Hajófara csillagkép
| Hajófara csillagkép | |
 | |
| Adatok | |
| Latin név | Puppis |
| Latin birtokos eset | Puppis |
| Rövidítés | Pup |
| Rektaszcenzió | 6h 03m – 8h 27m |
| Deklináció | -11° 15’ – -51° 05’ |
| Területe | 673 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 20 |
| Teljesen látható | északi 40°-tól déli 90°-ig |
| Legfényesebb csillag | ζ Puppis (Naos) |
| fényessége | 2,25m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Hajó Fara (latin: Puppis) egy csillagkép.
Története, mitológia[szerkesztés]
A csillagkép az egykori Argo Navis (Argonauták hajója) csillagkép három (egyesek szerint négy) részre bontott legnagyobb darabja. A felbontás a Nemzetközi Csillagászati Unió által 1930-ban történt.
Az Argo Navis többi része a Hajógerinc csillagkép (Carina), a Vitorla csillagkép (Vela) és a Tájoló csillagkép (Pyxis)).
Csillagok[szerkesztés]
- ζ Puppis - Naos (görögül hajó): fényrendje 2,21 magnitúdó. Sárga színű, forró csillag, O5 színképtípusú, távolsága 1400 fényév
- π Puppis - 2,71m, K4, 1100 fényév
- ρ Puppis - Turais, 2,83m, F6, 63 fényév
- ξ Puppis - Asmidiske (görög nyelven hajókorlát): 3 magnitúdójú sárga színű csillag, narancs színű ötödrendű kísérővel
- k Puppis: kékesfehér színű pár, mindkettő fényessége körülbelül 4,5m
- L1 Puppis: ötödrendű, kékesfehér színű csillag
- L2 Puppis: vörös színű óriáscsillag, 3-6 magnitúdó között ingadozik a fényessége
- V Puppis: 35 óránként 4,5-5m között változik a fényessége ennek a fedési kettőscsillagnak
Mélyégobjektumok[szerkesztés]
A Hajófara csillagkép saját galaxisunk, azaz a Tejút egy igen fényes darabkáján fekszik. A csillagkép ezért fényes csillagokban gazdag és rengeteg olyan mély-ég objektum található benne amely a saját csillagvárosunkhoz tartozik. Területén leginkább nyílthalmazok, csillagcsoportok figyelhetőek meg, de akadnak diffúz ködök is. Legismertebb csillaghalmazok felfedezője e területen Charles Messier. A csillagkép területén fellelhető egy az M24-hez hasonlós csillagfelhő amely a déli féltekéről hasonló látványt nyújt; ezért is nevezik az M24 téli testvérének. Ez a felhő a csillagkép K-i részén helyezkedik el, s magában foglalja a fényes NGC 2546 nyílthalmazt is.
A csillagkép központi vidékén sok sötét köd észlelhető, melyek a Tejút fényes sávjára vetülve eltakarják a földi megfigyelő elől a csillagfényt. Az alábbi felsorolásban a legfényesebb objektumok szerepelnek:
- M46 (NGC 2437): nyílthalmaz
- M47 (NGC 2422): nyílthalmaz
- M93 (NGC 2447): nyílthalmaz
- NGC 2451: nyílthalmaz
- NGC 2477: nyílthalmaz
- NGC 2439: nyílthalmaz
- NGC 2546: nyílthalmaz
- NGC 2539: nyílthalmaz
- NGC 2298: gömbhalmaz - ezen a területen ritkák a gömbhalmazok!
- NGC 2467: nyílthalmaz és diffúz köd
- NGC 2440: planetáris köd a csillagkép É-i régiójában
- Cr 135: nyílthalmaz
Irodalom[szerkesztés]
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
- Fred Schaaf: Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars, 2008, 264-266. o., ISBN 978-0-471-70410-2
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Puppis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
