Fájdalmas Szűz-kápolna (Esztergom)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fájdalmas Szűz-kápolna
Kálvária (6243. számú műemlék) 5.jpg
Egyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye (1993–)
Védőszent Fájdalmas anya
Település
Elhelyezkedése
Fájdalmas Szűz-kápolna (Magyarország)
Fájdalmas Szűz-kápolna
Fájdalmas Szűz-kápolna
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 18° 44′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 49″, k. h. 18° 44′ 27″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fájdalmas Szűz-kápolna témájú médiaállományokat.

A római katolikus Fájdalmas Szűz-kápolna Esztergom Szenttamás városrészében, a Szent Tamás-hegy tetején áll, ahova barokk stílusú kálvária vezet.

Története[szerkesztés]

Szenttamási kápolna, 2005

A mai kápolnától nem messze álló eredeti templomot Bánfi Lukács esztergomi érsek (egyes források szerint utódja, Jób érsek) építette Becket Szent Tamás tiszteletére, akivel Párizsban tanult együtt. Erről a templomról, és a körülötte elterülő prépostságról kapta nevét a hegy is. Valószínűleg a mai Lépcső utca felső részénél állhatott, de a török háborúkban teljesen elpusztult. Helyére a törökök erődöt építettek Depedelen néven. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették, a klasszicista stílusú kálvária kápolnát pedig 1823-ban építtette Benyovszky János címzetes püspök a Fájdalmas Szűz tiszteletére. Itt helyezték el Becket Szent Tamás ereklyéjét, amik 1538-ban kerültek Esztergomba. 1977-ben magyar és angol nyelvű emléktábláját avattak neki. Lékai László kezdeményezésére, Becket Tamásra emlékezve minden évben gyertyát gyújtanak a szent ereklyéje előtt.[1]

Leírása[szerkesztés]

Az épület falpilléres, háromszögletű boltozattal, kis homlokzati toronnyal, ami az oromzat mögött helyezkedik el. Téglalap alaprajzú, alapterülete 41 m². A kápolna előtt álló – Szűz Máriát, Szent Jánost, Mária Magdolnát ábrázoló – kálvária szoborcsoportot 1781-ben készítették. A szobrok eredetileg a Várhegyen álltak a Főszékesegyház közelében, innen kerültek mai helyükre 1823-ban. Ezeket 1838-ban Jordánszky Elek kanonok, a Jordánszky-kódex felfedezője a két lator szobrával egészíttette ki.[2] A szobrok 2000–2001-ben lettek felújítva. A berendezés a 20. század végéről származik. A stációk díszkivilágítást kaptak.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2009. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 6.)
  2. Zolnay László: Esztergom (1957)