I. Frigyes Vilmos porosz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
I. Frigyes Vilmos
Antoine pesne friedrich wil.jpg

Poroszország királya
Brandenburg választófejedelme
I. Frigyes Vilmos
Uralkodási ideje
1713. február 25. 1740. május 31.
Elődje I. Frigyes
Utódja II. Nagy Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Hohenzollern
Született 1688. augusztus 14.
Berlin
Elhunyt 1740. május 31. (51 évesen)
Potsdam
NyughelyeFriedenskirche
Édesapja I. Frigyes porosz király
Édesanyja Hannoveri Zsófia Sarolta
Házastársa Hannoveri Zsófia Dorottya
Gyermekei Vilma brandenburg–bayreuthi őrgrófné
II. Frigyes porosz király
Friderika Lujza brandenburg–ansbachi őrgrófné
Filippa Sarolta braunschweig–wolfenbütteli fejedelemné
Zsófia Dorottya brandenburg–schwedti őrgrófné
Lujza Ulrika svéd királyné
Ágost Vilmos királyi herceg
Anna Amália quedlinburgi apátnő
Henrik királyi herceg
Ágost Ferdinánd, Johannita nagymester
Vallás lutheránus
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes Vilmos témájú médiaállományokat.

I. Frigyes Vilmos (németül: Friedrich Wilhelm I.; Berlin, Porosz Királyság, 1688. augusztus 14. – Potsdam, Porosz Királyság, 1740. május 31.), a Hohenzollern-házból származó porosz királyi herceg, I. Frigyes porosz király és Hannoveri Zsófia Sarolta egyetlen fia, aki apját követvén porosz király és brandenburgi őrgróf, valamint német-római választófejedelem 1713-tól 1740-ben bekövetkezett haláláig. II. Nagy Frigyes porosz király édesapja.

Belpolitikája[szerkesztés]

I. Frigyes Vilmos jelentős államadósságot örökölt apjától, I. Frigyestől, melyet fegyelmezetten törleszteni tudott és uralkodása során rendbe tette az ország pénzügyeit.

Az uralkodó támogatta a gazdaság fejlődését, hajógyárakat építtetett, dohánymonopóliumot vezetett be stb. A bevételeket a hadsereg fejlesztésére fordította elsősorban.

Frigyes Vilmos számos telepest hívott országába. Csak a salzburgi püspökség területéről mintegy 1500 protestáns telepes érkezett porosz földre és Brandenburgba. Berlinbe jelentős számban érkeztek csehek, akik fontos szerepet játszottak a textilipar fejlesztésében.

A király protekcionista gazdaságpolitikát folytatott, mely azonban lassanként majdhogynem rendőrállammá változtatta Poroszországot. A lakosságnak meg volt tiltva, hogy külföldi textilből készítsen ruhát, és az uralkodó elrendelte a külföldi kelmék megsemmisítését.

A tudományokat és művészetet I. Frigyes Vilmos nem támogatta, ezeket inkább gúnyolta. Elhíresült mondása Leibnizről: „Teljesen haszontalan ember, aki arra is alkalmatlan, hogy tisztességesen álljon a strázsán.”

A családban tartott fegyelem és szigor miatt összetűzésbe került fiával és örökösével, a későbbi II. (Nagy) Frigyes királlyal.

Külpolitikája[szerkesztés]

A spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti békében (1713) Poroszországhoz csatolták Geldernt, Limburgot és a lengyel Stettint.

A svédek ellen vívott északi háborúban megszerezte Poroszország számára Elő-Pomerániát (1720).

Poroszország katonai hatalma[szerkesztés]

I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt a Porosz Királyság Európa negyedik legnagyobb katonai hatalmává vált. 89 000 szuronyost tartottak számon ebben az időszakban. A militarizmus abban is kifejezésre jutott, hogy I. Frigyes Vilmos volt az első olyan uralkodó, aki egész életében tiszti egyenruhát viselt.

Házassága, utódai[szerkesztés]

I. Frigyes Vilmos király fiai, 1737 (Francesco C. Rusca festménye)

Még trónörökös korában, 1706. június 14-én Frigyes Vilmos herceg eljegyezte Zsófia Dorottya hannoveri hercegnőt (1687–1757), György hannoveri választófejedelem (a későbbi I. György brit király) és Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnő (1666–1726) leányát, a későbbi II. György brit király húgát. Ez év november 13-án Cölln an der Spree városában megtartották az esküvőt. A házasságból 14 gyermek született, 10-en érték meg a felnőttkort:

  • Frigyes Lajos (1707–1708), kisgyermekként meghalt.
  • Vilma (Wilhelmine, 1709–1758), aki 1731-ben III. Frigyes brandenburg-bayreuthi őrgróf (1711–1763) felesége lett.
  • Frigyes Vilmos koronaherceg (1710–1711), kisgyermekként meghalt.
  • Frigyes (1712–1786), utóbb II. Frigyes porosz király, Brandenburg választófejedelme, aki 1733-ban Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnőt (1715–1797) vette feleségül.
  • Sarolta Albertina (1713–1714), kisgyermekként meghalt.
  • Friderika Lujza (1714–1784), aki 1729-ben Károly Vilmos brandenburg-ansbachi őrgrófhoz (1712–1757) ment feleségül.
  • Filippina Sarolta (1716–1801), aki 1733-ban I. Károly braunschweig-wolfenbütteli herceg (1713–1780) felesége lett.
  • Lajos Károly Vilmos (1717–1719), kisgyermekként meghalt.
  • Zsófia Dorottya Mária (1719–1765), 1734-től Frigyes Vilmos brandenburg-schwedti őrgróf (1700–1771) felesége.
  • Lujza Ulrika (1720–1782), aki 1744-ben Adolf Frigyes svéd királyhoz (1710–1771) ment feleségül.
  • Ágost Vilmos (1722–1758), aki 1742-ben Lujza Amália braunschweig-wolfenbütteli hercegnőt (1722–1780) vette feleségül. Az ő fiuk lett II. Frigyes Vilmos porosz király.
  • Amália (1723–1787), főapátnő Quedlinburgban.
  • Henrik herceg, hadvezér (1726–1802), 1752-ben Vilma hessen–kasseli hercegnőt (1726–1808) vette feleségül.
  • Ágost Ferdinánd (1730–1813), 1755-től Anna Erzsébet Lujza brandenburg-schwedti hercegnő (1738–1820) férje.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  • Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 9636450536, 77-78. old.


Előző uralkodó:
I. Frigyes
Brandenburg választófejedelme
17131740
Hohenzollern
A Brandenburgi Őrgrófság és Választófejedelemség címere
Következő uralkodó:
II. Frigyes
Előző uralkodó:
I. Frigyes
Poroszország királya
17131740
Hohenzollern
A Porosz Királyság címere
Következő uralkodó:
II. Frigyes