Eberndorf
| Eberndorf (Dobrla vas) | |||
 | |||
| Eberndorf látképe az apátsággal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Karintia | ||
| Járás | Völkermarkti járás | ||
| Irányítószám | 9141 | ||
| Körzethívószám | 0 42 36 | ||
| Forgalmi rendszám | VK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5862 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 476 m | ||
| Terület | 67,81 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 35′ 29″, k. h. 14° 38′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 29″, k. h. 14° 38′ 37″ | |||
| Eberndorf weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eberndorf témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Eberndorf (szlovénül: Dobrla vas) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. Lakossága 2016 januárjában 5861 fő volt.
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Eberndorf Karintia délkeleti részén, a Drávától délre, a szlovén határ közelében, a Jauntalban fekszik. A városi önkormányzathoz 8 katasztrális községben[2] 24 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.[3]
A környező települések: északra Völkermarkt, keletre Bleiburg, délkeletre Feistritz ob Bleiburg, délre Sittersdorf, délnyugatra Gallizien, nyugatra Sankt Kanzian am Klopeiner See.
Története[szerkesztés]
A mai település elődjéül szolgáló ágoston-rendi eberndorfi apátságot Chazelin († 1106 előtt) friuli gróf alapította. A kolostort 1604-ben az ellenreformációban vezető szerepet játszó jezsuiták kapták meg és az övék is maradt a rend 1773-as betiltásáig. 1809-ben a kolostort és a környező földeket a Sankt Paul im Lavanttal-i bencés apátság kapta meg és az ő tulajdonukban van a mai napig.
Az eberndorfi önkormányzat 1850-ben jött létre és a környező falvak beolvasztásával az egyik legnagyobb területű karintiai községgé vált míg 1876-ban Globasnitz, Rückersdorf, Sittersdorf és St. Kanzian el nem szakadt tőle. A mezővárosi (Marktgemeinde, szó szerint vásárjogú község) státuszt 1952-ben kapta meg.
1902-1971 között Eberndorfot érintette a Völkermarkt-Eisenkappel vasútvonal (Vellachtalbahn), de akkor a vonalat megszüntették és sínek nagy részét is felszedték.
Lakosság[szerkesztés]
2016 januárjában az eberndorfi önkormányzathoz tartozó településeknek 5861 lakója volt. 2001-ben még 6 014-en laktak itt, akkor 95,5%-uk osztrák, 2,5%-uk pedig boszniai állampolgár volt. A lakosság 8,6%-a tartozott a szlovén kisebbséghez. 89,4% katolikusnak, 2,6% evangélikusnak, 2,3% mohamedánnak vallotta magát, 4,1% pedig felekezet nélküli volt.
Látnivalók[szerkesztés]
- az eberndorfi apátság a 12. század elején épült. 1446-1476-ban fallal és árokkal vették körül. Mai formáját 1751-ben nyerte el.
- a Mária Mennybemenetele-apátsági templom
- az edlingi templom
- az apátság udvarán tartott Dél-karintiai nyári játékok (szabadtéri színielőadások)
- Kühnsdorf kápolnája
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Buchbrunn, Gablern, Gösselsdorf, Kühnsdorf, Loibegg, Mittlern, Mökriach, Pribelsdorf
- ↑ Buchbrunn (92 lakos), Buchhalm (123), Eberndorf (1069), Edling (194), Gablern (253), Gösselsdorf (637), Graben (0), Hart (153), Hof (58), Homitzberg (27), Humtschach (126), Köcking (213), Kohldorf (72), Kühnsdorf (1532), Loibegg (102), Mittlern (584), Mökriach (89), Oberburg (68), Pribelsdorf (225), Pudab (20), Sankt Marxen (114), Seebach (62), Unterbergen (19), Wasserhofen (15) (2015 januári népességadatok)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Eberndorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Monika Siedler: Marktgemeinde Eberndorf einst und heute. Eigenverlag der Marktgemeinde Eberndorf, Eberndorf 1992, ohne ISBN
- Kärntner Landesarchiv (Hrsg.), Evelyne Webernig: Geschichtliches über Eberndorf. Ausstellungskatalog, Kärntner Landesarchiv, Klagenfurt 2000, ohne ISBN
