Fehérlófia (rajzfilm)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Fehérlófia szócikkből átirányítva)
Fehérlófia
1981-es magyar animációs film

Jankovics Marcell Fehérlófia 1981.jpg
Rendező Jankovics Marcell
Producer Kunz Román
Alapmű György László
Forgatókönyvíró Jankovics Marcell
Főszerepben Cserhalmi György
Hang
Zene Vajda István[1]
Operatőr Bacsó Zoltán
Vágó Hap Magda
Gyártásvezető Marsovszky Emőke
Gyártás
Gyártó Pannónia Filmstúdió
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 82 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország Mokép
Bemutató Magyarország 1981. október 22.
Magyar adó M1, Duna, M2, Duna World
Korhatár
  • Korhatár nélkül megtekinthető. (M1, Duna)
  • Hat éven aluliak számára nem ajánlott. (M2, M1, Duna World)
További információk

A Fehérlófia 1981-ben bemutatott egész estés magyar rajzfilm, amely Arany László azonos című elbeszélő költeménye alapján készült. A rajzfilmet Jankovics Marcell írta és rendezte, a zenéjét Vajda István szerezte, a producere Kunz Román volt. A Pannónia Filmstúdió készítette, a Mokép forgalmazta. Magyarországon 1981. október 22-én mutatták be a mozikban.

A történetről[szerkesztés]

A film az alkotók szándéka szerint a pusztai népeknek állít emléket, témájában a hun, avar, magyar mondavilágokból merítkezik. Elsősorban a Fanyüvő és Fehérlófia mesék, illetve mondák tartalmát ötvözi a főhősök azonosításával – ellentétben Arany László meséjével, ahol különböző a két mesealak –, de a narrációval nem kísért első néhány percben az eredetmondák motívumai is felbukkannak, így az Ősanya, Ősapa, világfa. Főhőse, aki Fehérlófia és Fanyüvő is egyben, emberfeletti erejű fiú, aki anyja, a fehér ló halála után útnak indul, hogy megkeresse és legyőzze a sárkányokat, akik hatalmukba kerítették a világot. Megbirkózik a szintén hatalmas erejű Kőmorzsolóval és Vasgyúróval, akik szintén a fehér ló gyermekei, és barátságot köt velük. A sárkányok lakóhelyét, illetve az alsó világ bejáratát keresve egy fa odújában szállásolják el magukat, onnan indulnak kutató útjaikra. Egyikük mindig otthon marad kását főzni és kötelet fonni. A Hétszűnyű Kapanyányi Monyók az otthon maradottat megkísérti, kér a kásából, s mikor nem adnak (Kőmorzsoló és Vasgyúró) a hasukról eszi meg azt. Fanyüvővel azonban nem bánik el. A Hétszűnyű, akinek a szakállát Fanyűvő a fa hasadékába szorította, ki akarván szabadulni kidönti a fát, aminek tövében megtalálják az alsó világ bejáratát. Fehérlófia odalent legyőzi a három sárkányt és kiszabadítja a három királylányt a fogságból. A királylányokat Kőmorzsoló és Vasgyúró fel is húzzák, de Fehérlófiát lent hagyják. Fehérlófia talál egy griffmadárfészket, majd amikor egy kígyó fel akarja falni a fiókákat, megmenti őket. A madár hálából felviszi Fehérlófiát e világra, igaz, hogy közben Fehérlófia kénytelen megetetni vele a fél lábát, hogy a griff bírja erővel. De a griff gyermekei varázsfűvel visszaforrasztják Fehérlófia lábát, amit hálából a griff visszaöklendezett.

Szimbólumok[szerkesztés]

A rajzfilm felszíni rétegei alatt nagyon sok indirekt utalás, szimbolikus tartalom is meghúzódik. Például a Fehér ló az ősanya, aki a sárkányok kora előtt a világon uralkodott. A Hétszűnyű maga volt a világ királya, az ősapa mielőtt a sárkányok előjöttek volna. Hasonlóképpen a Hétszűnyű archetipikus képe azonosítható a Fehérlófiát próbák elé állító öregemberrel, akinek a tanácsára a főhős háromszor hét évig szopja anyja tejét. A háromfejű sárkány kőkori embert idéz, aki kőbunkójával bírja a világot. Partnere, a vörös királykisasszony a női nem bujaságra ingerlő alakja. Később ez a hercegnő lesz Kőmorzsoló mátkája, aki a három legény közül a legemberszerűbb, legföldhözragadtabb. A második sárkány világháborús harckocsi képében ölt testet, míg a második királykisasszony a 40-es évek freudizmusa által felmutatott hisztérikus nő alakját vesz fel. Ő lesz később Vasgyúró felesége. A harmadik sárkány hol egy mai nagyváros sziluettjét, hol egy számítógépes játék pixelekből álló képét veszi fel. A harmadik királykisasszony felvállalja Fanyűvő küldetését és együtt győzik le a sárkányt – ő lesz később Fanyűvő felesége.

A három legény alakja a Nap három arcát ölti fel. A delelő nap képe Fanyüvőhöz, a lenyugvóé Vasgyúróhoz, a kelő nap képe Kőmorzsolóhoz van kötve. Ez a hasonlat jelenik meg a három királylányhoz kapcsolódva is. Több, nem csak magyar népmeséhez kapcsolódik az a momentum, hogy a sárkányok az ősidőkben akkor szabadultak ki, amikor a királylányok – a tiltásnak nem bírva ellenállni – megnézték mi van a lezárt ajtó mögött. A gonosz ekkor szabadult a világra, és verte láncra a fehér lovat.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Magyar hang
Fanyüvő Cserhalmi György
Kőmorzsoló
Vasgyúró
Aranyhajú nyár-szépe Pap Vera
Rézhajú ősz-szépe
Ezüsthajú tavasz-szépe
Fehérló Szemes Mari
Hókirálynő
Hétszűnyű kaponyányi monyók Szabó Gyula
Esőkirály
Háromfejű sárkány Dr. Tóth Szabolcs
Hétfejű sárkány
Tizenkét fejű sárkány
Griffmadár Szalma Ferenc
Fiatal Fanyüvő ifj. Ullmann Ottó

Források:[1][2]

Gyártás[szerkesztés]

A film gyártásában részt vett személyek a következők:

A laboratóriumi munkálatokat a Magyar Filmlaboratórium Vállalat végezte.[forrás?]
Készítette a Pannónia Filmstúdió

Díjak[szerkesztés]

  • Minden idők legjobb rajzfilmje díja (Los Angeles, 1984)[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c Fehérlófia / adatlap. NAVA, 2014
  2. ^ a b Fehérlófia (1981) / adatlap. snitt.hu, 2016. október 1.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]