Völkermarkt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völkermarkt
A városháza
A városháza
Völkermarkt címere
Völkermarkt címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Völkermarkti járás
Irányítószám 9100
Körzethívószám 04232
Mittertrixen: 04231
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség 10 948 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 462 m
Terület 137,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Völkermarkt (Ausztria)
Völkermarkt
Völkermarkt
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 39′ 44″, k. h. 14° 38′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 44″, k. h. 14° 38′ 04″
Völkermarkt weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Völkermarkt témájú médiaállományokat.

Völkermarkt (szlovénül: Velikovec) osztrák város Karintiában, a Völkermarkti járás központja. Lakossága 2016 januárjában 10 949 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Völkermarkt a Völkermarkti járásban

Völkermarkt Karintia délkeleti részén, a Jauntal völgyének északi felében fekszik, nem messze a szlovén határtól. Tőle közvetlenül délre található az edlingi vízerőmű által felduzzasztott Dráva (a Völkermarkti-víztározó). A városi önkormányzathoz 26 katasztrális községben[1] 79 kisebb-nagyobb település vagy településrész[2] tartozik, lakosságuk 4616 (Völkermarkt) és 1 (Bischofberg) között változik.

A környező települések: északra Brückl és Diex, északkeletre Griffen, keletre Ruden, délre Eberndorf és Sankt Kanzian am Klopeiner See, nyugatra Grafenstein és Poggersdorf.

Története[szerkesztés]

Neudenstein vára

A 6. században szláv karantánok települtek a régióba, a 7. században pedig megalakult a karantán állam. A lakosság jelentős része azóta is megtartotta szláv (szlovén) identitását.

Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf 1090 körül megbízott egy Volko nevű Rajna-vidéki kereskedőt, hogy alapítson egy vásárhelyet, amely mellett a salzburgi érsekség Szt. Rupertnek szentelt templomot létesített. 1217-ben Bernhard von Spanheim karintiai herceg hidat veretett a Dráván a közelben, így a kedvező helyszínen 1231-től település jött létre, amely még a 13. század során városjogot kapott. A helybeliek elsősorban a vas kereskedelméből profitáltak. Völkermarkt jelentőség szempontjából mindig is a hercegi székhely, Sankt Veit után kullogott, bár 1470-ben itt tartották a belső-ausztriai nemesi gyűlést. Miután Karintiát megszerezték a Habsburgok, a hatalmi központ még messzebbre került.

1880-ban a városnak 2392 lakosa volt, amelyből 26% volt szlovén. Ők 1893-ban megalapították a Velikoveci Cirill és Metód Társaságot, három évvel később pedig szlovén nyelvű magániskola nyílt. 1920-ban megnyílt a szlovén középiskola, de miután még ugyanabban az évben népszavazás döntött arról, hogy Karintia szlovénlakta régiója Ausztria része marad, az iskolát bezárták.

A második világháborúban Jugoszlávia német megszállásakor mintegy 60 ezer szlovént telepítettek ki a szlovéniai Alsó-Stájerországból. 1942 áprilisában a karintiai szlávok kerültek sorra, mire azok partizánakciókkal válaszoltak, egyik csoportjuk a Völkermarktól északra fekvő Saualpe hegyvonulatában bujkált.

Az önkormányzat a mai formájában 1973-ban jött létre, amikor a környező falvakat Völkermarkt városához csatolták.

1979. szeptember 18-án a jugoszláv állambiztonság hivatal két ügynöke robbantást hajtott végre a völkermarkti városházán, ahol akkor az 1919-es, Karintia miatti osztrák-jugoszláv háborúra emlékező kiállítást tartottak. A terrorakcióban a két ügynök és egy múzeumi dolgozó súlyosan megsérült. Az elkövetőket négy év börtönre ítélték, de fél évvel később kicserélték őket két osztrák titkosszolgálati dolgozóra.

Lakosság[szerkesztés]

Völkermarkt lakosainak száma 2016 januárjában 10 949 fő volt, ami némi visszaesést jelent a 2006-os 11 459 lakoshoz képest. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 93,9%-a volt osztrák, 1,5% boszniai, 1,% horvát, 3,6% pedig egyéb állampolgár. 292 fő (2,6%) volt szlovén nemzetiségű. A lakosok 89%-a katolikusnak, 2% evangélikusnak, 1,5% mohamedánnak, 5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

Szt. István-templom
  • Neudenstein vára
  • Haimburg várának romjai
  • Töllerberg kastélya
  • Thalenstein kastélya
  • a régi városháza (1499-ből)
  • a Szt. Ruprecht-plébániatemplom (Völkermarkt)
  • a niedertrixeni Szt. István-templom
  • a kerületi és várostörténeti múzeum

Híres völkermarktiak[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Admont-Lassein, Bei der Drau, Greuth, Gurtschitschach, Haimburg, Höhenbergen, Kaltenbrunn, Klein St. Veit, Korb, Mittertrixen, Mühlgraben, Neudenstein, Niedertrixen, Ob der Drau, Rakollach, Ritzing, Ruhstatt, St. Jakob, St. Peter am Wallersberg, St. Ruprecht, Tainach, Töllerberg, Völkermarkt, Waisenberg, Wandelitzen, Weinberg
  2. Admont (42 lakos), Aich (113), Arlsdorf (55), Attendorf (38), Bach (67), Berg ob Attendorf (60), Berg ob Sankt Martin (14), Bergstein (55), Bischofberg (1), Bösenort (16), Dobrowa (86), Drauhofen (62), Dullach I (71), Dullach II (63), Dürrenmoos (347), Frankenberg (32), Führholz (14), Gänsdorf (69), Gattersdorf (214), Gletschach (15), Greuth (217), Gurtschitschach (46), Hafendorf (49), Haimburg (353), Höhenbergen (64), Hungerrain (48), Kaltenbrunn (107), Klein Sankt Veit (250), Korb (96), Kremschitz (101), Krenobitsch (74), Kulm (24), Ladratschen (27), Lassein (65), Lasseinerbucht (31), Lippendorf (68), Mittertrixen (175), Neudenstein (71), Niederdorf (4), Niedertrixen (19), Obersielach (129), Obertrixen (18), Oschenitzen (141), Penk (20), Pörtschach (50), Rakollach (25), Rammersdorf (75), Ratschitschach (83), Reifnitz (111), Reisdorf (122), Ruhstatt (56), Ruppgegend (13), Salchendorf (109), Sankt Agnes (69), Sankt Georgen am Weinberg (104), Sankt Jakob (178), Sankt Lorenzen (56), Sankt Margarethen ob Töllerberg (161), Sankt Martin (34), Sankt Michael ob der Gurk (153), Sankt Peter am Wallersberg (356), Sankt Stefan (34), Skoflitzen (9), Steinkogel (37), Tainach (526), Tainacherfeld (20), Terpetzen (20), Töllerberg (24), Unarach (19), Unterbergen (54), Unterlinden (25), Völkermarkt (4616), Waisenberg (105), Wandelitzen (34), Watzelsdorf (80), Weinberg (41), Wernzach (33), Winklern (35), Wurzen (10) (2011 októberi népességadatok)

Források[szerkesztés]

  • K. Wit: Völkermarkt, Chronik der Großgemeinde- Eigenverlag der Stadt Völkermarkt, 1980, ohne ISBN
  • Günther Körner (Hrsg.): 750 Jahre Stadt Völkermarkt. Eigenverlag der Stadt Völkermarkt, 2001. ISBN 3853911900

Ez a szócikk részben vagy egészben a Völkermarkt című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.