Jelzői értékű határozó
A jelzői értékű határozó vagy hátravetett határozó a határozó egy speciális fajtája, amely nem az állítmányhoz kapcsolódik (igéhez vagy melléknévhez), hanem az alanyhoz vagy másmilyen szerepű főnévhez, s ezt pontosítja, határozza meg közelebbről. Ilyen például: levél anyámhoz, séta a hóban. A jelző és az értelmező mellett a főnév egyik lehetséges kötött vagy szabad bővítménye,[1] amely a többnyire igei alapszó bővítményéből ered (pl. fél a tömegtől > félelem a tömegtől).[2]
A magyarban főként címekben vagy más kiemelt helyzetben (pl. feliratban) és nominális mondatokban fordul elő.[3] Összefüggő mondat belsejében valamivel ritkább, bár más mondatrészekhez kapcsolódva is előfordul (pl. Nem fogom elfelejteni a nyaralást a tengerparton, Mindig emlékezni fogok a nyaralásra a tengerparton).[3] A mai köznyelvben gyakran valamilyen átalakított formáját használják (pl. a tengerparton való nyaralás, bővebben l. alább). Számos más nyelvben azonban rendkívül elterjedt ez a szerkezet, és a magyarnál jóval többet elbír, pl. több indoeurópai nyelvben, az angolban, a franciában és oroszban[4] (vö. angol adnominal adjunct,[5] adnominal adverb/adverbial,[6] adjectival prepositional phrase vagy adjective prepositional phrase,[7] német Präpositionalattribut[8] vagy Präpositionales Attribut), rendkívül gyakori az alkalmazása a latinban (jelzői szerepét gyakran mutatja a szórend, ti. hogy egy másik jelző és a jelzett közé kerül[9]). Az idegen nyelvek tanításakor ezért igen fontos ennek tudatosítása, valamint a mindkét irányú fordítás lehetőségeinek az ismertetése.
Megnevezései, besorolása[szerkesztés]
A magyar nyelvtanok jelzői értékű határozóként (olykor hátravetett határozóként) ismerik,[10][11] s a gimnáziumi latin nyelvtan is így hivatkozik rá.[12] Az egyik elterjedt angol nyelvtan elöljárós utójelző, ill. határozói szerkezet utójelzőként néven említi,[13] a németes terminus pedig a szó szerinti fordítás, az elöljárószós jelző,[8] valamint a hátravetett jelző[14] – az utóbbi megnevezés annyiban kevésbé szerencsés, hogy az értelmezőre is utalhat.
Antal László nyelvész e szerkezetben találta meg a nyelvleírásból eddig hiányzó hatodik mondatrészt,[15] miáltal a mondatrészek szimmetrikus rendszere jött volna létre: ahogy az állítmány bővítménye a határozó és a tárgy, úgy az alanynak is két bővítménye lenne, a jelző és ez a szóban forgó mondatrész, amelyet Antal kiegészítőnek nevezett. A megjelölés azonban nem maradt meg.
Elemzés szempontjából a határozó gyakran a főnévhez és az igéhez egyaránt kapcsolható (pl. A nyaralás a Balatonnál idén jól sikerült): az ilyet kétpólusú bővítménynek is nevezik.[16]
Átalakítási lehetőségei[szerkesztés]
A levél anyámhoz szerkezet átalakítható melléknévi igenév beiktatásával: (az) anyámhoz írott levél (valódi jelzős szerkezet, benne az eredeti határozóval mint az ige szokásos bővítményével). E kifejezést azért lehetséges könnyen igeneves formába alakítani, mert a levél fogalmához könnyen kapcsolható az ír ige (a további példákat l. alább).
Számos más esetben viszont csak az erre szolgáló való (esetleg történő, folytatott) szócskával lehetséges az átfogalmazás: találkozás apámmal: az apámmal való találkozás.
- Az átalakításkor használható való segédszó (kopula) ún. összetett jelzőt alkot egy igei (ritkábban melléknévi) alaptagú szerkezet részét képező határozóból, voltaképp melléknevesíti őket (pl. vásárba indul > vásárba való indulás, hajlamos a megfázásra > a megfázásra való hajlam).[17] Nem nevezzük azonban összetett jelzőnek az olyan szókapcsolatokat, ahol a határozó a való vagy lévő szavak mint melléknévi igenevek bővítménye (pl. a Mecsekből való bot, az asztalon lévő könyv): ilyen esetekben ugyanis a szerkezet igés szintagmává alakításakor is megmarad a létige (a bot a Mecsekből van, a könyv az asztalon van), szemben az előző példákkal, ahol a határozó a főnév alapjául szolgáló ige bővítménye, így a létige a visszaalakítás után eltűnik (pl. találkozom apámmal). Az átalakítás nélküli hátravetett határozó (találkozás apámmal, a könyv az asztalon) megítélését mindez nem befolyásolja.[2]
Ha a határozós szerkezetben névutó szerepel, az átalakítás sokszor ige beiktatása nélkül is lehetséges az -i képzővel: élet a tenger alatt > a tenger alatti élet. Nemritkán a kapcsolatos vagy hasonló szavak is megoldást nyújthatnak: a berendezés elhelyezésével kapcsolatos tervek, de mivel ez nem jelzi az összefüggés jellegét, a mondat néha homályossá válik. Máskor birtokossal is visszaadható: az igény a biztonságra, ill. a biztonság iránti igény helyett a biztonság[nak az] igénye. Olykor egyetlen képző is megoldást jelent: a Balaton-part nyáron helyett a nyári Balaton-part. Nem gyakori, de lehetséges a mellékmondattá alakítás is: a levél, amit anyámhoz írtam/írtál/írt [stb.]: itt viszont az alanyt is ki kell tenni. Olykor összetett szóval is váltakozhat: pl. máz cukorból > cukormáz, meccs a kupáért > kupameccs.[18]
Nyelvhelyességi vonatkozásai[szerkesztés]
Kétértelműség adódhat a mondat értelmezésében, ha nem világos, hogy a határozó az igéhez vagy a főnévhez kapcsolódik:[3] Az érdekeltek tárgyalni fognak a hajózásról a Csatornában. A Csatornában zajló hajózásról fognak tárgyalni, vagy a Csatorna netán csak a tárgyalás helyszíne lesz? Ilyen esetekben érdemes átfogalmazni, átalakítani a szerkezetet.[19]
Ha az egyértelműség vagy a jó hangzás megköveteli, elsődlegesen melléknévi igenévvel tanácsos kiváltani a hátravetett jelzőt[19] (pl. a Csatornában zajló hajózás, az anyámhoz írott levél, a küldöttséggel folytatott tárgyalás), de szükség esetén a szürke, ám hasznos való szócska is megoldást jelent[19] – ezeket klasszikus íróink is használták.[20] A történt, illetve történő szavakat a nyelvművelés divatszóként tartja számon.[19]
Példák az átalakításban használható tartalmas igékre[szerkesztés]
Alább következik néhány olyan szerkezet felsorolása, amelyekben tartalmas igékből képzett igenevekkel válthatjuk ki a jelzői értékű határozót (ezek jó része kollokációkra, állandósult szókapcsolatokra épül):
|
|
Az ilyen típusú szerkezetek idegen nyelvi megfelelője tehát az aláhúzott elem törlésével és a másik két összetevő (a határozó és a főnév) cseréjével állítható elő – amint a fenti magyar példákban látható: például a barátomtól érkezett levél → levél a barátomtól.
Fajtái[szerkesztés]
A határozó jelentése szerint lehet helyhatározó (ház a sziklák alatt), időhatározó (a puszta télen), állapothatározó (álmodozás a napon), társhatározó (séta a barátommal), eszközhatározó (evés késsel és villával), módhatározó (találkozás titokban), célhatározó (készülődés a munkába), részeshatározó (levél a hitveshez).[21] A határozó szófaja szerint lehet ragos vagy névutós főnév (mint a fenti példákban), illetve határozószó (pl. Budapest éjjel).[22] Hasonló szerkezetet alkothat az állítmányi helyzetben álló főnév, ahol azonban a szabad határozó elöl áll: Az öcsém Szegeden katona.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyar grammatika, 135., 362.
- ↑ a b Magyar grammatika, 452.
- ↑ a b c d Magyar grammatika, 136.
- ↑ Tótfalusi
- ↑ Adjunct (angol Wikipédia)
- ↑ Noun phrase (angol Wikipédia)
- ↑ Adjectival prepositional phrase diagram Archiválva 2009. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Prepositional Phrases Archiválva 2009. december 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Uzonyi, 821.
- ↑ Példa az Aeneisből: aureus arbore ramus, szó szerint: „arany, fáróli ágacska”, azaz „aranyág a fáról”, Aen. VI, 187.
- ↑ A magyar nyelv könyve, 388.
- ↑ Magyar grammatika, 135–6., 219., 256–7., 334., 358., 436., 452., 469., 475.
- ↑ M. Nagy – Tegyey, 118. [M 6.2]
- ↑ Kovács–Lázár–Merrick, 379–380. [107. (3) (b2)–(b3) pont], 695. [193. (2) (b) pont], ill. 853. [tárgymutató]
- ↑ Uzonyi, 726.
- ↑ Antal, 30–49.
- ↑ Magyar grammatika, 358.
- ↑ Magyar grammatika, 256., 452.
- ↑ Magyar grammatika, 334.
- ↑ a b c d Nyelvművelő kéziszótár, 274.
- ↑ Szepesy
- ↑ Magyar grammatika, 135.
- ↑ Magyar grammatika, 219.
Források[szerkesztés]
- A magyar nyelv könyve (szerk.: A. Jászó Anna), Trezor, Bp. 2004 (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás)
- Antal László: A hatodik mondatrész, Magvető, Bp. 1985.
- Balogh Judit et al.: Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2006 (ötödik, átdolgozott kiadás, ISBN 963-19-5880-9)
- Kovács–Lázár–Merrick: A–Z Angol nyelvtan lexikon, Corvina, 1994
- M. Nagy Ilona – Tegyey Imre: Latin nyelvtan a középiskolák számára, Tankönyvkiadó, Bp. 1992 (ISBN 963-18-4296-7)
- Nyelvművelő kéziszótár (szerk.: Grétsy László és Kemény Gábor), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. (második, javított és bővített kiadás)
- Szepesy Gyula: Nyelvi babonák – 8. „Az országokban való sok romlásoknak okairól”
- Tótfalusi István: Hogy mi ne legyünk angol nyelvi gyarmat…
- Uzonyi Pál: Rendszeres német nyelvtan, Aula Kiadó, 1996 (ISBN 963-503-106-8)