Lwówi matematikai iskola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lwówi matematikai iskola tagjai (1930)

A lwówi matematikai iskola (lengyelül: Lwowska szkoła matematyczna) a második világháború előtt Lengyelországban működő matematikai iskola volt, mely Stefan Banach és Hugo Steinhaus matematikusok körül szerveződött. Fő kutatási területe – eltérően a varsói matematikai iskolától – a 20. századi matematika egyik modern ága, a funkcionálanalízis volt. Az iskola jelentette meg a Studia Mathematica c. tudományos folyóiratot.

Története[szerkesztés]

A Skót Kávéház épülete napjainkban

Lwówi matematikusok egy csoportja 1918-tól szoros baráti és munkakapcsolatot alakított ki. Az így létrejött matematikai iskola tagjai a helyi Skót Kávéházban (Kawiarnia Szkocka) gyűltek össze beszélgetni és megvitatni az őket érdeklő új tudományos problémákat. E kérdéseket a kávéházi márványasztal fölött őrzött jegyzetfüzetben rögzítették. Így jött létre a legendássá vált Skót Könyv (Księga Szkocka), melyet Stefan Banach felesége, Lucja Banach mentett meg a világháború idején, és amelyet 1972-ben a Stefan Banach Nemzetközi Matematikai Intézetnek adományozott. Azóta számos benne foglalt matematikai problémával foglalkoztak és megoldást is találtak rájuk.

A csoport 1929-tól adta ki a Studia Mathematica c. újságot, mely a matematika funkcionálanalízis ágával foglalkozott. A lap a nemzetközi kapcsolatokban leginkább használt francia, német és angol nyelveken jelent meg. Hamarosan a lwówi matematikusok fórumából a funkcionálanalízis világszerte fontos szakújsága lett.

1941 és 1944 között, Lwów náci megszállásának idején tiltott volt a tudományos tevékenység. A csoport nem működhetett, majd megsemmisült, mivel számos tagja tragikus körülmények között elhunyt. Stefan Kaczmarz-t Katyńban kivégezték. Władysław Heptert szovjet munkatáborba hurcolták, majd meghalt ott. Antoni Łomnicki, Włodzimierz Stożek és Stanisław Ruziewicz a lwówi professzor-mészárlás áldozata lett. Juliusz Paweł Schauder-rel és Herman Auerbach-hal sortűz végzett a lwówi gettóban. Stanisław Saks-ot Varsóban ölték meg a nácik. Marian Mojżesz Jacob és Menachem Wojdysławski 1942-ben eltűntek. Meier Eidelheit-et 1943-ban megölték a németek.

Stefan Banach, Władysław Orlicz, Jerzy Albrycht, Feliks Barański és Bronisław Knaster úgy menekült meg, hogy részt vettek Rudolf Weigl professzor kísérletében, melynek során tífusszal fertőzött tetveket etettek a saját testükkel annak érdekében, hogy vakcinát állítsanak elő.

Lwówot (Lemberget) a világháború után Ukrajnához csatolták, az iskola életben maradt tagjai pedig másutt folytatták munkájukat. A zsidó származása miatt bujkálni kényszerült Hugo Steinhaus Wrocławba költözött, Stanisław Mazur Varsóba. Stefan Banachot a krakkói Jagelló Egyetemre hívták, de betegsége miatt nem tudott elköltözni és 1945-ben Lwówban elhunyt.

Vezető képviselők[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]