Globasnitz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Globasnitz (Globasnica)
A katolikus plébániatemplom
A katolikus plébániatemplom
Globasnitz címere
Globasnitz címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Völkermarkti járás
Irányítószám 9142
Körzethívószám 0 42 30
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség1620 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság541 m
Terület38,33 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Globasnitz (Ausztria)
Globasnitz
Globasnitz
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 33′ 25″, k. h. 14° 42′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 33′ 25″, k. h. 14° 42′ 10″
Globasnitz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Globasnitz témájú médiaállományokat.

Globasnitz (szlovénül: Globasnica) osztrák község Karintia Völkermarkti járásában. 2016 januárjában 1593 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Globasnitz a Völkermarkti járásban

Globasnitz Karintia délkeleti részén helyezkedik el, a Jauntal völgye és a Karavanka-hegység között, a szlovén határhoz közel. Az önkormányzathoz 10 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik: Globasnitz (274 lakos), Jaunstein (155), Kleindorf (232), Podrain (98), St. Stefan (257), Slovenjach (14), Traundorf (313), Tschepitschach (76), Unterbergen (40), Wackendorf (144).

A környező települések: északra Eberndorf, keletre Feistritz ob Bleiburg, délre Eisenkappel-Vellach, nyugatra Sittersdorf.

Története[szerkesztés]

Római kori oszlopok Tschepitschachban
Globasnitz templomának csontkamrája

Globasnitz területén az ókorban kelták éltek, a Hemmabergen megtalálták Jovenat isten kultuszhelyét. I.e. 15-ben, miután a rómaiak annektálták Noricumot, a Virunumból Celeiába vezető út mentén katonai tábor és a futárok számára lóváltó állomás létesült, körülöttük pedig egy kis, Iuenna nevű település jött létre. Innen ered a völgy mai, Jauntal elnevezése. A régészek által talált sírköveket, üveg- és cseréptárgyakat, ékszereket a helyi múzeumban lehet megtekinteni. A helyiek a római és kelta isteneknek egyaránt áldoztak. A 4. században elterjedt a kereszténység ariánus változata, a Hemmebergen két római stílusú mozaikokkal dísztett keresztény szentélyt találtak. 500 körül szlávok települtek be a régióba és a kereskedelmi út megszűntével Iuenna elnéptelenedett. A szláv népesség hosszú távon megmaradt, az 1910-es népszámláláskor még 1264 szlovén és 21 német élt Globasnitzban.

Globasnitz első írásos említése 1143 és 1163 között történt Globasinvilla formában. Templomáról 1265-ben, az egyházközségről 1296-ban történik említés először.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre, de 1865 és 1876 között Eberndorfhoz csatolták.

Lakosság[szerkesztés]

A globasnitzi önkormányzat területén 2016 januárjában 1593 fő élt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 1645 lakoshoz képest. Akkor a lakosok 98,2%-a osztrák állampolgár volt. A helybeliek 54,2%-a német, 42,1%-a szlovén anyanyelvű volt. 96,0% katolikusnak, 0,7-0,7% evangélikusnak, illetve mohamedánnak, 1,7% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a Hemmaberg ahol öt ókeresztény templom maradványai, a Szt. Hemma és Dorothea zarándoktemploma és a Rosalie-barlang és -forrás található.
  • a régészeti múzeum
  • az osztrogót temető
  • a román-gótikus stílusú Mária mennybemenetele-templomban 14-15. századi freskók láthatók. A csontkamra kora 16. századi
  • St. Stefan temploma
  • az 1970-es években épült Elberstein-kastély
  • a feuersbergi vár romjai

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Globasnitz című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Franz Glaser: Die römische Siedlung Iuenna und die frühchristlichen Kirchen am Hemmaberg. Verlag des Geschichtsvereines für Kärnten, Klagenfurt 1982
  • Wilhelm Deuer, Johannes Grabmayer: Transromanica – Auf den Spuren der Romanik in Kärnten (Reihe „Kulturwanderungen“). Verlag Johannes Heyn, Klagenfurt 2008, ISBN 978-3-7084-0302-1, S. 202–203
  • Polona Sketelj: Na stičišču dveh kultur: med delovnim in prostim časom v Globasnici. Celovec 1995