II. Vilmos holland király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
II. Vilmos
King Willem II.jpg

Hollandia királya
Uralkodási ideje
1840. október 7. 1849. március 17.
Elődje I. Vilmos
Utódja III. Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Oránia-Nassau
Született 1792. december 6.
Hága
Elhunyt 1849. március 17. (56 évesen)
Tilburg
Édesapja I. Vilmos
Édesanyja Hohenzollern Vilhelmina
Házastársa Anna Romanova
Gyermekei
  • III. Vilmos holland király
  • Prince Alexander of the Netherlands
  • Prince Henry of the Netherlands
  • Prince Ernest Casimir of the Netherlands
  • Princess Sophie of the Netherlands
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Vilmos témájú médiaállományokat.

II. Vilmos (teljes nevén Vilmos Frigyes György Lajos, hollandul Willem Frederik George Lodewijk; 1792. december 6.1849. március 17.) Hollandia királya, Luxemburg nagyhercege és Limburg hercege 1840 és 1849 között.

Ifjúsága[szerkesztés]

II. Vilmos (Nicaise de Keyser képe)

Vilmos Hágában született 1792. december 6-án I. Vilmos holland király és Vilma királyné legidősebb fiaként. Anyai dédapja Nagy Frigyes porosz király volt.

Mikor kétéves volt, Napóleon csapatai megszállták Hollandiát és családja Angliába menekült. Vilmos gyermekéveit a porosz udvarnál töltötte, ahol katonai oktatásban részesült és szolgált a porosz hadseregben, majd az Oxfordi Egyetemen tanult. 1811-ben Wellington herceg szárnysegédje lett és harcolt az ibériai háborúban a franciák ellen. 1811 júniusában alezredessé, októberében pedig ezredessé léptették elő. 1812. szeptemberében a brit régensherceg, a leendő IV. György maga mellé fogadta szárnysegédnek, 1813 decemberében pedig vezérőrnagyi kinevezést kapott. A bátor és közvetlen holland herceg népszerű volt a brit hadvezetésben, beceneve "Vékony Billy" volt. 1813 végén a francia csapatok visszavonulásával Hollandia felszabadult és apja lett az ország uralkodó hercege, így Vilmos is visszatért hazájába.

Miután Napóleon 1815-ben megszökött Elba szigetéről, Vilmos ismét az ellene szövetkező európai koalíció egyik parancsnoka lett. 1815. június 16-án ő vezette az egyesült brit-holland sereg I. hadtestét a Quatre Bras-i csatában, két nappal később pedig megsebesült a waterlooi csatában. Vilmos a Napóleon felett aratott győzelemért megkapta a soestdijki palotát.

Házassága[szerkesztés]

Vilmos 1814-ben rövid időre eljegyezte György brit trónörökös egyetlen lányát, Charlotte-ot. Az eljegyzést György kezdeményezte, de hamarosan felbontották, mert a menyasszony anyja nem támogatta a házasságot és Charlotte sem akart Hollandiába költözni. Vilmos végül I. Sándor orosz cár legfiatalabb húgát, Anna Pavlovna Romanovát vette feleségül 1816. február 21-én a szentpétervári Téli Palota kápolnájában. A házasságra a két ország jó kapcsolatainak biztosítása végett került sor. Egy évvel később, 1817. február 17-én megszületett a trónörökös, a leendő III. Vilmos.

A belga felkelés[szerkesztés]

Vilmos herceg előzékeny és udvarias természete miatt meglehetős népszerűségnek örvendett a mai Belgium (akkor Dél-Hollandia) területén és az 1830-as belga forradalom kitörésekor ezt megpróbálta felhasználni arra, hogy egy mindkét fél által elfogadható kompromisszumot hozzon létre. Elképzelése az volt, hogy a déli tartományok adminisztratív autonómiát kapnának, de megmaradnának a holland királyi ház uralma alatt. Apja elvetette javaslatait, emiatt kapcsolatuk a későbbiekben feszült maradt.

1831 áprilisában Vilmos vezette a felkelést leverésére indított tíznapos hadjáratot. A lázadókat visszaszorította és mélyen behatolt a belga területre, ám a francia intervenció hírére visszavonult. Az európai nagyhatalmak a Szász-Coburg-Gotha házból származó I. Lipótot választották belga uralkodónak. A két ország 1839-ben kötött békét egymással.

Uralkodása[szerkesztés]

II. Vilmos beiktatása

Miután apja 1840. október 7-én lemondott, Vilmos lett Hollandia királya. Ő maga is konzervatív volt politikailag, de a közvetlen kormányzati kérdésekbe jóval kevésbe avatkozott bele, mint I. Vilmos. A liberálisok alkotmányos reformokat és a választójog kiszélesítését követelték, a király pedig józan és higgadt tudott maradni a politikai viták közepette is.

1848 tavaszán Európa-szerte forradalmak törtek ki, Franciaországban megdöntötték a Bourbon-Orléans monarchiát. Vilmos attól tartott, hogy a forradalom átterjed Amszterdamra is, és megelőzve a kikényszerített változást, liberalizálta a holland politikai rendszert. Később így nyilatkozott: "Egyetlen éjszaka alatt konzervatívból liberálissá lettem". A neves liberális politikus, Johan Rudolf Thorbecke vezetésével létrehozott egy bizottságot az új alkotmány megszövegezésére. Az új rendszerben a parlament felsőházát (Eerste Kamer) nem a király nevezte ki, hanem a tartományok választották meg tagjait; az alsóházi (Tweede Kamer) képviselőket pedig közvetlenül választották. Az addigi elektori rendszer helyett limitált általános választójogot biztosítottak a polgároknak. Az uralkodó hatalma jelentősen csökkent; az elsődleges hatalom ezután az alsóházhoz került. Az 1848-as alkotmány (bizonyos lényeges változtatásokkal, mint az teljes általános választójog és a választókörzetek helyett a listás szavazás 1917-es bevezetése) ma is érvényben van.

Vilmos felesküdött az új parlament előtt, de néhány hónappal később az észak-brabanti Tilburgban váratlanul, 56 évesen elhunyt.

Családja[szerkesztés]

II. Vilmos és családja (Jean-Baptiste van der Hulst képe)

II. Vilmos biszexuális volt, nőkkel és férfiakkal is voltak afférjai. 1819-ben meg is zsarolták - ahogyan Van Maanen igazságügyminiszter fogalmazott egy levelében - "szégyenletes és természetellenes vágyai" miatt.

Vilmosnak és Anna Pavlovnának öt gyermeke született:

  • Vilmos Sándor Pál Frigyes Lajos (1817–1890), III. Vilmos néven Hollandia királya
  • Vilmos Sándor Frigyes Konstantin Miklós Mihály (1818–1848)
  • Vilmos Frigyes Henrik (1820–1879)
  • Vilmos Sándor Ernő Frigyes Kázmér (1822. május 21. – 1822. október 22.)
  • Vilma Mária Zsófia Lujza (1824–1897)

Források[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a William II of the Netherlands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Lásd még[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Vilmos
Hollandia királya
1840 – 1849
A Holland Királyság címere
Következő uralkodó:
III. Vilmos
Előző uralkodó:
I. Vilmos
Luxemburgi nagyherceg
1840 – 1849
A Luxemburgi Nagyhercegség címere
Következő uralkodó:
III. Vilmos