Kádár Erzsébet (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kádár Erzsébet
Született Csernovics Erzsébet
1901. március 3.
Arad, Magyar Királyság
Elhunyt 1946. április 25. (45 évesen)
Budapest
Művészneve Kádár Erzsébet
Állampolgársága magyar
Házastársa Dadányi György
Gyermekei Dadányi Éva (1921–2014)
SzüleiCsernovics Diodor
Duka Olga
Foglalkozása író
festő
Iskolái Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1924–1926)
Kitüntetései Baumgarten-díj
Halál okaöngyilkosság
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Írói pályafutása
Jellemző műfajok novella
kritika
Festői pályafutása

Kádár Erzsébet (születési nevén mácsai Csernovics Erzsébet, olykor Csernovits formában is, férjezett neve: gyülvészi Dadányi Györgyné; Arad,[1] 1901. március 3.Budapest, 1946. április 25.[2]) Baumgarten-díjas magyar író. Édesanyja nemesi előneve, a kádári alapján vette fel a Kádár Erzsébet művésznevet. Vajda Miklós irodalmár nagynénje.

Életút[szerkesztés]

Festőnek készült, 1924-től a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult, mestere Szőnyi István volt. Apja halála után azonban 1926-ban abba kellett hagynia, s később sem fejezte be festői tanulmányait.[3] 1929-ben részt vett a Tavaszi Tárlaton, ahol festményeit dicsérték. Később ösztöndíjat kapott Olaszországba, ahol tájképeket festett; a szentendrei művésztelepen is alkotott, a festészetből azonban nem tudta magát fenntartani, 1936-ban végleg felhagyott vele, és ettől kezdve csak írással foglalkozott. Annak ellenére, hogy több éven át festett, közel egy tucat festménye ismert, ami feltehetően kis része képeinek.[4]

Írói pályafutása akkor kezdődött, amikor 1931-ben a Budapesti Hírlapnál lett illusztrátor. S habár eleinte csak rajzolt (divatleveleket, gyermek-képrejtvényeket), később már ironikus képaláírásokat is tett a rajzaihoz, végül pedig olyan alkotásokkal jelentkezett, amelyek sajátos műfajt képviseltek a képregény és a tárca között. 1935-ben a Nyugat novellapályázatán az első négy közé jutott, amivel díjat nyert, továbbá 1936-ban megjelent első novellája a folyóiratban.[4] 1936-ban már megnyerte a Nyugat pályázatát Ottlik Géza és Örley István előtt.[5] Tehetsége a kritikaírásban is hamar megmutatkozott, ilyen jellegű írásait is közölték, a korszak egyik legjelentősebb irodalmi publicistája lett (Nyugat, Napkelet, Vigilia).[4] Találkozhatunk nevével a Nyugat utolsó, 1941. augusztusi számában is, ahol három erdélyi író Nyirő József, Tamási Áron és Wass Albert munkásságát elemezte.[6] Ezt követően az Illyés Gyula által alapított Magyar Csillag című folyóiratban is rendszeresen publikált.[7]

1940-ben a Baumgarten-díj jutalmazottja volt. 1944-ben megjelent első és életében egyetlen novelláskötete, a Harminc szőlőskosár. A szakmai elismerés ellenére sem hagyhatott fel az újságírással, nem tudta felmondani az Új Magyarságnál betöltött állását sem, mert egyedül kellett megélnie. Szerelmi kapcsolatban állt a nős Illés Endrével, aki – a levelezésük alapján – féltékenykedésével, kézirataiba való beleírásával, házasságának fel nem bontásával folyamatosan nehezítette Kádár Erzsébet életét; végül a háború után a férfi elhagyta őt egy másik nőért. 1945 augusztusában került a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárhoz,[8] de leveleinek tanúsága szerint idegei már felmondták a szolgálatot. Lakásában 1946. április 25-én nem zárta el teljesen a gázt, és megfulladt.[4]A Budapesti Gyűjtemény. Tevékenysége 1946. évben a nehéz fűtési viszonyok ellenére nem bénult meg teljes mértékben, januártól április közepéig az óvóhelyen folyt a Vasárnapi Ujság budapesti vonatkozású cikkeinek kicédulázása. Ebben a munkában résztvett Babits Mihályné, dr Dégh Linda, dr Scheiber Mária, Gáspárné Dávid Margit, Kádár Erzsébet. (Dadányi Györgyné Kádár Erzsébet, a kiváló írónő a tavasz folyamán szerencsétlenség áldozata lett.)”[9]

Családja[szerkesztés]

Édesapja dr. Csernovics Diodor (18571924) miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár, édesanyja kádári Duka Olga (18741934) bárónő, aki apja második felesége volt.[10] Édesanyja nemesi előneve alapján vette fel a Kádár Erzsébet művésznevet. Nővére Csernovics Eszter (1900–1957).[11] A húga, Csernovics Judit (19051985) révén Vajda Miklós irodalmár nagynénje volt. Apai nagyapja mácsai Csernovics György (1816–1887), aki Damjanich Jánosné Csernovics Emília bátyja.[12]

1920-ban Aradon feleségül ment Dadányi György íróhoz,[11] aki a grúziai Mingrélia uralkodócsaládjának, a Dadiani-háznak a magyar ágából származott, és IV. Leó (Levan) mingréliai fejedelem (herceg) (ur.: 16811691) 7. (generációs) leszármazottja volt. Tőle született egyetlen gyermeke, Dadányi Éva 1921. március 15-én Budapesten, akitől három unokája származott. „A família bánsági birtokait alaposan megnyírbálta, összezsugorította a romániai földreform, maradékát el is adták, nem váltak be Dadányi György budapesti számításai sem. [...] Dadányi György és Csernovits Erzsébet elvált, kislányukat – akit saját bevallása szerint nem szeretett – a fiatal anya egyedül nevelte.”[13] Kádár Erzsébet 1946. április 25-én Budapesten önkezével vetett véget életének. Lánya, Dadányi Éva 2014. december 14-én hunyt el Londonban.[11] Unokájától, a Londonban élő Robert Grahamtől 2016-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum megvásárolta és gyűjteményének részévé tette Kádár Erzsébet négy olajfestményét.[14]

Művei[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Harminc szőlőskosár; Franklin, Bp., 1944 Online
  • Kegyetlenség; bev. Vas István; Magvető, Bp., 1966
  • Ritka madár; vál., sajtó alá rend. Kenedi János; Nyilvánosság Klub–Századvég, Bp., 1994 (Ars scribendi)

Festészet[szerkesztés]

  • Önarckép[14]
  • Fiatal dalmát nő portréja (52 x 63 cm; olaj, vászon; keretben; jelzés nélkül)[14]
  • Női félakt (65 x 72 cm; olaj, vászon; keretben; jelzés bal oldalon fent: „Csernovics, 929”)[14]
  • Zöld ruhás nő portréja (51 x 60 cm; olaj, vászon; keretben; jelzés nélkül)[14]
  • Reggeli munka a teniszpályákon (43 x 60 cm; olaj, vászon; keretben; jelzés jobb oldalon lent: „Kádár Erzsébet, 1929.”)[14]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Egyes forrásokban: Szabadka
  2. Kádár Erzsébet gyászjelentése (magyar nyelven). geni. (Hozzáférés: 2017. június 12.)
  3. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói 1871-től a mai napig: [Dadányiné Cs. E. 1924–1926]. mke.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Képzőművészeti Egyetem (Hozzáférés: 2019. feb. 3.) (php)
  4. a b c d Péntek Orsolya: Egy mostoha művészi sors nyomában: Kádár Erzsébetet íróként és festőként is sikerült elfelejtenünk – A kánonképzők esete a női írókkal: egy-két életmű mínuszban… (magyarul) Magyar Hírlap, (2016. szept. 5.) Hozzáférés: 2019. jan. 23.
  5. Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben. (magyarul) Budapest: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft. 2013. 43. o. ISBN 978-963-14-2725-7  
  6. Fráter Zoltán: Olvasni, sorok között: A Nyugat utolsó száma. (magyarul) Holmi, XX. évf. 1. sz. (2008. jan.) 147–154. o. ISSN 0865-2864 Hozzáférés: 2019. feb. 3. (pdf) (A cikk elérhető a http://www.holmi.org/2008/01/frater-zoltan-olvasni-sorok-kozott weboldalon is.)
  7. Magyar Csillag, 1941–1944. In Program és hivatás: Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. (magyarul) Szerkesztő: Vargha Kálmán, Főgler Klára, Kókay György, Oltványi Ambrus. Budapest: Gondolat Kiadó. 1978. 659–666. o. = Nemzeti Könyvtár, ISBN 963-280-466-x  
  8. Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  9. A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1946-ban. (magyarul) A Fővárosi Könyvtár évkönyve, XIII. évf. 1943–1945. sz. (1946) 52 (51–59). o. Hozzáférés: 2019. feb. 3. A Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve I.: 1946
  10. Csernovics Diodor mácsai. Fejlesztette: Hatvany Béla Csaba. Magyar családtörténeti adattár. (magyarul) Budapest: Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (Hozzáférés: 2019. feb. 3.) (aspx) arch
  11. a b c Csernovics Erzsébet mácsai. Fejlesztette: Hatvany Béla Csaba. Magyar családtörténeti adattár. (magyarul) Budapest: Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (Hozzáférés: 2019. feb. 3.) (aspx) arch
  12. https://www.geni.com/people/Gy%C3%B6rgy-m%C3%A1csai-Csernovics/6000000021273302715
  13. Szekernyés János: A régi világ összeomlása: Temesközi kastélyok a szépirodalomban. (magyarul) Régi(j)óvilág, X. évf. 1. sz. (2016) 62 (55–64). o. Hozzáférés: 2019. feb. 3. (pdf)
  14. a b c d e f Szilágyi Judit, muzeológus: Kádár Erzsébet négy festményének megvásárlása és hazaszállítása Londonból (magyar nyelven) (pdf). pim.hu. Petőfi Irodalmi Múzeum, 2017 (Hozzáférés: 2019. február 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kádár Erzsébet: Három erdélyi író: Nyirő József, Tamási Áron, Wass Albert új könyvei. (magyarul) Nyugat, XXXIV. évf. 8. sz. (1941) Hozzáférés: 2019. jan. 23. (htm)
  • Kádár Erzsébet. In A magyar irodalom története VI: A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. (magyarul) Főszerkesztő: Sőtér István. Szerkesztette: Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1966. 733–735. o. Hozzáférés: 2019. jan. 23. (html), ISBN 963-05-1639-X (sorozat), (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-04-1645-4 (6. kötet)  
  • Vas István: Kádár Erzsébet. (magyarul) Válasz, VIII. évf. 3. sz. (1948. márc.) 266–269. o.
  • Vas István: Kádár Erzsébet (1948). In Vas István: Évek és művek: Kritikák és tanulmányok 1934–1956. (magyarul) A borítót tervezte: Csillag Vera. Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1958. 155–162. o.  
  • Bóka László: Kádár Erzsébet. In Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. (magyarul) Lektorok: Sőtér István, Pándi Pál, Király István. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1962. 98. o.  
  • Bóka László: Kádár Erzsébet. In Bóka László: Válogatott tanulmányok. (magyarul) Szerkesztő: Sík Csaba. Budapest: Magvető Könyvkiadó. 1966. 963–965. o.  
  • Réz Pál: A hamis tudat színjátékai. [Kádár Erzsébet: Kegyetlenség; könyvkritika]. (magyarul) Élet és Irodalom, XI. évf. 3. sz. (1967) 4. o. ISSN 0424-8848
  • Rónay László: Kádár Erzsébet: Kegyetlenség. (magyarul) Kritika, V. évf. 8. sz. (1967) 48–49. o. ISSN 0023-4818 Hozzáférés: 2019. feb. 2. (pdf)
  • Vargha Kálmán: Kádár Erzsébet: Kegyetlenség. (magyarul) Irodalomtörténeti Közlemények, 1. sz. (1969) 120–121. o. ISSN 0021-1486 Hozzáférés: 2019. feb. 2. (pdf)
  • Vas István: Kádár Erzsébetről. In Vas István: Az ismeretlen isten. (magyarul) Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó. 1974. 105–112. o. ISBN 963-15-0096-9