Hercules csillagkép
Megjelenés
Hercules csillagkép | |
Adatok | |
Latin név | Hercules |
Latin birtokos eset | Herculis |
Rövidítés | Her |
Rektaszcenzió | 15h 48m – 18h 58m |
Deklináció | +51° 20’ – +3° 40’ |
Területe | 1225 négyzetfok |
Nagyság szerinti helyezés | 5 |
Teljesen látható | északi 90°-tól déli 39°-ig |
Legfényesebb csillag | α Herculis (Rasalgeth) |
fényessége | 2,9m |
Szomszédos csillagképek |
A Hercules egy csillagkép.
Története, mitológia
[szerkesztés]A görög mitológia szerint Héraklész, Zeusz fia, dühében megölte a feleségét és a gyermekeit, ezért vezeklésül 12 nagyon nehéz munkát kellett elvégeznie (ezek egyike a Sárkány megölése volt, ezért szomszédja a Sárkány csillagkép).
Korábban a csillagkép neve nem Hercules, hanem a Johannes Kepler kiadásában 1627-ben megjelent Tabulae Rudolphiane-ben görögül Engonasin (Térdeplő vagy Zsámoly) volt.
Csillagok
[szerkesztés]- β Herculis - Kornephoros, 2,78m, G7 osztály, 150 fényév
- α Herculis - arabul Ras Algethi (A Térdeplő/térdelő feje): 3m - 4m között szabálytalan időközönként ingadozó fényességű vörös óriás egy ötödrendű, kékeszöld színű társsal. A kettős már kis távcsővel megfigyelhető. (A térdelő maga Herkules.)
- κ Herculis: sárga színű, ötödrendű óriás, hatodrendű kísérővel, kis távcsővel mindkét csillag észlelhető.
- ρ Herculis: egy kék negyedrendű és egy fehér ötödrendű komponensből álló páros, a felbontásukhoz nagy nyílású távcső szükséges.
- 95 Herculis: két ötödrendű csillagból álló pár, a komponensek kis távcsővel ezüst- és arany színűnek tűnnek.
- 100 Herculis két fehér színű, egyaránt hatodrendű csillagból álló látszólagos kettős.
Az ε Her, a ζ Her, az η Her és a π Her alkotja a Pillér-t (más neveken: Talpkő, Zárókő, Herkules medencéje).
Mélyég-objektumok
[szerkesztés]- Messier 13 (NGC 6205) gömbhalmaz, (más néven Herkules-gömbhalmaz)
- Messier 92 gömbhalmaz
Érdekesség
[szerkesztés]https://index.hu/techtud/2019/12/17/hunor-magor-exobolygo-csillag-herkules-csillagkep/
Források
[szerkesztés]- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Bu-dapest, 2006, ISBN 963 9491 675
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7[1]
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, 263. o., ISBN 978-0-471-70410-2
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hercules (constellation) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
A Wikimédia Commons tartalmaz Hercules csillagkép témájú médiaállományokat.