Kazimierz Kuratowski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kazimierz Kuratowski
Kazimierz Kuratowski.jpg
Született 1896. február 2.[1][2][3]
Varsó[4][5]
Elhunyt 1980. június 18. (84 évesen)[1][2][3]
Varsó[6]
Állampolgársága lengyel
Foglalkozása
Iskolái Glasgow-i Egyetem
Sírhely Powązki katonai temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazimierz Kuratowski témájú médiaállományokat.

Kazimierz Kuratowski (Varsó, 1896. február 2.Varsó, 1980. június 18.) lengyel matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 20. századi varsói matematikai iskola vezéregyénisége, a halmazelméleti topológia nemzetközileg elismert, kiemelkedő alakja volt.

Életútja[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait követően 1913–1914-ben a Glasgow-i Egyetemen folytatott mérnöki tanulmányokat. 1915 után a Varsói Egyetemen hallgatott matematikát, ezzel egyidejűleg részt vett a lengyel ifjúság politikai mozgalmaiban. 1921-ben szerezte meg bölcsészdoktori oklevelét, s még ugyanazon év végén magántanárrá habilitált az egyetem matematikai tanszékén. 1927-ben a Lwówi Műegyetem tanárává nevezték ki, majd 1934-ben a Varsói Józef Piłsudski Egyetemen ajánlottak számára matematikaprofesszori állást. 1935-ben tanulmányutat tett az Amerikai Egyesült Államokban, amelynek során többek között találkozott és együtt dolgozott a Princetoni Egyetemen kutató Neumann Jánossal is. A náci megszállás és a második világháború megakasztotta tudományos és oktatói pályáját. 1939 után bujkálásra kényszerülve részt vett a lengyel ellenállási mozgalomban, emellett előadásokat tartott az illegálisan működő varsói egyetemen. A világháború lezárultával aktívan közreműködött a fővárosi egyetemen folyó oktatás újraindításában, s 1965-ös nyugdíjazásáig ismét matematikaprofesszorként tanított a Varsói Egyetemen. Emellett szervezőmunkájának köszönhetően 1949-ben kezdte meg működését az Állami Matematikai Intézet (későbbi nevén a Lengyel Tudományos Akadémia Matematikai Intézete), amelynek 1967-ig igazgatója volt.

Munkássága[szerkesztés]

Varsói egyetemi évei alatt döntő hatást gyakoroltak érdeklődésére és későbbi pályájára tanárai, köztük a topológus Zygmunt Janiszewski, Stefan Mazurkiewicz és Wacław Sierpiński, illetve a logikus Jan Łukasiewicz. Életét végigkísérő fő kutatási területe a topológia volt, behatóan foglalkozott a felületek topológiájával, halmazelmélettel, mértékelmélettel, függvénytannal és matematikai logikával.

Egy évvel doktorálása után, 1922-ben bebizonyította a halmazelmélet egyik alapvető tételét, a Kuratowski–Zorn-lemmát. Pályája korai szakaszában közvetlen munkatársával, Bronisław Knasterral az összefüggőség és a topológiai kontinuum különböző kérdéseivel is foglalkozott, majd lwówi évei során Stefan Banachhal közösen több halmazfüggvény-problémát oldottak meg. Az 1930-as években behatóan tanulmányozta a leíró halmazelmélet és a dimenzióelmélet különböző kérdéseit. Emellett foglalkozott az euklideszi sík és tér topológiájával, egyebek mellett nevéhez fűződik a gráfelméleti Kuratowski-tétel megalkotása (1930), amelynek értelmében egy gráf akkor és csak akkor síkba rajzolható, ha részgráfként nem tartalmazza a teljes ötszöget vagy a három ház–három kút-probléma gráfját (három ház mindegyikétől nem építhető három kút mindegyikéhez vezető út úgy, hogy azok ne keresztezzék egymást). 1933-ban készült el a számára nemzetközi elismertséget hozó Topologie című monográfia első kötetével, amellyel jelentősen hozzájárult a halmazelméleti topológia fejlődéséhez. Az 1939-re elkészült második kötet kiadása a második világháború miatt elhúzódott, s csak 1950-ben került rá sor.

Munkásságának és tudományszervező tevékenységének köszönhetően a Varsói Egyetem nemzetközi szinten is tekintélyes, elismert matematikai központtá fejlődött. Olyan matematikustanítványok kerültek ki a Kuratowski nevével fémjelzett iskolából, mint például Stanisław Ulam és Samuel Eilenberg. Könyvei és egyetemi jegyzetei mellett több mint százhetven tanulmány szerzője, éveken keresztül szerkesztőbizottsági tagja, 1945-től haláláig főszerkesztője volt a Fundamenta Mathematicae, valamint a Biuletyn Matematyczny szakfolyóiratoknak.

Társasági tagságai és elismerései[szerkesztés]

1952-ben a Lengyel Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja lett, a tudós társaságban éveken keresztül látta el az alelnöki teendőket. 1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották (1964-ben, a külső tagság megszűnésével tiszteleti taggá sorolták át), de további öt külföldi akadémia is meghívta tagjai sorába. Egy terminuson keresztül töltötte be a Nemzetközi Matematikai Unió (International Mathematical Union, IMU) elnökhelyettesi tisztét.

Tudományos érdemei elismeréseképpen átvehette a lengyel Állami Díj első fokozatát, a wrocławi, a prágai és glasgow-i egyetemeken díszdoktorrá avatták.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Topologie I–II. Warszawa. 1933–1950.
    Angolul: Topology I–II. New York: Academic Press. 1966–1968.
  • Wstęp do teorii mnogości i topologii. Warszawa. 1955.
    Angolul: *Introduction to set theory and topology. New York: Pergamon Press. 1961.
    Franciául: Introduction à la théorie des ensembles et à la topologie. Genève: Université. 1966.
  • Rachunek różniczkowy i całkowy: Funkcje jednej zmiennej. Warszawa: Państwowe Wydawnictwo Naukowe. 1964.
    Angolul: Introduction to calculus. New York: Pergamon Press. 1961.
  • Set theory. Amsterdam: North-Holland Publishing Co.; Warsaw: Polish Scientific Publishers. 1967. (Andrzej Mostowskival)
  • Pół wieku matematyki polskiej 1920–1970: Wspomnienia i refleksje. Warszawa: Wiedza Powszechna. 1973.
    Angolul: A half century of Polish mathematics: Remembrances and reflections. Warszawa: Ars Polona. 1980.
  • Notatki do autobiografii. [’Önéletrajzi jegyzetek.’] Warszawa: Czytelnik. 1981.
  • Selected papers. Ed. Karol Borsuk et al. Warsaw: Polish Academy of Sciences. 1988.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 26.
  2. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb122984371
  3. ^ a b MacTutor History of Mathematics archive, 2017. augusztus 22.
  4. Integrált katalógustár, 2014. december 11.
  5. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Куратовский Казимеж, 2017. február 25.
  6. Integrált katalógustár, 2014. december 31.

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda: Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Budapest: Kossuth. 1975. 329. o.  
  • Ryszard Engelking: Kazimierz Kuratowski (1896–1980), his life and work in topology. In: Handbook of the history of general topology II. Ed. Charles E. Aull, Robert Lowen. Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 1998, 431–452. o.
  • Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 642. o. ISBN 9639257044