India közigazgatása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(India államai szócikkből átirányítva)

India közigazgatása 29 államra és 7 szövetségi területre van felosztva. 2014-ben 29. államként jött létre Telangána, Ándra Pradesből kiválva. A tagállamok, továbbá Delhi és Puduccseri (Pondicseri) szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll.

Az egyes államokon belüli alsóbb közigazgatási szint a kerület: az ország csaknem 600 kerületre oszlik. A kerület alatti szint a tehszil vagy taluka (község). Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).

India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindeddig nem jelentett be.

Államok:

India államai és székhelyeik
  1. Ándhra Prades
  2. Arunácsal Prades (Arunachal Pradesh)
  3. Asszám (Assam)
  4. Bihár
  5. Cshattíszgarh (Chhattisgarh)
  6. Goa
  7. Gudzsarát (Gujarat)
  8. Harijána (Haryana)
  9. Himácsal Prades (Himachal Pradesh)
  10. Dzsammu és Kasmír (Jammu and Kashmir)
  11. Dzshárkhand (Jharkhand)
  12. Karnátaka
  13. Kerala
  14. Madhja Prades
  1. Mahárástra (Maharastra)
  2. Manipur
  3. Meghálaja (Meghalaya)
  4. Mizoram
  5. Nágaföld (Nagaland)
  6. Orisza (Odisha)
  7. Pandzsáb
  8. Rádzsasztán (Rajasthan)
  9. Szikkim (Sikkim)
  10. Tamilnádu (Tamil Nadu)
  11. Telangána
  12. Tripura
  13. Uttarakhand
  14. Uttar Prades
  15. Nyugat-Bengál (West Bengal)

Szövetségi területek:

  1. Andamán- és Nikobár-szigetek
  2. Csandígarh
  3. Dadra és Nagar Haveli
  4. Daman és Diu
  5. Laksadíva
  6. Puduccseri

Fővárosi közigazgatási terület:

  1. Delhi

Államok és szövetségi területek[szerkesztés]

Államok[szerkesztés]

Az állam neve ISO 3166-2
kód
Alapítás Népesség Terület
(km2)
Hivatalos
nyelv(ek)[1]
Székhely Legnagyobb város
(ha eltér a székhelytől)
Népsűrűség
(fő / km2)
Írni-olvasni tud
(%)
A városi lakosság
aránya %
1 Andhra Pradesh AP 1953 Oct 1
(mint Andhra állam)
49,506,799 160,205 Telugu Hyderabad Visakhapatnam 308 67.41%[2] 29.6
2 Arunachal Pradesh AR 1987 Feb 20 1,382,611 83,743 angol Itanagar 17 66.95 20.8
3 Assam AS 1912 Apr 1
(mint Asszám Tartomány)
31,169,272 78,550 Asszámi, Bengáli, Bodo Dispur Guwahati 397 73.18 12.9
4 Bihar BR 1936 Apr 1 103,804,637 99,200 Hindi, Urdu Patna 1,102 63.82 10.5
5 Chhattisgarh CT 2000 Nov 1 25,540,196 135,194 Hindi Raipur 189 71.04 20.1
6 Goa GA 1987 May 30 1,457,723 3,702 Konkani Panaji Vasco de Gama 394 87.40 62.2
7 Gujarat GJ 1960 May 1 60,383,628 196,024 Gudzsaráti Gandhinagar Ahmedabad 308 79.31 37.4
8 Haryana HR 1966 Nov 1 25,353,081 44,212 Hindi, pandzsábi Chandigarh Faridabad 573 76.64 28.9
9 Himachal Pradesh HP 1971 Jan 25 6,856,509 55,673 Hindi Shimla 123 83.78 9.8
10 Dzsammu és Kasmír JK 1947 Oct 26 12,548,926 222,236 Dogri, Kasmíri, Ladakhi, Urdu[3] Srinagar (nyári)
Jammu (téli)
124 68.74 24.8
11 Jharkhand JH 2000 Nov 15 32,966,238 74,677 Hindi Ranchi Jamshedpur 414 67.63 22.2
12 Karnataka KA 1956 Nov 1 (mint Mysore állam) 61,130,704 191,791 Kannada Bengaluru 319 75.60 34.0
13 Kerala KL 1956 Nov 1 33,387,677 38,863 malajálam Thiruvananthapuram 859 93.91 26.0
14 Madhya Pradesh MP 1947 Aug 15 72,597,565 308,252 Hindi Bhopal Indore 236 70.63 26.5
15 Maharashtra MH 1960 May 1 112,372,972 307,713 Marathi Mumbai 365 82.91 42.4
16 Manipur MN 1972 Jan 21 2,721,756 22,347 Manipuri Imphal 122 79.85 25.1
17 Meghalaya ML 1972 Jan 21 2,964,007 22,720 angol, Garo, Hindi, Khasi, Pnar Shillong 132 75.48 19.6
18 Mizoram MZ 1987 Feb 20 1,091,014 21,081 Mizo, angol Aizawl 52 91.58 49.6
19 Nagaland NL 1963 Dec 1 1,980,602 16,579 angol Kohima Dimapur 119 80.11 17.2
20 Orisza OR 1936 Apr 1[4]
(mint Odisha Tartomány)
41,947,358 155,820 orija Bhubaneswar 269 73.45 15.0
21 Punjab PB 1947 Aug 15
(mint Kelet-Pandzsáb)
27,704,236 50,362 pandzsábi Chandigarh Ludhiana 550 76.68 33.9
22 Rajasthan RJ 1950 Jan 26 68,621,012 342,269 Hindi Jaipur 201 67.06 23.4
23 Sikkim SK 1975 May 16 607,688 7,096 Bhutia, Gurung, Lepcha, Limbu, Manggar, Nepali, Newari, Sherpa, Sunwar, Tamang Gangtok 86 82.20 11.1
24 Tamil Nadu TN 1950 Jan 26
(mint Madras Állam)
72,138,958 130,058 Tamil Chennai 480 80.33 44.0
25 Telangana TG 2014 Jun 2 35,193,978[5] 114,840[5] Telugu, Urdu Haidarábád 307 [6] 66.50% [6] N/A
26 Tripura TR 1972 Jan 21 3,671,032 10,492 Bengáli, Tripuri Agartala 350 87.75 17.1
27 Uttar Pradesh UP 1902 Mar 22
(mint Agra és Oudh)
199,581,477 243,286 Hindi, Urdu[7] Lucknow Kanpur 828 69.72 20.8
28 Uttarakhand UT 2000 Nov 9 (mint Uttaranchal) 10,116,752 53,483 Hindi, szanszkrit Dehradun 189 79.63 25.7
29 West Bengal WB 1947 Aug 15 91,347,736 88,752 Bengáli és Nepali Kolkata 1,029 77.08 28.0

Szövetségi területek[szerkesztés]

Szövetségi
terület neve
ISO 3166-2
kód
Népesség Hivatalos
nyelv[1]
Székhely Népsűrűség
(fő/km2)
Írástudás (%) Városi népesség (%)
A Andamán- és Nikobár-szigetek AN 379,944 angol, hindi Port Blair 46 86.27 32.6
B Chandigarh CH 1,054,686 angol, Hindi, pandzsábi Chandigarh 9,252 86.43 89.8
C Dadra és Nagar Haveli DN 342,853 angol, gudzsaráti, Hindi, Marathi Silvassa 698 77.65 22.9
D Daman és Diu DD 242,911 angol, gudzsaráti, Hindi, Marathi Daman 2,169 87.07 36.2
E Lakshadweep LD 64,429 angol, malajálam Kavaratti 2,013 92.28 44.5
F Delhi DL 11,007,835 angol, Hindi, Pandzsábi, Urdu New Delhi 11,297 86.34 93.2
G Puducherry PY 1,244,464 angol, Malajálam, Tamil, Telugu[12] Pondicherry 2,598 86.55 66.6

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Report of the Commissioner for linguistic minorities: 50th report (July 2012 to June 2013) (pdf). Commissioner for Linguistic Minorities, Ministry of Minority Affairs, Government of India
  2. Literacy of AP (Census 2011) (pdf). AP govt. portal
  3. Official and Regional Languages of India. Mapsofindia.com
  4. Provinces of British India. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
  5. ^ a b Telangana State Profile (PDF). Telangana government portal
  6. ^ a b Population of Telangana (pdf). Telangana government portal
  7. Uttar Pradesh Legislature. Uplegassembly.nic.in
  8. Bifurcated into Telangana State and residual Andhra Pradesh State”, The Times Of India, 2014. június 2. 
  9. The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, 2014. Ministry of Law and Justice. Government of India, 2014. március 1.
  10. The Gazette of India : The Andhra Pradesh Reorganization Act, 2014 Sub-section, 2014. március 4.
  11. Sanchari Bhattacharya. „Andhra Pradesh Minus Telangana: 10 Facts”, NDTV, 2014. június 1. 
  12. http://sabt.org.in/npmb-india/downloads/travel-info.pdf

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a States and union territories of India című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.