköltő emlékére. Kortárs, Budapest, 1975/3.
  • Móduvának szép tájaind. Erdős Szászka Péter emlékezéseit lejegyezte Salamon Anikó. Igazság 1979. szept. 23.
  • Saszet Géza: Egy csángó-magyar költő ébresztése. Helikon 1990/6.
  • Bartis Árpád: Őrizzétek hűségesen. Népújság, Marosvásárhely, 1992. november 5.
  • A Moldvai magyarság bibliográfiája, összeállította Halász Péter. Csángó füzetek 1. Budapest, 1996.
  • Csángó sorskérdések, Az újkígyósi tanácskozás előadásai. Szerk.: Halász Péter. Csángó füzetek 2. Budapest, 1997.

Kapcsolódó szócikkek[forrásszöveg szerkesztése]