Halász János (rajzfilmrendező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Halász János
Született
1912. április 16.[1][2][3][4]
Budapest
Elhunyt
1995. január 21. (82 évesen)[4]
London[4]
Művészneve John Halas
Nemzetisége magyar
Házastársa Joy Batchelor (1941–1995)
Foglalkozása filmrendező, grafikus, producer, forgatókönyvíró

Halász János az IMDb-n
PORT.hu-adatlap

Halász János (John Halas) (Budapest, 1912. április 16.London, 1995. január 21.) magyar rajzfilmrendező, szakíró, grafikus, filmproducer, forgatókönyvíró.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskoláit Budapesten, majd Veszprémben végezte.

1928-ban plakátrajzoló és reklámfilmkészítő lett. Illusztrált „Az Est lapok”-nak, majd 1929-től egy évet töltött rajzolóként Párizsban. Hazajövetele után Bortnyik Sándornak a Bauhaus szellemében működtetett iskolájában asszisztensként megismerte a rajzfilmkészítést is. Együtt dolgozott Berény Róberttel, első közös munkájuk Bortnyik betűinek modernizálása. Amikor Victor Vasarely Párizsba ment, státusát ő foglalhatta el. 1934-ben Macskássy Gyulával és Kassowitz Félixszel filmstúdiót alapított. A Hunnia megrendelésére naponta készítettek egy reklámfilmet. 1936-ban Angliába hívták, ahol az új technikát felhasználva már színes rajzfilmeket rendezett. Feleségével, Joy Batchelorral 1940-ben megalapította a világhírűvé vált Halas and Batchelor rajzfilmvállalatot. 1939-1945 között 60 filmet készített a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak, köztük számos antifasiszta témájút. Később megrendelői között volt a Shell és a BP cég is, számukra termékismertetők, reklám- és oktatófilmek készültek.

Általánosan ismertté 1951–1953 között, George Orwell azonos című regényéből készült Állatfarm című filmjével vált, amely az első egész estés animációs film volt Angliában. Ezt a munkát tekintik az angol rajzfilm bölcsőjének. Az ő nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953) is. A bűvös vászon (1951) című munkája az addig hozzáférhetetlen amerikai piacot is meghódította, és ettől kezdve megindulhatott az export a tengerentúlra.

10 évig volt a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, majd egészen 1995-ben bekövetkezett haláláig annak díszelnöke volt.

Elméleti, szakírói munkássága is igen jelentős. 12 könyvet írt az animációról, rálátása a világ filmes fejlődésére szinte egyedülálló.

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2015. március 3.
  2. Internet Movie Database, 2015. március 3.
  3. 2015. március 3.
  4. ^ a b c Integrált katalógustár, 119062100, 2015. augusztus 13.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]