Turóckelemenfalva
| Turóckelemenfalva (Kaľamenová) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1240 |
| Polgármester | Martina Čičmancová |
| Irányítószám | 038 22 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 15 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 463 m |
| Terület | 5,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 22″, k. h. 18° 46′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 22″, k. h. 18° 46′ 34″ | |
| Turóckelemenfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóckelemenfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Turóckelemenfalva (szlovákul Kaľamenová) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Turócszentmártontól 31 km-re délnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu divéki Bán fiának földjén keletkezett, melyet IV. Béla király a Sitinoknak adott. 1240-ben „Lazkouch” alakban említik először. 1315-ben „Leskocz”, 1391-ben „Lazkouch” néven írják. A Lieszkovszky, majd a 15. században a Kelemen családé. 1534-ben „Kelemenfalwa” néven találjuk. 1546-tól a Rakovszky és Horváth családok birtoka volt. 1553-ban „Kelemynfalua”, 1570-ben „Kelemenfalva olim terra Laszkowetz”, 1619-ben „Kelemenfalva aliter Kelemenovec” megnevezéssel említik. 1715-ben 9 háztartása adózott. 1736-ban „Kelemenfalva olim terra Laszkowetz” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1785-ben 30 házában 188 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELEMENFALVA. Elegyes falu Túrócz Várm. földes Ura B. Prónay Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Tót Prónához nem meszsze, és annak filiája, földgye közép termékenységű, réttye hasznos, legelője elég, igen nagy erdeje van, ’s azért is fája tűzre, és épűletre bőven, piatzozása Mosóczon, és Körmöczön.”[2]
1828-ban 31 háza és 166 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelemenfalva, (Klemenova), Thurócz m. tót falu, közel a Thurócz vizéhez, a Jeszenicza patakja mellett: 40 kath., 126 evang. lak. Határja középszerü; legelője rétje jó; erdeje elég; vizimalom; savanyuviz-forrás. F. u. többen. Ut. p. Rudno.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 207, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 69 szlovák lakosa volt.
2011-ben 87 lakosából 76 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kúriája a 17. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Stubnyafürdői járás települései | ||
|---|---|---|
Stubnyafürdő (Turčianske Teplice) Berestyénfalva (Brieštie) · Bodorfalva (Bodorová) · Borcfalu (Borcová) · Felsőstubnya (Horná Štubňa) · Ivánkafalva (Ivančiná) · Kiscsepcsény (Malý Čepčín) · Kisraksa (Rakša) · Márkfalva (Jazernica) · Moskóc (Moškovec) · Mosóc (Mošovce) · Nagycsepcsény (Veľký Čepčín) · Tótpróna (Slovenské Pravno) · Turcsek (Turček) · Turócábrahámfalva (Abramová) · Turócandrásfalva (Ondrašová) · Turócbalázsfalva (Blažovce) · Turócborkút (Budiš) · Turócerdőd (Liešno) · Turócjeszenő (Jasenovo) · Turóckelemenfalva (Kaľamenová) · Turócliget (Háj) · Turócmeggyes (Čremošné) · Turócnémeti (Sklené) · Turócrudnó (Rudno) · Turóctölgyes (Dubové) |  | |
