Kisvaskút
| Kisvaskút (Eisenhüttl) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Kukmér településrésze |
| Járás | Kukmér |
| Alapítás éve | 1576 |
| Polgármester | Franz Hoanzl (ÖVP) |
| Irányítószám | 7543 |
| Forgalmi rendszám | GS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 06′ 19″, k. h. 16° 11′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 06′ 19″, k. h. 16° 11′ 57″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisvaskút témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kisvaskút (németül: Eisenhüttl, horvátul: Jezero, Jezerjani) Kukmér településrésze, egykori önálló falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Németújvári járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Németújvártól 12 km-re északnyugatra, a Zickenbach partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést a 16. század közepén alapították, amikor Batthyány Ferenc horvátországi birtokairól származó horvátokat telepítettek ide. Első írásos említése 1576-ban történt. Nevét a területén fakadó vastartalmú ásványvíz forrásokról kapta. A németújvári uradalomhoz tartozott.
Vályi András szerint " JESZERO. Vas műhely Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, fekszik Kukmerhez nem meszsze, ’s ennek filiája."[1]
Fényes Elek szerint " Eisenhüttel, (Jezero), horvát falu, Vas vgyében, 132 kath. lak. A németujvári urad. Tartozik. " [2]
Vas vármegye monográfiája szerint " Vaskut, 58 házzal és 441 r. kath. és ág. ev. vallásu, horvát- és németajku lakossal. Postája Kukmér, távirója Német-Ujvár. A községben három ásványvíz-forrás van. Határában azelőtt kb. 35 hold terjedelmű tó volt. Kath. temploma 1797-ben épült.."[3]
1910-ben 389, többségben horvát lakosa volt, jelentős német kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1971-ben közigazgatásilag Kukmérhoz csatolták.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1796-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
Külső hivatkozások[szerkesztés]
