Geoff Brabham

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Geoff Brabham
Geoff Brabham 1990-ben
Geoff Brabham 1990-ben
Született 1952. március 20. (65 éves)
Sydney
Állampolgársága ausztrál
Szülei Jack Brabham
Foglalkozása autóversenyző
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Geoff Brabham témájú médiaállományokat.

Geoff Brabham (Sydney, 1952. március 20. – ) ausztrál autóversenyző, az 1993-as Le Mans-i 24 órás autóverseny győztese. A háromszoros Formula–1-es világbajnok, Jack Brabham fia, valamint Gary és David Brabham bátyja.

Pályafutása[szerkesztés]

Sikerei jelentős részét túraautó bajnokságokban, valamint hosszútávú versenyeken érte el, ám több formula autós bajnokságban is versenyzett.

1981-ben a Can-Am sorozat bajnoka volt. 1981 és 1987 között az amerikai IndyCar széria futamain vett részt, majd 1988 és 1991 között négy alkalommal nyerte meg az IMSA GT bajnokságot.

1989-ben és 1991-ben megnyerte a Sebringi 12 órás futamot, majd Éric Hélary és Christophe Bouchut társaként győzött a Le Mans-i 24 órás versenyen 1993-ban.

1995 és 1997 között az ausztrál túraautó bajnokságban versenyzett, majd 1999-ben és 2001-ben a V8 Supercars sorozat futamain vett részt.

Sikerei[szerkesztés]

1990-ben az IMSA GT sorozat egy futamán

Eredményei[szerkesztés]

Indianapolisi 500[szerkesztés]

Év Modell Motor Rajthely Eredmény
1981 Team Penske Cosworth 15. 5.
1982 March Cosworth 20. 28.
1983 Team Penske Cosworth 26. 4.
1984 March Cosworth 8. 33.
1985 March Cosworth 9. 19.
1986 Lola Cosworth 20. 12.
1987 March Judd 14. 24.
1990 Lola Judd 19. 19.
1991 Truesport Judd 22. 20.
1993 Lola Menard-Buick 29. 26.
1994 Lola Menard-Buick Kiesett a kvalifikáción

Le Mans-i 24 órás autóverseny[szerkesztés]

Év Csapat Autó Csapattárs Csapattárs Helyezés Kiesés oka
1989 JPN Nissan International Motorsport Nissan R89C USA Chip Robinson NED Arie Luyendyk Kiesett Motorhiba
1990 JPN Nissan Performance Technologie Nissan R90CK USA Chip Robinson IRL Derek Daly Kiesett Motorhiba
1993 FRA Peugeot Talbot Sport Peugeot 908 Evo 1C FRA Éric Hélary FRA Christophe Bouchut Győzelem

Források[szerkesztés]