Karosa
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Karosa a.s | |
Típus |
|
Jogelőd | Sodomka |
Alapítva | 1948 |
Megszűnt | 2006 |
Jogutód | Iveco Czech Republic |
Székhely | Vysoké Mýto, Cseh Köztársaság |
Alapító | Sodomka |
Iparág | autóipar |
Tulajdonos | Iveco |
Forma | státní podnik |
Termékek | autóbusz |
A Karosa a.s weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Karosa a.s témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Karosa a.s (Továrna na Kočáry, Automobily, Rotory, Obráběcí stroje, Sekací stroje a Autobusy, magyarul: Járműgyár, autók, rotorok, szerszámgépek, kaszák és autóbuszok) egy volt cseh autóbuszgyártó cég. A Karosa volt Csehszlovákia legnagyobb buszgyára, ám a rendszerváltás után gyorsan hanyatlásnak indult. 1994-ben a céget felvásárolta a Renault és Vysoké Mýtóban Renault Citybus és Agora buszokat szereltek össze. 1999-ben a Karosa az Irisbus csoport tagja lett, amit a Renault és az Iveco közösen alapított, a cég többségi tulajdonosa ekkor az Iveco volt. 2006 végén az Iveco teljes egészében felvásárolta a Karosát, és 2007-től Iveco Bus néven saját buszait szereli össze Vysoké Mýtóban.[1]
Történelem
[szerkesztés]Josef Sodomka 1896-ban alapította meg az első kelet-csehországi kocsigyártó vállalatot, a Sodomkát. Eleinte lovaskocsik gyártásával foglalkoztak. 1925-től készítette autókarosszériákat a Laurin & Klement, a Škoda, az Aero, a Praga, a Tatra, a Duesenberg és Mercedes autógyártók számára. Még Edvard Beneš akkori csehszlovák elnöknek is készítettek elnöki személyautót. 1948-ban a cég államosításra került (ekkor Oldřich Uhlík néven futott). A kommunista rendszer legfelsőbb utasítására a Karosa lehetett az egyetlen cég, amely buszokat gyárthatott.
Az 1950-es évek végén Karosa elkezdte előállítani a városi buszok első ismert, népszerű modelljeit, például a 706-os RTO-t (ennek a modellnek azonban a Karosa csak a karosszériáját építette), amelyet számos nemzetközi kiállításon (pl. Expo 58 in Brussels 1958-ban) is bemutattak. Ezt a buszt ezután módosították annak érdekében, hogy bemutatkozhasson a helyközi közlekedésben, és még bemutattak egy csuklós változatot is, amely viszont nem került sorozatgyártásra. A 706-os RTO-t 1964-ben váltotta fel az Š sorozat, amely trolibuszként is épült. A ma is használt üzem 1972-ben épült. 1981-ben Karosa bemutatta az új 700-as sorozatot.
1989-ben, a totalitárius rezsim bukása után, a Karosának alkalmazkodnia kellett a hatalmas társadalmi-gazdasági változásokhoz, és a buszai elmaradottak lettek. Termelése, amely évente 4000 busz volt, mindössze 1000-re csökkent. A Karosa továbbra is képes volt a termelés folytatására, elsősorban a francia Renault vállalat külföldi befektetései miatt. A Karosát teljesen modernizálni kellett, mind a gyártó cégnél, mind a buszok teljes átalakításánál.
1994-ben a Karosát megvásárolta a Renault. 1995-ben megkezdődött az új Karosa 900 sorozat gyártása, amely a 700-as sorozat újratervezése volt. 1999-ben a Karosa a páneurópai befektetési társaság, az Irisbus részévé vált, amelyet a Renault és olasz partnere, az Iveco alapított. Az Iveco 2003-ban átvette az Irisbus egészét. A Karosa Vysoké Mýtó-i üzemében gyártott buszokat Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Finnországban, Svájcban, a Benelux államokban, Oroszországban és még olyan országokban is értékesítették, mint a karibi Guadeloupe, a Réunion az Indiai-óceánon, Bejrút és Egyiptom.[1]
Autóbusz-típusok
[szerkesztés]1981-től kezdődött a 700-as sorozat gyártása, amely az 1989 és 1994 közötti időszakot leszámítva 1997-ig tartott. Innentől kezdve a Karosa már csak a modernizált 900-as sorozatot gyártotta 2006-ig
Városi sorozat
[szerkesztés]A félkövérrel írt típusok csuklós buszok.
Helyközi sorozat
[szerkesztés]A félkövérrel írt típusok csuklós buszok.