Gulyás Zoltán (építész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulyás Zoltán
Gulyás Zoltán 00a.jpg
Született 1930. április 10.
Budapest
Elhunyt 2000. június 16. (70 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész
Díjak Ybl Miklós-díj
Szendrői Jenő, Gulyás Z., Rimanóczy Jenő 1959-ben
Gulyás Z., Patonai Dénes, Reimholz Péter Ábrahámhegyen, 1970 körül
Ábrahámhegyi nyaraló metszete (1967)

Gulyás Zoltán (Budapest, 1930. április 10.2000. június 16.) Ybl-díjas magyar építész.

Életpályája[szerkesztés]

Gulyás Zoltán 01a.jpg

Édesapja a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. dolgozója volt. Gulyás Zoltán a Lónyai utcai református gimnáziumban érettségizett, majd beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karára. Diplomázása (1952) után a Középülettervező Intézetben, id. Janáky István műtermében kezdte pályáját, ahol részt vett a budai vár rekonstrukciójában és a Miskolci Nehézipari Egyetem tervezésében. 1954-ben a LAKÓTERV-be került, Németh Pál műtermébe.

A Zöldy Emil vezette magyar építészcsoporttal 1954–56 között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban dolgozott, ahol több tervezési munkában vett részt (Phenjan: Orvostudományi Egyetem, Bakteriológiai Intézet).

1956-ban felvették a MÉSZ Mesteriskolájába, ahol kezdetben Németh Pál (LAKÓTERV), majd Szendrői Jenő (IPARTERV) lett a mestere. Az IPARTERV-ben eleinte tervezőként, később osztályvezetőként, 1978-tól irodavezető főmérnökként dolgozott, csaknem harminc éven át. Ezen időszak alatt több lakóház és középület tervezési munkái fűződnek a nevéhez. 1962-ben „Az építészet színvonalának emelésében kifejtett alkotó munkásságáért és a Budapest XI. ker., Fehérvári út 17. sz. lakóépület tervezéséért” az Ybl-díj II. fokozatát kapta.

1963–64-ben angliai tanulmányútja során meglátogatta a London County Council építészirodát. Tervezési munkái mellett neves szobrászművészek közreműködésével több emlékművet is tervezett. 1960–68 között a BME Középülettervezési Tanszékén külső tanársegéd volt. 1970-től tíz éven át a MÉSZ Mesteriskola mestere. Tanítványai voltak – többek között – Patonai Dénes, Reimholz Péter és Lázár Antal.

1978-ban az IPARTERV irodavezető-főmérnöke lett. 1986-ban irodájával kivált onnan, s MATERV néven önálló állami tervezővállalatot alapított. 1988-ban nyugdíjba vonult. 1997-ben „Az építészet és az építészoktatás terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért” a BME Doktori Tanácsa az egyetem díszdoktorává fogadta.

Gulyás Zoltán 2000. június 16-án, súlyos betegség következtében hunyt el.

Pályafutása során számos pályázaton vett részt önállóan vagy munkatársakkal (Földesi Lajos, Jurcsik Károly, Rimanóczy Jenő, Szekeres József).

Művei[szerkesztés]

Épületek[szerkesztés]

Ábrahámhegy: nyaraló (1967)
Várpalota: 44 fh. bölcsőde (1956)
  • Phenjan: Orvostudományi Egyetem (1954–55)
  • Phenjan: Bakteriológiai Intézet (1954–55)
  • Várpalota: 44 fh. bölcsőde (1956)
  • OTP öröklakásos társasház. Bp. V., Madách I. u. – Rumbach S. u. - Majakovszkij (ma: Király) u. által határolt tömb (1959–61)
  • OTP öröklakásos társasház. Bp. XI., Fehérvári út 17. (1960)
  • Chemolimpex–OTP irodaház. Bp. V., Deák F. u. 7–9. (1960–63, átépítve: 1988–89)
  • Tihany-rév: bisztróépület (1961–62)
  • Biogal Gyógyszergyár (Debrecen) terve (1963–64) (tervezőtárs: Szendrői Jenő) – nem épült meg
  • Hévíz: „Rózsakert” bisztró (1966–69)
  • Ábrahámhegy: nyaraló (1967)
  • Bp. V., Martinelli (ma Szervita) tér 8–10., Petőfi S. u. 17–19., Városház u. 20. telkek beépítési terve (1967) – nem valósult meg
  • Budapesti új sportcsarnok engedélyezési és kiviteli terve (1967–69) (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő)
  • Tahitótfalu: nyaraló (1970)
  • Szentendre: nyaraló (1970–71)
  • MEDICOR-székház. Bp. XIII., Visegrádi u. 49. (1972–73)
  • Visegrád: nyaraló (1972–74)
  • Lakóház. Bp. I., Tárnok u. 13. (építész munkatárs: Reimholz Péter) (1973–74)
  • Magyar Rádió rekonstrukciója. Bp. VIII., Pollack M. tér (1974) – nem valósult meg
  • Révfülöp: 12 tantermes iskola (1976–81)
Eger: Felszabadulási Emlékmű (1967) – lebontották
Budavári Szent György tér rekonstrukciója – I. díj (1962)
BNV főpavilonja, Lágymányosi kiállítási terület – I. díj (1963)

Emlékművek[szerkesztés]

  • Felszabadulási Emlékmű, Eger (1967) – lebontották
  • Bartók-emlékmű (Bp. XI., Feneketlen-tó). Szobrász: Somogyi József (1961)
  • Mártíremlékmű, Pécs. Szobrász: Illés Gyula (1969)
  • Repülős emlékmű (Bp., Örs vezér tér). Szobrász: Illés Gyula (1988)

Tervpályázatok[szerkesztés]

  • Szabadonálló üzletház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – I. díj (1961)
  • Budavári Szt. György tér rekonstrukciója – I. díj (1962)
  • BNV főpavilonja (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – I. díj (1963)
  • Pesti Dunapart rendezése a Lánchíd és Erzsébet híd között (tervezőtárs: Rimanóczy Jenő) – megvétel (1963)
  • Madridi operaház (tervezőtárs: Jurcsik Károly) – megvétel (1964)
  • Falusi egészségügyi létesítmények (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – I. díj (1965)
  • Zánka: Úttörőtábor (tervezőtársak: Finta József, Földesi Lajos, Szekeres József) – III. díj (1965)
  • Turistaszálló (tervezőtársak: Földesi Lajos, Szekeres József) – megvétel (1965)
  • Budapesti Sportcsarnok (tervezőtársak: ifj. Rimanóczy Gyula, Rimanóczy Jenő; szerkezet: Kollár Lajos) – I. díj (1966)
  • Szolnok: Egészségügyi Központ (tervezőtársak: Rimanóczy Jenő, Lehoczky Ödön, Ványai Róbert) – IV. díj (1970)
  • VOLÁN autóbusz-pályaudvar (tervezőtársak: Földesi Lajos, Rimanóczy Jenő), két tervvel – I. és II. díj (1973)

Emlékezete[szerkesztés]

Gulyás Zoltán építészete[1]
MOME 2008

Források[szerkesztés]

  1. Ferkai András könyve tartalmazza Gulyás Zoltán munkáinak legrészletesebb ismertetését
  • Ferkai András: Gulyás Zoltán építészete. HAP Galéria)2005
  • Archiv képek forrása: Gulyás Zoltán hagyatéka, a család birtokában.A közölt Ábrahámhegyi kép Máté Gábor fotóművész alkotása. (http://www.mategabor.hu)
  • Magyar Építőművészet. 1953/9-10. szám, 1956/8. szám, 1957/5-6. szám, 1960/2. szám, 1961/6. szám, 1963/2-3-5. szám, 1964/1. szám, 1965/4-5. szám, 1966/2-6. szám, 1967/3-5. szám, 1969/5. szám, 1971/1. szám, 1973/5. szám, 1974/2. szám, 1978/3. szám.
  • Szendrői Jenő: Ipari építészetünk 1965 224-225 old.
Könyv címlap fotó 1965

Képgaléria[szerkesztés]