Fűzfasíp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fűzfasíp
Besorolás
aerofonfúvósajaksípos
dugós furulya
Csőhossz 10-20 cm
Hangolás véletlenszerű
Rokon hangszerek tilinkó, hatlyukú furulya

A fűzfasíp Európa-szerte ismert népi hangadó játékszer. A furulyához hasonló felépítésű ajaksípos fúvós hangszer, de dallamjátékra nem alkalmas. Jellegzetesen fiúk játéka, de hasonló hangkeltő eszközöket felnőttek is használtak jeladásra. A rongykereskedők például ilyen hangszerrel hívták fel magukra a falu utcáit járva a figyelmet, erre utal másik elnevezése, a zsidósíp. Hívják még süvűtőnek, tilinkónak is.

Gyermek vagyok, gyermek lettem újra,
Lovagolok fűzfasípot fújva...
Petőfi Sándor, Szülőföldemen

Készítése[szerkesztés]

Kiinduló anyaga 8–20 mm vastagságú, 10–50 cm hosszú 2-3 éves csomómentes, sima fűzfa hajtás. Tavasszal készítik, mert ilyenkor a héj könnyen leválik róla. A héj leválasztása előtt az egyik végétől 1–3 cm-re bevágják a szélhasító nyílás helyét, a másik vége felé a héjat körbemetszik és a metszéstől kezdve lehántják a bélről. Ennél a csupasz résznél – foggal vagy kézzel – rögzítve lehet viszonylag könnyen a héjat lehúzni. Ezt úgy is segítik, hogy előtte a kés nyelével óvatosan körbeveregetik az anyagot, hogy könnyebben elváljon a héja. Az ütögetés közben rendszerint egy fűzfasípkészítő mondókát ismételgetnek, hogy a héj ne sérüljön meg, hogy sikeres legyen a művelet. A jól meglazult fűzfahéjat ezután marokra fogják, és egy csavarintással lehúzzák a fáról.

A csupasz fának azt a végét, ami eredetileg a szélhasító nyílásnál volt, a bemetszés helyénél merőlegesen elvágják, a szélhasító felőli oldalából 1–2 mm-nyit lefaragnak. A csőbe visszahelyezve ez lesz a síp dugója, a lefaragott rész és a csőfal közötti rés pedig a fúvóka befúvórése. A rövidebb fűzfasípokat az alsó végükön is bedugják – de itt légmentesen – a csupasz fa megfelelő végéből levágott darabkával, így mélyebben szólal meg.

Gyerekjáték sípokat nem csak fűzfából, de ritkábban orgona, mogyoró héjából, vagy néha a tartósabb bodzából is készítettek. Az utóbbi esetben a népi furulyákhoz hasonlóan készül, a különbség csak annyi, hogy annál rövidebb, és legfeljebb csak néhány találomra elhelyezett hangképző nyílás van rajta.

Fűzfasípkészítő mondókák[szerkesztés]

Jöjj meg, jöjj meg, tilinkó,
Kesely lábú kis csikó
Télbe, nyárba
Minden esztendőbe
(Hosszúpályi, Hajdú-Bihar megye, 1961.)

 

Tilinka, guvadj meg,
Máté f...a, suvadj meg.
(? Székelyföld)
Kele-kele, fűzfa,
Bödögei nyárfa.
Gyünnek a törökök
Síppal, dobbal,
Nyári hegedűvel.
Egy kisgyerek sípot kér,
Adjunk neki, majd nem sír.
Sót a bikának,
Tejet a fiának,
Furkósbotot az anyjának,
Szart a Miskának.
(Homokbödöge, Veszprém megye, 1962.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap