Lázár Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Lázár Antal
Született 1941. szeptember 30. (77 éves)
Győr, Magyarország
Nemzetisége magyar
Munkái
Jelentős épületei DOMUS áruház (Budapest), Hulladékégető Mű (Budapest), Egyetemi Sportközpont (Budapest), Megyei Könyvtár (Veszprém), Siemens-irodaház (Budapest), Corvinus Egyetem rakparti campusa, BME Q épület (Budapest)
Díjai Kossuth-díj, Ybl Miklós-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Antal témájú médiaállományokat.

Lázár Antal, (Győr, 1941. szeptember 30. –) Kossuth- és Ybl-díjas magyar építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) főtitkára, majd elnökhelyettese, a Műegyetem építészmérnöki karának dékánja, a kortárs magyar építészet meghatározó alakja.

Életpályája[szerkesztés]

1966-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen; ettől az évtől az Ipartervben dolgozott. A MÉSZ Mesteriskoláját 1970-72 között végezte el, mestere Gulyás Zoltán volt. Az 1970-es években számos tervpályázaton indult Patonai Dénessel közösen, első megépült munkái azonban Reimholz Péterrel készültek: a budapesti és a székesfehérvári DOMUS-áruházak. A flexibilisen alakítható eladótérrel és ettől elválasztott kiszolgálóhelyiséggel épített, kifelé lépcsőző főhomlokzatában Breuer Marcell New York-i Whitney Museumának hatását mutató budapesti áruház komoly sikert: Ybl-díjat hozott fiatal alkotóinak. Ugyanígy az 1976-79 között épült és a hazai ipari építészet remek példái közé tartozó újpesti Hulladékhasznosító Mű, amelyről a német szaksajtó is beszámolt.

A nyolcvanas-kilencvenes években Lázár számos épületrekonstrukcióban vett részt, és egyre élénkebben szerepet vállalt az építészeti közélet alakításában és a képzésben. 1981-91 között a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) főtitkáraként dolgozott, 1995-96 közt a Magyar Építész Kamara és a MÉSZ elnökhelyettese egyben, 1996-98 között a MÉSZ elnökhelyettese. 1986-tól a Műegyetem építészmérnöki karának oktatója, 1988-tól az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervező Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 18 éven keresztül. 2000-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram Építőművész Kollégiumának elnöke, 2002-2006 között a Műegyetem Építészmérnöki Karának dékánja volt.

1985-ben kilépett addigi munkahelyéről, az Ipari Épülettervező Vállalatból, 1985-86-ban a Magasépítési Tervező Vállalat megbízott igazgatója lett. Építészként 1990 után az A&D Stúdió [1] ügyvezető igazgatójaként dolgozott tovább, részben munkatársaival együtt olyan meghatározó oktatási épületeken, mint a lágymányosi Egyetemi Sportközpont, a Táncművészeti Főiskola, a Corvinus Egyetem új épülete, illetve a Műegyetem Q épülete. A fiatalkori munkatársával, Reimholz-cal közösen tervezett Siemens-irodaház Budapesti Építészeti Nívódíjat kapott; ugyancsak fontos középülete a korszakból a népligeti autóbusz-pályaudvar, amely az Erzsébet téri kiváltásaként épült.

Lázár Antalt 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „három és fél évtizedes sokoldalú építészeti, építőművészeti alkotómunkásságáért, oktatói tevékenységéért”.[1] 2008-ban saját, valamint barátaival, kollégáival közös munkáit bemutató kiállítása nyílt a budapesti N&n Galériában.[2]

Díjak, elismerések[szerkesztés]

  • 1975. Ybl Miklós-díj
  • 1988. Ipari Építészet Európa-díja (a Hulladékégető Műért)
  • 1989. Reitter Ferenc-díj
  • 1999. Budapest Építészeti Nívódíja (a Siemens-irodaházért)
  • 2000. Figyelő Építészeti Díja
  • 2001. Pro Architectura díj (a veszprémi Megyei Könyvtárért)
  • 2005. Kossuth-díj

Fontosabb építészeti művei[szerkesztés]

  • 1970-74. Domus Áruház, Budapest (Reimholz Péterrel) [2]
  • 1971-75. Domus Áruház, Székesfehérvár (Reimholz Péterrel)
  • 1976-79. Hulladékhasznosító Mű, Budapest
  • 1984-88. Hullám Szálló rekonstrukciója, Keszthely
  • 1986. Az OTP központi épületének felújítása, Budapest, Nádor u.
  • 1987-88. OTP Totó-Lottó Iroda, Budapest, Nádor u.
  • 1987-89. A Fővárosi Tanács királyréti üdülőjének rekonstrukciója, Budapest (B. Tóth Józseffel, Kamocsay Alfréddal)
  • 1991-92. A Budapesti Értéktőzsde épületének rekonstrukciója, Budapest, Vörösmarty tér
  • 1992. OTP Bróker Iroda, Budapest, Vigyázó F. u. (Sükösd Zoltánnal)
  • 1993. EXPO Gyalogoshíd, Budapest (terv, dr. Magyar Péterrel)
  • 1993. Az EXPO'95 Bécs-Budapest Világkiállítás terve (nemzetközi meghívásos tervpályázat, 2. helyezés; a londoni Richard Rogers Partnership és az OVE Arup együttműködésével)
  • 1993.A Legfelsőbb Bíróság felújítása, Budapest
  • 1994. Hungarovin Bor- és Pezsgőmúzeum vendégháza, Budapest
  • 1996. Nemzeti Színház, Budapest (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv; társtervezők: Cságoly Ferenc, Keller Ferenc, Pálfy Sándor)
  • 1996. EUROSPAR Szupermarket, Kecskemét
  • 1996-1998. Siemens irodaház, Budapest (Reimholz Péterrel)
  • 1996-1997. Egyetemi sportközpont („Tüskecsarnok”), Budapest-Lágymányos (Dr. Magyar Péterrel) [3]
  • 1997. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém (Szécsi Zoltánnal) [4]
  • 2000. Millenniumi Csarnok, Budapest (terv)
  • 2001. Az Athenaeum Nyomda bővítése (Kiss Andrással, Stocker Györggyel)
  • 2001-2002. Táncművészeti Főiskola, Budapest (Lázár Veronikával) [5]
  • 2001-2002. Autóbusz-pályaudvar, Budapest-Népliget
  • 2003. Lakóépület, Üröm (Lázár Veronikával)
  • 2003. A főiskola bővítése, Baja (a tervpályázaton 2. díjjal elismert terv) [6]
  • 2004. Lovarda, Nyíregyháza (terv)
  • 2004-2005. A Hulladékhasznosító Mű bővítése, Budapest (Lázár Veronikával, Sükösd Zoltánnal) [7]
  • 2005. A Csukás-ház helyreállítása és bővítése, Pécs (Lázár Veronikával)
  • 2005-2006. A Corvinus Egyetem új épülete, Budapest (társtervezők: Dr. Oláh Zoltán, Szerdahelyi László, Szokolyai Gábor) [8]
  • 2007-2010. Q épület, Budapest-Lágymányos (Kaszás Istvánnal) [9] [10]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kitüntetett építészek (magyar nyelven) (html). epiteszforum.hu, 2005. március 16. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
  2. A beszámolót ld. http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=715&Itemid=52 (letöltés ideje: 2011-09-08

Irodalom[szerkesztés]

  • Bojár Iván András (szerk.): Közben. A magyar építészet 15 éve a rendszerváltástól az EU-ba lépésig, 1989-2004. A Műcsarnokban rendezett kiállításhoz kapcsolódó kiadvány. OCTOGON Könyvek, Budapest, 2004
  • Lázár Antal életrajza az A&D Stúdió honlapján: [11] (letöltés ideje: 2011-09-08)
  • Mayer Mariann: Lázár Antal. In: artportal.hu [12] (letöltés ideje: 2011-09-08)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lázár Antal témájú kategóriát.
  • Lázár Antallal kapcsolatos cikkek az Építészfórumon: [13]
  • Varga Mihály: "Tereket alkotunk a világmindenségben" - interjú dr. Lázár Antal DLA Kossuth-díjas építésszel. In: epiteszforum.hu, 2005. június 2. [14] (letöltés ideje: 2011-09-08)