Földes Péter Mihály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Földes Péter Mihály
(Peter Foldes)
Született 1923. augusztus 22.
Budapest magyar
Elhunyt 1977. március 29. (53 évesen)
Párizs francia
Állampolgársága
Nemzetisége magyar magyar
Foglalkozása festőművész, animációs filmrendező
Művészneve Peter Foldes

Földes Péter Mihály
(Peter Foldes) az IMDb-n

Földes Péter Mihály
(Peter Foldes) PORT.hu-adatlapja

Földes Péter Mihály (Peter Foldes, esetenként Peter Foldès, illetve Peter Földes) (Budapest, 1923. augusztus 22.Párizs, 1977. március 29.) magyar származású brit animációs filmrendező, festőművész, a számítógépes animáció úttörője.

Életrajza[szerkesztés]

Orvoscsaládba született. Apja Földes Aladár tüdőgyógyász, édesanyja az altatóorvos felmenőkkel rendelkező Révész Gabriella.[1]

Rajztehetsége korán megmutatkozott, gyermekként különböző röntgen-fotólemezekre karcolt figurákat. Tizenhárom évesen díjat nyert egy európai ifjúsági rajzversenyen. Örkényi Strasser Istvánnál kezdte képzőművészeti tanulmányait. Beíratták a Mintaiskolába, de ezzel párhuzamosan tovább látogatta Örkényi szabadiskoláját és az Iparrajziskola esti tanfolyamát.[2]

1942-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakos hallgatója lett, ahol három év múlva mestere, Szőnyi István tanársegédként fogadta maga mellé.[3] Műveit az OMIKE 1942-43-as csoportos kiállításain mutatták be, nagy sikerrel. Származása és a háború miatt diplomát nem szerezhetett, 1946-ban pedig elhagyta az országot; Párizs érintésével Londonba ment, ahol letelepedett.[4]

Tanulmányait a University of London művészettörténetre szakosodott Courtauld Institute of Art intézet hallgatójaként folytatta; ezzel párhuzamosan a Slade Art School-ban festészetet és kifejezetten 1920. századi művészettörténetet is tanult.

Ebben az időszakban képei szürrealista és absztrakt elemekkel tűzdelt posztkubista stílusjegyeket viseltek. 1948-ban a Gimpel Fils művészeti galériában szervezték első egyéni kiállítását, nagy sikerrel: a kiállított huszonnégy alkotásból húszat megvásároltak.[2]

Időközben érdeklődése az animációs film felé fordult. Halász János (John Halas) The Magic Canvas című rajzfilmjének háttereit festette. Miután elhagyta a Halas and Batchelor stúdiót, eladott képeinek árából filmkamerát vett és hajdani egyetemi társával, majd feleségével, Joan-nal (1924) filmkészítésbe kezdett. Kísérletező kedve már ekkor megmutatkozott: különösen érdekelte a festészet és a film kölcsönhatása. Első, huszonkét perces alkotásuk, a teremtő természet és az ember által alkotott világ erejét egyetlen kozmikus vízióban ábrázoló Animated Genesis (Élő Genezis) felkeltette Korda Sándor figyelmét, akinek vezető produceri munkájával készült egy 35 mm-es változat. A rövidfilmet kijuttatták az 1952-es cannes-i filmfesztiválra, ahol elnyerte a legjobb színes technika díját. A következő esztendőben az Brit Filmakadémia is különdíjjal ismerte el.[5] Ezt követően az alkotópáros néhány kisfilmet és reklámfilmet készített.

1955-ben készítették el utolsó közös alkotásukat A Short Vision (Rövid látomás) címmel, amely hátborzongató szürreális képeivel a saját vesztébe rohanó emberiséget figyelmezteti.[3][6] Az atomháború apokaliptikus pusztítását bemutató, valójában Földes Budapest ostroma idején átélt emlékeire építő 6 perces színes animáció híven tükrözi az 1950-es évek közepén a nyugati világban felerősödött világvége hangulatot, melyet egy nukleáris háborútól való félelem okozhat, s mely az Egyesült Királyságban gyorsan az atomfegyverek leszerelésért indított kampányhoz vezetett. A rövidfilm elnyerte a Velencei Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. Az Amerikai Egyesült Államokban az Ed Sullivan Show-ban mutatták be főműsoridőben,[7] miután a gyerekeket kiküldették a szobából.[8][9] Sokkoló hatása így is nagy volt: állítólag ez a film váltotta ki a legnagyobb reakciót Orson Welles Világok harca című elhíresült hangjátéka óta.[10] [11]

1956-ban egy hosszabb New York-i tartózkodás után Párizsban telepedett le, ahol két éven át visszavonultan festett. 1959-ben a Galerie Rive Droite-ban mutatta be kollázsokkal gazdagított festményeit. Ezt követően festészete új irányt vett: szakított „a színek és anyagok kis boszorkánykonyhájaként” értelmezett absztrakt felfogással, és csatlakozott az 1960-as évek francia modernizmusának egyik alternatív kompozíciós módszerével, az úgynevezett „elbeszélő ábrázolásnak” (figuration narrative) nevezett elvek szerint dolgozó ORA-csoporthoz.[12][3] Festményeivel több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt.

Az új kompozíciós módszer filmjeiben is megjelent. Mivel az animációt a festészet továbbfejlesztésének tartotta, kísérletezésbe kezdett, új nyelv és eszköztárt keresett. Így talált rá a számítógépes animációra, amelynek úttörője lett. Az 1960-as években Földes a Francia Rádió és Televízió Kutató Szolgálatának [13] is dolgozott. Több animációs filmet készített, részt vett televíziós produkciók gyártásában, s itt készült el 1972-ben egyetlen, egyedi hangvitelű, digitális trükköket alkalmazó játékfilmje, a Je, tu, elles… (Én, te, ők…) Rendszeres vendége a cannes-i filmfesztiváloknak. Alapító tagja volt az 1967-es montreali világkiállításon szerveződő Mov’Art-csoportnak.

1972-ben Kanadában telepedett le és a Kanadai Nemzeti Filmhivatal [14] három évvel korábban Montréalban létrehozott kísérleti komputer-animációs műtermében dolgozott. Elsőként készített lyukkártyával vezérelt animációs filmet. Gyártott saját kisfilmeket és közreműködött számos alkotás komputergrafikáinak elkészítésében. Az 1974-ben elkészült Éhség az 1974-es cannes-i filmfesztiválon a rövid film kategóriában elnyerte a zsűri díját, a következő évben a legjobb animációs film BAFTA-díját és Oscar-díjra jelölték a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.

Földes a második világháború alatt sok megpróbáltatáson ment keresztül, aminek hatása alól sosem tudott szabadulni, robbanástól feszülő, tragikus világú alkotásaiban újra és újra felszínre törtek, s kihatottak életére is.[2] Feleségétől elvált, gyermekük, Mathieu az anyjával maradt.[15] Korai halála Párizsban következett be.

Kiállítások[szerkesztés]

Egyéni kiállítások[szerkesztés]

  • 1948 : Gimpel Fils (galéria), London
  • 1949 : Hanover Gallery, London
  • 1953 : Hanover Gallery, London
  • 1954 : National Art Gallery, Sidney
  • 1959 : Galerie Rive Droite, Párizs
  • 1959 : Galleria La Bussola, Torinó
  • 1960 : Alexander Iolas Gallery, New York
  • 1960 : International Art Gallery, Washington
  • 1961 : Galerie Rive Droite, Párizs
  • 1961 : Galerie Isis Clert, Párizs
  • 1961 : Seattle Art Museum, Seattle (USA)
  • 1962 : Galerie J, Párizs
  • 1963 : McRoberts & Tunnard Gallery, London[16]
  • 1989 : Galerie Yves Gastou, Párizs[17]
  • 1990-2000 : Párizs.

Válogatott csoportos kiállítások[szerkesztés]

  • 1942 : OMIKE Képzőművészeti Csoport III. (téli) tárlata
  • 1943 : Nemzeti Szalon XVIII. kiállítása, Budapest
  • 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoport IV. (tavaszi) tárlata, Budapest
  • 1943 : OMIKE Képzőművészeti Csoportjának V. (őszi) tárlata, Budapest
  • 1945 : Képzőművészeti Főiskola karácsonyi kiállítása, Budapest
  • 1960 : Salon de Mai, Párizs
  • 1962 : École de Paris, Galerie Charpentier, Párizs
  • 1964 : La figuration narrative, Grand Palais, Párizs[18]
  • 1964 : Mythologie quotidienne, Musée d'art moderne de la Ville de Paris
  • 1965 : La figuration narrative dans l’art contemporain, Galerie Creuze, Párizs
  • 1965 : Figuration narrative, Musée des arts décoratifs de Paris
  • 1966 : 17e Salon de la Jeune Peinture, Musée d’art moderne de la Ville de Paris.
  • 1967 : ORA-csoport, Galerie Jacqueline Ranson, Párizs
  • 1967 : Bandes dessinée et Figuration narrative, Musée des arts décoratifs, Párizs
  • 1996 : A Nova Figuração, Galeria Jean Boghici, Rio de Janeiro
  • 2009 : MűvészetMalom, Szentendre; Helikon Kastélymúzeum, Keszthely [19]
  • 2010 : Maison de la culture Notre-Dame-de-Grâce, Montréal; Saint John Arts Center, New Brunswick [20]

Filmjei[szerkesztés]

A filmek többsége animációs rövidfilm; az eltérés zárójelben jelezve. Az egyes források a kisebb filmek, filmbetétek miatt erős eltérést mutatnak.[21][22]

  • 1952 : Animated genesis
  • 1953 : On Closer Inspection
  • 1956 : A Small World (dokumentumfilm)
  • 1956 : A Short Vision
  • 1964 : Un appétit d'oiseau
  • 1965 : Plus vite
  • 1965 : Un petit monde
  • 1965 : Agression
  • 1965 : Whizzzz! Whoosh! Whaaamm!
  • 1965 : Un garçon plein d'avenir
  • 1965-1967 : Dim Dam Dom (tévésorozat egyes jelenetei)
  • 1967 : Électrorythmes
  • 1967 : Bongo fuego
  • 1967 : Forms
  • 1967 : Petit matin
  • 1967 : Éveil
  • 1968 : La belle cérébrale (rövidfilm)
  • 1968 : Épatozoïdes
  • 1969 : Visages de femmes
  • 1971 : Metadata
  • 1971 : Narcissus
  • 1972 : Je, tu, elles... (nagyjátékfilm)
  • 1974 : Éhség (La faim/Hunger)[23]
  • 1975 : Visage[24]
  • 1975 : „Antenne 2”, „Stade 2” stb. adásai (technikai közreműködőként)
  • 1976 : Au-delà du temps (befejezetlen)
  • 1976 : Algorythme blues (befejezetlen)
  • 1977 : Rêve

Díjak és jelölések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Orosz Márton: Vissza a szülőföldre Több forrás Földes Jolán írónőt tünteti fel anyjaként, azonban Orosz Márton (Bp. 1979) művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Fotó és Média gyűjteményének kurátora pontosította az életrajzi adatokat Földes özvegyével, Joan Clifford Collins-szal, és kiderült, az írónő nem volt rokona a művésznek.
  2. ^ a b c Artportal.hu szócikke (Földes Péter Mihály)
  3. ^ a b c Orosz Márton: Vissza a szülőföldre
  4. Szülei később követték őt. (Orosz Márton id. mű )
  5. The Big Cartoon Database
  6. CONELRAD-blog A filmmel kapcsolatban a következőket írta Joan Foldes 2009. április 28-án Bill Geerhart-nak: „A Short Vision ötlete Péteré volt. Odajött hozzám a hajón, amely Ausztráliából hozott vissza bennünket 1954. októberében. Megkérdezte, mit gondolok róla. Azt mondtam, ezt meg KELL csinálni. Ő volt az alkotóművész, ugyanúgy, mint az Animated Genesis esetében is. Én a lámpastatív beállításában, az egyes figurák kiválasztásában, az animációs világítás befényelésében, és az animáció könnyebb részében segédkeztem.”
  7. 1956. május 27., vasárnap 20:00 (ismétlés: 1956. június 10., vasárnap, 20:00)
  8. A Short Vision – BFI-adatlap
  9. CONELRAD-blog
  10. A Cyber Hermit ismertetője A bejegyzés Dr. Christophe Dupin francia származású filmtörténész, a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetsége ügyvezetőjének, a Brit Filmintézet korábbi kurátorának, a University of London egykori kutatóasszisztensének egy sokat idézett kijelentésére hivatkozik forrásmegjelölés nélkül. Tekintettel a szerző kutatásaira a forrás minden valószínűség szerint: „Early Days of Short Film Production at the British Film Institute: Origins and Evolution of the BFI Experimental Film Fund (1952-1966)”, Journal of Media Practice, 4:2 (2003) p 77-91.
  11. A British Film Institute Experimental Film Fund produkciójában készült apokaliptikus mű sejtelmes zenéjét Halász János rajzfilmrendező filmzene-írója, az ugyancsak Angliában élő Kodály-tanítvány, Seiber Mihály szerezte. (Orosz Márton id. mű )
  12. A csoport munkáját az elnevezést is kitaláló Gérald Gassiot-Talabot művészetkritikus fogta össze.
  13. Service de Recherche de l’Office de radiodiffusion télévision française (ORTF)
  14. Office national du film du Canada / National Film Board of Canada
  15. Mathieu Foldes zeneszerző két film zenéjét komponálta, több kisfilmben hangtechnikusként, mixerként működött közre.
  16. Peter Foldes: Narrative Paintings
  17. Peter Foldès, Peintures Narratives
  18. Ezen a kiállításon léptek első alkalommal a nagyközönség elé a „narratívok”.
  19. Kortárs Kanadai Magyar Művészek Kiállítása
  20. Expositions des artistes canadiens-hongrois contemporains / Exhibition of Contemporary Canadian-Hungarian Artists
  21. IMDb
  22. Les Fiches de Monsieur Cinéma
  23. A kisfilm főcíme és feliratai kétnyelvűek.
  24. ^ a b A 30. cannes-i filmfesztivál adatbázisában ezen a címen szerepel, míg más forrásokban Visages vagy Faces, az IMDb adatbázisában pedig Envisage címen jelzik.
  25. Premio per il miglior sperimentale

Források[szerkesztés]

  • Artportal.hu szócikke (Földes Péter Mihály): Cserba Júlia: Földes Péter Mihály. lexikon – Művészek. Artportal.hu, 2011. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  • Orosz Márton: Vissza a szülőföldre: Orosz, Márton. Vissza a szülőföldre! / Back to the Homeland! (PDF), angol fordító: Balai Judit, anyanyelvi lektor: Thomas Cooper (angol, magyar nyelven), Kecskemét: Mikulás Ferenc, fesztiváligazgató (Kecskeméti Animációs Filmfesztivál), 41-46. o. ISBN 978-963-08-1576-5 (2011. június). Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 15. 
  • A Short Vision – BFI-adatlap: Brooke, Michael: Short Vision, A (1956) (angol nyelven). Screenoline. British Film Institute, 2011. április 20. [2010. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  • CONELRAD-blog: Bill Geerhart: A SHORT VISION: Ed Sullivan’s Atomic Show Stopper (angol nyelven). CONELRAD.com, 2011. június 26. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  • The Big Cartoon Database: Animated Genesis (angol nyelven). Cartoons. The Big Cartoon Database, 1999. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  • A Cyber Hermit ismertetője: A Short Vision by Peter and Joan Foldes (angol nyelven). Cyber Hermit, 2011. június 29. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  • Les Fiches de Monsieur Cinéma: Peter Foldes (francia nyelven). Les Fiches de Monsieur Cinéma 39/24. Éditions Images & Loisirs. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]