Sittersdorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sittersdorf
Tichoja
Tichoja
Sittersdorf címere
Sittersdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásVölkermarkti járás
Irányítószám9133
Körzethívószám04237
Forgalmi rendszámVK
Népesség
Teljes népesség2011 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500 m
Terület45,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 40″, k. h. 14° 36′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 40″, k. h. 14° 36′ 21″
Sittersdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sittersdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sittersdorf (szlovénül: Žitara vas),) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 1071 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Sittersdorf a Völkermarkti járásban
A Sonneggi-tó
A sonneggi vár romjai

Sittersdorf Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgye déli részén, a Karavanka-hegység északi lábánál, a szlovén határtól kb. 10 km-re. Folyói a Vellach és a Suchabach. Nagyobb állóvizei a Gösseldorfi-tó és a Sonneggi-víztározó. Az önkormányzathoz hat katasztrális községben[2] 27 kisebb-nagyobb falu és településrész[3] tartozik, amelyek lakossága 5 (Homelitschach) és 304 (Weinberg) között változik.

A környező települések: északra Eberndorf, keletre Globasnitz, délre Eisenkappel-Vellach, nyugatra Gallizien, északnyugatra Sankt Kanzian am Klopeiner See.

Története[szerkesztés]

Sittersdorf Szt. Ilona-templomának első említése 1154-ből származik. A Heunburg-család által építtetett sonneggi várat először 1267-ben említik az oklevelek és a középkor során a Jauntal hercegi törvényszékének színhelyéül szolgált. A család címere, a sasszárny a mai település címerében is szerepel. A 16. században a vár az Ungnad-családhoz, 1639-ben pedig az Orsini-Rosenberg családhoz került.

Egy másik erőd romjai is megtalálhatóak a Gradiše hegyen, de erről szinte semmilyen információ em áll rendelkezésre. Az oklevelek szerint neve Juno vagy Kristendorf lehetett.

A kora újkorban Sittersdorf a bortermeléséről vált ismertté, a helyi bor (Franz von Rosenberg nagykövet közvetítésével) még III. Károly spanyol király asztalára is eljutott.

A sittersdorfi önkormányzat 1850-ben jött létre. 1865-ben Eberndorfhoz csatolták, de hat évvel később visszanyerte önállóságát. 1944-ben a megszüntetett rückersdorfi önkormányzattól kapott területet, 1973-ban pedig Eisenkappel-Vellach szomszédos régióját helyezték át a sittersdorfi községi tanács fennhatósága alá.

Lakosság[szerkesztés]

A sittersdorfi önkormányzat területén 2016 januárjában 2071 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 2127 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,1%-a osztrák állampolgár volt. A szlovén nemzetiség aránya 19,8%-ot tett ki. 93,2% katolikusnak, 1,1% evangélikusnak, 3,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Szt. Ilona plébániatemplom Sittersdirfban
  • a sonneggi várrom
  • a sonneggi kastély
  • a Sonneggi-tó melletti Tóparti fesztivál

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Goritschach (Goriče), Altendorf (Stara vas), Sonnegg (Ženek), Sittersdorf (Žitara vas), Rückersdorf (Rikarja vas), Proboi (Proboj)
  3. Altendorf (86 lakos), Blasnitzenberg (16), Dullach (15), Goritschach (189), Hart (20), Homelitschach (5), Jerischach (65), Kleinzapfen (67), Kristendorf (46), Miklauzhof (73), Müllnern (133), Obernarrach (85), Pfannsdorf (100), Pogerschitzen (27), Polena (40), Proboi (123), Rain (29), Rückersdorf (158), Sagerberg (45), Sielach (190), Sittersdorf (157), Sonnegg (37), Tichoja (35), Weinberg (304), Wigasnitz (9), Winkel (13), Wrießnitz (7) (2011 októberi népességadatok)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sittersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]