Kárpátaljai református egyházkerület
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
| Kárpátaljai Református Egyház | |
| Vallás | Kereszténység |
| Felekezet | református |
| Eredet | Magyarországi Református Egyház |
| Lelkészi vezető | Zán Fábián Sándor |
| Tisztsége | püspök |
| Alapítva | 1921 |
| Ország |  Ukrajna |
| Székhely |
90 202 Ukrajna Beregszász, Munkácsi út 83. |
| A Kárpátaljai Református Egyház weboldala | |
A Kárpátaljai Református Egyházkerület az Ukrajnában bejegyzett református egyház hivatalos elnevezése. Kálvinista egyház néven is ismert, ugyanis tantételeinek összessége a kálvinizmus teológiai rendszerére épül.
Rövid története[szerkesztés]
1921 augusztusában a három egyházmegye képviselői az önálló Kárpátaljai Református Egyházkerület létrehozása mellett döntöttek. Ekkor a kerület 65 ezer gyülekezeti taggal rendelkezik, 77 gyülekezetből, 3 filiából és 3 missziói gyülekezetből áll. A gyülekezetekben 76 lelkész és 5 segédlelkész teljesít szolgálatot. Kárpátalján ez időben 51 református iskola működött.
A fennálló csehszlovák hatalom 1927-ig elodázza a református egyház anyagi támogatását. Több iskolát államosítanak, az egyházvezetők megkérdezése nélkül. A magyar lelkészeknek nem adják meg automatikusan az állampolgárságot, és a csehszlovák állam nem ismeri el az egyház vezetőségét.
1939 márciusában a Kárpátaljai Református Egyház visszakerül a magyarországi anyaegyház kötelékébe.
A szovjet csapatok kárpátaljai bevonulása (1944 októbere) után ismét leszakad a kárpátaljai egyház, és csaknem teljesen megbénul az egyházi élet. A háború idején is tevékenykedő 100 lelkész közül 40 elhagyja szolgálati helyét.
A szovjet hatóság elkobozza és államosítja a parókiákat, egyházi iskolákat és könyvtárakat, négy egyházi nyomdát, több templomot bezárnak. Az egyház elveszti jogi státuszát, védtelenné válik. Egyházi struktúra, mint olyan, nem létezett. Állami működési engedéllyel működhettek a gyülekezetek. Tiltott az evangelizálás, hittanoktatás és a templomon kívül végzett szolgálatok (a temetéstől eltekintve). Korlátozott a lelkészek mozgása. Tiltva van a Biblia, vallásos irodalom nyomtatása és terjesztése, vagy behozatala. Totális ateista propaganda lép életbe. Jellemző volt a lelkészek deportálása és mártíromsága és a külső kapcsolattartás hiánya.
A 70-es években Kárpátalja 81 gyülekezetében 20 lelkész végzett szolgálatot. A lelkészek létszáma azonban nem volt bővíthető.
1974-ben a Magyarországi Református Egyház közreműködésével engedélyt kap a kárpátaljai egyház két fiatal lelkész felkészítésére az egyházon belül.
Tóth Károly, később budapesti püspök, Szovjetunióbeli kapcsolatai által kieszközöli magyar nyelvű Bibliák és énekeskönyvek eljuttatását Kárpátaljára.
A peresztrojka és a Szovjetunió szétesése hoz igazi enyhülést. 1988-ban kap először engedélyt két diák arra, hogy külföldön tanuljon teológiát. A Nagyberegi Református Líceum 1993-ban nyitotta meg kapuit 21 diákkal. A másik két gimnáziumban (Nagydobrony és Tivadarfalva) 1995-ben indult be az oktatás. Napjainkban a három gimnáziumban összesen több, mint 300 diák tanul. Nagydobronyban 1999 szeptemberében egyházi elemi iskola nyílt.
Egyházmegyék[szerkesztés]
A Kárpátaljai Református Egyházkerület három egyházmegyét foglal magába:
- Beregi Egyházmegye
- Máramaros-Ugocsai Egyházmegye
- Ungi Egyházmegye
