Gumós sarkantyúka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Gumós sarkantyúka
Különböző formájú és színezetű gumós sarkantyúka gumók
Különböző formájú és színezetű gumós sarkantyúka gumók
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)*
Család: Sarkantyúkafélék (Tropaeolaceae)
Nemzetség: Sarkantyúka (Tropaeolum)
Faj: T. tuberosum
Tudományos név
Tropaeolum tuberosum
Ruíz and Pavón
Szinonimák
  • Mashua (Peru, Ecuador)
  • Mashwa (Ecuador)
  • Maswallo
  • Mazuko
  • Mascho (Peru)
  • Añu (Peru és Bolívia)
  • Isaño
  • Cubio (Colombia)
  • Tuberous nasturtium
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gumós sarkantyúka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gumós sarkantyúka témájú médiaállományokat és Gumós sarkantyúka témájú kategóriát.

A gumós sarkantyúka (Tropaeolum tuberosum) (mashua az egyik leggyakoribb köznapi elnevezése, de ezenkívül még sokféle elnevezése van - lásd szinonímák felsorolásánál) egy virágos növény faj a Tropaeolaceae családból. Dél-Amerikában őshonos, elterjedésének centruma az északi Andok. Van mezőgazdasági hasznosítása is, bár mennyisége jelentéktelen más terményekhez képest. Főleg Peruban és Bolíviában termesztik, kisebb területeken pedig Ecuadorban és Kolumbia Boyacá megyéjében. Az őslakosság fogyasztja elsősorban az ehető gumókat, melyet megfőznek vagy megsütnek. A gumós sarkantyúka lágyszárú évelő kúszó növény, azaz lágyszárú hajtása évente elszárad a növekedési fázis végén, de a gumókban áttelel és a következő évben abból újra kihajt. Átlagosan 2-4 m magasra nő. Rokona a kerti sarkantyúkának mely kedvelt dísznövény.[1]

Mezőgazdasági felhasználás[szerkesztés]

A gumós sarkantyúka erőteljes növekedésű növény és a gyengébb talajokon is jól fejlődik, kiváló a gyomelnyomó képessége. Jól alkalmazkodik a magashegyi körülményekhez és magas termésekre képes rossz körülmények között is; 30 t/ha termést is produkál 3000 méterrel a tengerszint felett, de kísérleti körülmények között 70 t/ha-os eredményt is mértek.[2] Kiváló rezisztenciával rendelkezik a rovar, fonálféreg és bakteriális kártevőkkel szemben, melynek hátterében a növény magas izotiocianát tartalma áll. Habár a gumós sarkantyúka domesztikált faj, mégis képes a fejlődni, szaporodni a szántóföldeken kívül is jó ellenállóképessége és erőteljes növekedése miatt. Kolumbiában a burgonya földeken mint a rovar kártevőket távol tartó (repellens) növényt ültetik, így mérsékelve a rovarkártételt a burgonyatermesztésben.

Vérszínű gumók
népszerű perui gumós sarkantyúka változat mely a Yawar Wagay nevet viseli, ami "vért könnyezőt" jelent

Gumós sarkantyúka mint táplálék[szerkesztés]

A gumóknak nagyon erős, kellemetlen csípős íze van[3] nyersen (hasonló a tormáéhoz), de ez főzés során megszűnik. A gumók a teljes növényi biomassza 75%-át teszi ki szárazanyagban mérve (gabonaféléknél a termés kb. 40%-a a teljes növényi tömegnek).[forrás?].[4]

A gumós sarkantyúka népszerűségét a kellemetlen íze és anafrodiziákum (lásd orvosi felhasználását) hatása csökkenti. Az őslakosság körében mégis nagy népszerűségnek örvend, az aratási időszakban a szántóföld szélén épített kemencékben sütik meg a gumókat és csemegeként fogyasztják. Sőt a nyers gumókat is használják saláták ízesítésére, mivel a csípős íze pikánssá teszi az ételt.

Virágzó gumós sarkantyúka
Virágzó gumós sarkantyúka Quito közelében, Ecuador, 1990

Dísznövényként történő felhasználása[szerkesztés]

Habár őshazájában elsősorban élelmezési célból termesztik a gumós sarkantyúkát a mérsékelt éghajlati zónában dísznövényként terjedt el. Nyár végén, ősszel megjelenő színes virágai és futónövény habitusa miatt kedvelt a kertészek körében. Szirmai élénk sárgák, míg a csészelevelek narancssárga-vörös színűek. Fagyra érzékeny ezért a téli időszakban szükséges a védelme takarással vagy a gumók kiásásával és fagymentes helyen történő teleltetésével. Vannak kertészeti, nemesített változatai is, a T. tuberosum var. lineamaculatum 'Ken Aslet' nevű változat elnyerte a Royal Horticultural Society (Királyi Kertészeti Szövetség) Garden Merit díját.[5]

Orvosi felhasználás[szerkesztés]

A gumós sarkantyúkának anafrodiziákum hatást tulajdonítanak.[6] A spanyol hódítás idejéből egy Cobo nevezetű krónikás jegyezte fel, hogy a nagy inka uralkodó gumós sarkantyúkát etetett a katonáival, hogy "elfelejtsék a feleségeiket".[2][7] Hím patkányoknál megfigyelték, hogy gumós sarkantyúkát etetve az állatokkal a tesztoszteron szintjük 45%-al csökkent, a kutatók ezt a jelenséget a gumók izotiocianát tartalmával magyarázták.[2]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tropaeolum_tuberosum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]