Ugrás a tartalomhoz

Eritrit

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Eritrit
IUPAC-név (2R,3S)-bután-1,2,3,4-tetraol
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10030-58-7, [149-32-6], [188346-77-2]
PubChem 222285
ChemSpider 192963
EINECS-szám 205-737-3
DrugBank DB04481
KEGG D08915
ChEBI 17113
SMILES
OC[C@@H](O)[C@@H](O)CO
InChI
1/C4H10O4/c5-1-3(7)4(8)2-6/h3-8H,1-2H2/t3-,4+
InChIKey UNXHWFMMPAWVPI-ZXZARUISSA-N
Beilstein 1719753
Gmelin 82499
UNII RA96B954X6
ChEMBL 349605
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H10O4
Moláris tömeg 122,12 g/mol
Megjelenés fehér kristály
Sűrűség 1.45 g/cm³
Olvadáspont 121 °C
Forráspont 329–331 °C
Oldhatóság (vízben) 0,1 g/ml
Veszélyek
NFPA 704
1
1
0
 
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az eritrit vagy més néven eritritol természetes cukoralkohol. Kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben, és erjesztéssel készült ételekben: borban, szójaszószban, sajtban, valamint az emberi vérben is. Habár néha tévesen mesterséges édesítőként hivatkoznak rá, valójában dietetikai szempontból természetes édesítőszernek minősül. Édesítőereje 60-80%-a a közönséges cukorénak. Íze hűs és édes. 160 °C-ig nem veszíti el édes ízét, és nincs utóíze. Jól kombinálható más édesítőszerekkel. Endoterm hatása van, azaz a forró folyadékot lehűti, illetve nem karamellizálódik.[1][2]

Az eritrit térbeli szerkezete

Nagy része gyorsan felszívódik a vékonybélben, és bár a vastagbélbe csak egyszeri nagy mennyiség (több mint 0,5 g/tskg) fogyasztása esetén jut, így nincs puffasztó hatása, mint más cukoralkoholoknak. Nagyobb (néhány órán belül 5-10 grammot meghaladó) mennyiség egyszeri elfogyasztása azonban intenzív és gyorsan jelentkező hashajtó hatással járhat, ezért az európai élelmiszerbiztonsági hatóság[3] üdítőitalokban történő felhasználását egyelőre nem engedélyezi.

A felszívódott mennyiségnek több mint 90%-a változatlan formában távozik a szervezetből a vizelettel 24 órán belül, emiatt energiatartalma igen csekély (20 kcal/100 g). Glikémiás indexe 0-nak tekinthető, mert az inzulintermelésre gyakorlatilag nincs hatással, így cukorbetegek is fogyaszthatják. Szénhidráttartalma 1 g/100 g.

A többi cukoralkoholhoz hasonlóan nem okoz fogszuvasodást, mert a szájban található baktériumok nem tudják feldolgozni. Gátolja a gombaszaporodást, így candida diétások is fogyaszthatják.

Felhasználása

[szerkesztés]

Az élelmiszeripar széles termékskálán használja. Az édességektől a tejtermékekig fontos összetevő. Édeskés-savanykás, nem fűszeres élelmiszerekben kiváló ízfokozó hatással bír. Hatóanyag-hordozóként is alkalmazza az ipar pl. egyéb adalékanyagok vivőmolekulájaként.

A sütőiparban hosszabban tartó frissességet és puhaságot, ezáltal (és gombaellenes hatása révén) hosszabb eltarthatóságot kölcsönöz a termékeknek. Vízmegkötő képessége miatt nedvesítőszerként, azaz stabilizátorként is használják. A kis páratartalom szárító hatását semlegesíti.

Sűrítőanyagként a viszkozitás beállítására is alkalmazható. Savszabályozó anyagként az élelmiszerek pH-értékének stabilizálására is felhasználják.

Élelmiszerkódja E-968.

Története

[szerkesztés]

1848-ban fedezte fel John Stenhouse(en) brit kémikus friss és erjesztett gyümölcsökben. Japánban 1990 óta használják cukorkákban, csokoládéban, joghurtban, töltelékekben, gyümölcszselékben, lekvárokban, italokban, valamint cukorhelyettesítőként. Az USA-ban az FDA 1997-ben engedélyezte, majd négy évvel később teljesen biztonságosnak nyilvánította.[4] Az EU-ban 2003 óta van forgalomban.

Biztonságos felhasználása, ajánlott napi dózis

[szerkesztés]

2023-ban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság újraértékelte az eritritol biztonságosságát, és az ajánlott napi beviteli határértéket 0,5 grammra csökkentette testsúly-kilogrammonként, ami egy átlagos (70 kg testsúlyú) felnőtt esetében 35 grammot illetve körülbelül három evőkanálnyi eritritet jelent.[5] Az alsó határt „a hashajtó hatás elleni védelem és a hosszú távú hatások, például az eritritol okozta hasmenésnek való hosszan tartó kitettségből eredő elektrolit-egyensúly zavar enyhítése érdekében” határozták meg."[5] Korábban, 2015-ben a tudósok meghatározták az eritritol azon dózisát, amely esetében enyhe gyomor-bélrendszeri tüneteket tapasztalhat a fogyasztó. Ezek az émelygés, hasi puffadás vagy fájdalom, valamint a székletürítés gyakoribbá válása. 1,6% tartalom alkalmazása során italokban nem találták hashajtó hatásúnak.[6] A tolerancia felső határa felnőtteknél 0,78, gyermekeknél 0,71 g volt testsúlykilogrammonként.[6] [megj. 1] Fruktóz felszívódási zavarban szenvedő betegek számára egészségügyi kockázatot jelent az eritrit fogyasztása, ugyanis a cukoralkoholok lassítják a fruktóz felszívódását.

Az Egyesült Államokban az eritritol azon cukoralkoholok közé tartozik, amelyeket az általánosan elterjedt szakmai vélemények szerint biztonságosnak (GRAS)[megj. 2] ismernek el az élelmiszeripar területén. [7][8][9]

Vitatott kutatási eredmények

[szerkesztés]

Egy a nemzetközi sajtóban széles körben idézett 2023-ban publikált kutatás során Witkowski és munkatársai, vizsgálati eredményekre hivatkozva az eritrit és a trombózisok kialakulása közötti feltételezett összefüggést mutattak ki. Ugyan amellett, hogy nem mutattak ki ok-okozati kapcsolatot az eritrit fogyasztás és a trombózisok kialakulása között, és az eredményeket más független kutatók sem erősítették meg, a kritikusok szerint a kutatók a kutatás során számos módszertani hibát követtek el, például nem az általános (átlagos kockázatú) populáción vizsgálták a kockázatnövekedést, hanem abban a csoportban, amelyben eleve magasabb a trombózis és a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A másik vizsgálatukban 30 gramm eritrit tartalmú ital elfogyasztása után mértek magas eritrit szintet a vizsgálatban résztvevők vérében. Ebben az esetben is módszertani hibákat vétettek, például nem kérdeztek rá az önkéntesek aznapi (vizsgálattól független) eritrit fogyasztására, de a cikket közreadó szaklap által is elismert hibák közt szerepelt, hogy nem az elvárható kettős-vakon értékelt, placebo kontrollált vizsgálati módszerrel dolgoztak, így az eredmények elfogulatlan értékelése nem garantálható.[10]

Miután a magyarországi médiában is megjelentek olyan a kutatásra hivatkozó internetes cikkek, melyek az eredeti szakcikk állításaihoz képest is túlzó és messzemenő következtetésekre jutott ezt követően a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége egy 8 oldalas tanulmány keretében vizsgálta a kutatás módszertanát és következtetéseit, valamint az eritrit megítélését, és a túlzó sajtócikkek állításait nem erősítették meg, ugyanakkor megállapították, hogy az eritrit jelenleg széles körben biztonságosnak tartott édesítőszer, és a kutatásban felvetett állítások igazságtartalmának ellenőrzése céljából további (kontrollált módszerrel végzett) vizsgálatok szükségességét hangsúlyozták. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Unióban az eritrit kizárólag ételek édesítésére engedélyezett, kereskedelmi forgalomban lévő italokban jelenleg nem, továbbá az édesítőszer mértékletes fogyasztása a közismert dózisfüggő mellékhatásként jelentkező hashajtó hatás elkerülése végett jelenleg is ajánlott. Túladagolása nem ajánlott.[11] Ugyan a Witkowski cikk eredményeit más kutatások nem erősítették meg, viszont a cáfolatára vannak példák, ilyen például Mazi és Stanhope cikke, amiben felhívják a figyelmet arra, hogy a veleszületett anyagcsere-rendellenességek miatt kialakuló krónikusan emelkedett eritrit szinttel rendelkező betegek esetében sem figyeltek meg magasabb vérlemezke-aktivációt vagy trombózis kockázatot. Továbbá állításuk szerint a hosszabb időtartamú állatkísérletek nem igazolták az eritrit trombózist okozó hatását. A klinikai vizsgálati eredmények hiányában a kutatók cáfolják a Witkowski kutatás állításait, illetve azt állítják, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján nem vonható le a következtetés, miszerint az étkezési eritrit elősegíti a vérlemezkék aktiválódását vagy növelné a trombózis kockázatát, illetve általánosan a kardiometabolikus kockázatot.[12]

Fizikai/kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Szagtalan, nem higroszkópos fehér kristály vagy por. Vízben 0,1 g/ml mértékben, a hosszabb láncú cukoralkoholoknál kevésbé oldódik. Oldódáskor a vizes oldat lehűl; ez okozza az eritrit hűsítő hatását pl. rágógumiban, csokoládéban. Etanolban kevéssé, éterben nem oldható. Savaknak és lúgoknak ellenáll a 2–12 közötti pH-tartományban. A vizet megköti, emiatt az élelmiszeriparban stabilizátorként is használják. Gombaellenes hatása van.

LD50-értéke egér esetén peritoneálisan (a bőr és a hashártya közé juttatva) 7 mg/tskg. Szájon át ez az érték 5 g/tskg-nál nagyobb kutyáknál, 13,1 hím és 13,5 nőstény patkányoknál.

Előállítása

[szerkesztés]

Cukor, melasz vagy keményítő erjesztésével állítják elő, egy nem patogén mikroorganizmus, Moniliella(en) pollinis, Trichosporonoides megachilensis vagy Aureobasidium segítségével. Az erjesztett terméket hevítéssel fertőtlenítik, szűrik, majd ioncserélővel, aktív szénnel és ultrafiltrálással tisztítják és kristályosítják.

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Ez nem kifejezetten ajánlott napi beviteli mennyiség, hanem inkább elfogadható napi beviteli mennyiség (Acceptable Daily Intake) jellegű limit. Az a napi beviteli mennyiség, amit az EFSA szerint a hashajtó mellékhatások elkerülése érdekében nem ajánlott meghaladni.
  2. GRAS = Generally Recognized As Safe

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Archivált másolat. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  2. Archivált másolat. [2017. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  3. European Food Safety Authority: Scientific opinion on gastrointestinal tolerability of erythritol http://www.efsa.europa.eu/sites/default/files/scientific_output/files/main_documents/1650.pdf Archiválva 2016. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Generaly recognised as safe (GRAS) státust kapott.
  5. a b Europe: Erythritol Laxative Effect, Lead Levels Concerning. Medscape, 2023. november 22. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
  6. a b Scientific Panel on Food Additives and Nutrient Sources Added to Food, European Food Safety Authority (2015). „Scientific Opinion on the safety of the proposed extension of use of erythritol (E 968) as a food additive”. EFSA Journal 13 (3), 4033. o. DOI:10.2903/j.efsa.2015.4033. ISSN 1831-4732. PMID 40061618. PMC 11883093. , Quote: "In 2003, the European Union (EU) Scientific Committee on Food (SCF) concluded that erythritol is safe for use in foods. [...] the SCF opinion stated that the laxative threshold may be exceeded, especially by young consumers, [...] the ANS Panel concluded that the acute bolus consumption of erythritol via non-alcoholic beverages at a maximum level of 1.6 % would not raise concerns for laxation."
  7. Erythritol, GRN No. 789. GRAS Notice Inventory, US Food and Drug Administration, 2019. február 20. (Hozzáférés: 2025. július 21.)
  8. Aspartame and Other Sweeteners in Food. US Food and Drug Administration, 2024. szeptember 25. [2023. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 15.)
  9. How Sweet It Is: All About Sweeteners. US Food and Drug Administration, 2023. június 9. [2023. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. december 16.)
  10. Marco Witkowski et al. (2023}). „The artificial sweetener erythritol and cardiovascular event risk” (angol nyelven). Nat Med. 29 (3), 710-718.. o. 
  11. AZ ERITRIT (ERITRITOL - E 968) CUKORALKOHOL BIZTONSÁGOSSÁGÁRÓL: A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tudományos Bizottságának összefoglalója (magyar nyelven). mdosz.hu. (Hozzáférés: 2025. augusztus 21.)
  12. Mazi, T. A., & Stanhope, K. L. (2023}). „Elevated erythritol: a marker of metabolic dysregulation or contributor to the pathogenesis of cardiometabolic disease?” (angol nyelven). Nutrients 15 (18), 4011. o. 

Források

[szerkesztés]

Édesítőszer:

Kémiai/fizikai tulajdonságok:

További információk

[szerkesztés]
  • Erythritol (FAO/WHO Expert Committee on Food Additives)

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Cukoralkoholok:

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Erythritol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.