Ugrás a tartalomhoz

Marianna holland királyi hercegnő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marianna holland királyi hercegnő
Marianna porosz királyi hercegné
Marianna porosz királyi hercegné
Született1810. május 9.[1][2][3]
 Porosz Királyság, Berlin
Elhunyt1883. május 29. (73 évesen)[4][3]
 Német Birodalom, Erbach
Állampolgárságaholland
HázastársaAlbert porosz királyi herceg
ÉlettársaJohannes van Rossum (1848–1873)
GyermekeiSarolta Friderika
Albert
Alexandrina
Johannes Wilhelm von Reinhartshausen
SzüleiI. Vilmos holland király
Vilma porosz királyi hercegnő
Foglalkozása
SírhelyeErbach
A Wikimédia Commons tartalmaz Marianna holland királyi hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Marianna holland királyi hercegnő, férjezett Marianna porosz királyi hercegné (hollandul: Prinses Marianne der Nederlanden, Prinses van Oranje-Nassau, németül: Prinzessin Marianne von Preußen, teljes nevén Wilhelmina Frederica Louisa Charlotte Marianne; Berlin, 1810. május 9.Erbach, 1883. május 29.) holland királyi, luxemburgi és oránia–nassaui hercegnő, házassága révén porosz királyi hercegné.

Élete

[szerkesztés]

Származása és ifjúkora

[szerkesztés]

Marianna holland királyi hercegnő a porosz fővárosban látott napvilágot I. Vilmos holland király (1772–1843) és Vilma porosz királyi hercegnő (1774–1837) hatodik, utolsó gyermekeként, egyben második leányaként. A hat gyermek közül mindössze három érte meg a felnőttkort – két koraszülött kisfiú után az elsőszülött leány, Paulina hercegnő hatéves korában halt meg. A hercegnő ilyenformán a család egyetlen leánya lett; édesapja elkényeztette és kivételes bánásmódban részesítette.[5] Marianna hercegnő születésekor édesapja az oránia–nassaui hercegi címet viselte, holland uralkodó és luxemburgi nagyherceg csak a napóleoni háborúk után lett.

1828-ban a hercegnőt eljegyezték Gusztáv svéd trónörökössel, azonban az eljegyzést később politikai okból – XIV. Károly János svéd király nyomására – felbontották.

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

1830. szeptember 14-én a Noordeinde-palotában a hercegnő feleségül ment Albert porosz királyi herceghez (1809–1872). A hercegnő anyai ágon elsőfokú unokatestvéri rokonságban állt a herceggel, továbbá Lujza porosz hercegnő és Frigyes holland herceg házassága révén sógorsági kapcsolatban is voltak. A házaspár a berlini Wilhemstraßén lévő Prinz-Albrecht-Palaisba költözött, melyet a herceg óhajainak megfelelően Karl Friedrich Schinkel épített át. A hercegnő emellett gyakran időzött Boroszló melletti birtokán, Kamenz várában, melyet édesanyja ajándékozott neki. A hercegnő jövedelmét az üvegipar fejlesztésébe és útépítésbe fektette be. Mindez elősegítette a térség fejlődését és bekapcsolódását a gazdasági életbe.

Marianna hercegnőnek és férjének öt gyermeke[6] – két fiú és három leány – született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort:

Johannes Wilhelm von Reinhartshausen

Annak ellenére, hogy a szoros családi kapcsolatok miatt kiskoruktól fogva közelről ismerték egymást, kapcsolatuk nem működött. Albert herceg kicsapongó életmódját és nyílt viszonyait a holland hercegnő nem tudta tolerálni. 1845-ben a hercegné otthagyta férjét és gyermekeit szeretője, Johannes van Rossum kedvéért. Mikor négy évvel később a hercegné teherbe esett szeretőjétől, a holland királyi udvar elismerte a porosz herceg házasságának semmisségét: 1849. március 28-án kimondták Albert herceg és Marianna hercegnő válását. 1849. október 30-án a szicíliai Cefalùban a holland hercegnő világra hozta Johannes van Rossum gyermekét, Johannes Wilhelm von Reinhartshausent (1849–1861). Ezután mind a holland, mind a porosz királyi udvar minden kapcsolatot megszakított a hercegnővel. Marianna hercegnő szeretőjével és kisfiával hol Itáliában, hol Erbachban élt.

Közéleti tevékenysége

[szerkesztés]

1855-ben Erbach közelében a hercegnő megvásárolta a Reinhartshausen-kastélyt, mely ettől fogva állandó otthonául szolgált. A művelt, széles körben tájékozott hercegnő csakhamar a vidék kulturális központjává tette udvartartását. Az épület egy részét múzeummá alakíttatta át, hogy a mintegy 600 darabot számláló festménygyűjteménye számára kiállítótermet biztosítson – a galéria ma a Festsäle nevet viseli. A kastélyban állandó kulturális élet pezsgett, a hercegné bőkezűen pártfogolta a fiatal, tehetséges művészeket. 1835-ben a hercegnő katonai indulót szerzett Parademars címmel.[7] Az 1870-es években a hercegnő jelentős összeget adományozott a dillenburgi Wilhelmsturm felépítésére, mely édesapjának állít emléket.

1861 karácsonyán a hercegnő tizenkét éves kisfia tüdőgyulladás következtében elhunyt. A hercegnő 60 000 guldenért földbirtokot vásárolt a várostól, melyre a fia emlékére Szent János nevét viselő protestáns templomot építtetett. 1873. május 10-én meghalt Johannes van Rossum; fia mellé temették el a templom oltára alá.

Marianna holland királyi hercegnő 1883. május 29-én hunyt el erbachi kastélyában. Maradványait Johannes van Rossum és fiuk mellé helyezték el. Vagyonát és kastélyát a porosz herceggel kötött házasságából származó egyetlen életben maradt fiúgyermeke örökölte. A kastélyban ma ötcsillagos szálloda működik.[8] 1902-ben a kastély közelében fekvő szigetet a Mariannenaue névre keresztelték át, tisztelegve a holland hercegnő előtt.

Leszármazása

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/443834
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 26.)
  5. Hulsman, Wim: Prinses Marianne ging haar eigen weg (holland nyelven). Reformatorisch Dagblad, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2011. április 2.) „Haar vader koning Willem I was gek op haar en legde haar in de watten.”
  6. Albert porosz királyi herceg életrajzi adatai (angol nyelven). thePeerage.com. (Hozzáférés: 2011. február 27.)
  7. Hulsman, Wim: Prinses Marianne ging haar eigen weg (holland nyelven). Reformatorisch Dagblad, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2011. április 2.) „Op dat instrument klonk zaterdag een door prinses Marianne gecomponeerde parademars.”
  8. Schloss Reinhartshausen Kempinski (német, angol nyelven). [2011. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 2.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marianne von Oranien-Nassau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Marianne of the Netherlands című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marianne der Nederlanden című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Marianna Orańska című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]