Kasima sinden dzsikisin kage-rjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu szócikkből átirányítva)

A kasima sinden dzsikisin kage-rjú hagyományos japán harcművészeti iskola, úgy nevezett korjú. Két teljesen különálló iskola is működik ezen a néven. Az első, a régi japán kardvívás, a kendzsucu technikával foglalkozik és ezen a néven az 1700-as évektől működik, a másik a japán alabárd, a naginata kezelésével foglalkozik, ezt 1860-ban alapították.[1] Ez a szócikk a kasima sinden dzsikisin kage-ryú kenjutsu azaz kardvívás stílussal foglalkozik.

Története[szerkesztés]

Egy Aizu Iko nevű szamuráj 1490-körül hozta létre saját vívóstílusát, melynek a kage-rjú, azaz az "Árnyék-iskola" nevet adta. Az ő tanítványa lehetett Szugimoto Bizen no Kami Naokacu (1467–1524), aki ebből az iskolából alakította ki saját stílusát, a kasima sinkage-rjú iskolát. Ismert, hogy egy bizonyos Kamiizumi Isze no Kami Hidecuna (1508-1577?) nevű magas rangú szamuráj elsajátította, majd sinkage-rjú, azaz "Új árnyék-iskola" néven szintén tovább fejlesztette ezt a stílust, és a ma Japánban ismert Sinkage-iskolák nagy része az ő iskolájából származtatható. A dzsikisin kage iskola leszármazási vonala szerinti ötödik nagymester, Kamija Densinszai Szadamicu (1582–1663) kezdte el oktatni ezt a stílus dzsikisin-rjúként. Utóda, a hatodik nagymester, Takahasi Dandzsozaemon Sigeharu (1610–1690) az iskola nevét dzsikisin szeitohára változtatta, míg végül a (majdnem) végleges nevét a hetedik nagymester, Jamada Heizaemon (1639–1716) által érte el, mint dzsikisin kage-rjú.

Heizaemon mester súlyos sérülést szenvedett tizennyolc éves korában, egy bokutóval vívott párbaj során, ezért harminckét éves koráig nem is edzett. Ekkor hallott először Takahasi mester iskolájáról, ahol védőkesztyűt (kote), és védőmaszkot (men) használtak, hogy elkerüljék a sérüléseket. Negyvenhat évesen megkapta mesterétől a menkjo kaident, ezzel megszerezve az iskola legmagasabb fokozatát, s vált az iskola következő nagymesterévé. Hogy még biztonságosabbak, ám mégis élethűek legyenek az edzések, Jamada bevezette a fukuro sinai nevű eszközt, a hagyományos bokken mellé. Harmadik fia – az iskola nyolcadik örököse – Naganuma Sirozaemon Kuniszato (1688–1767) volt, aki végül teljessé tette a védőfelszerelést, használatát pedig általánossá az iskolában, gyakorlatilag megalkotva a modern kendóban is ismert védőfelszerelést, a bógut.

A kilencedik nagymestertől, Naganuma Sirozaemon Fudzsivara no Jorihito (1702–1772) mestertől az iskola két ágra szakadt, a fudzsikava-hára és a naganuma-hára. A fudzsikava-ha örököse volt a tizennegyedik nagymester, Szakakibara Kenkicsi (1830–1894), aki szerte Japánban ismert, és kiváló vívó volt. Őt tizenötödik nagymesterként Jamada Dzsirokicsi (1863–1930) követte, de mellette másik kiváló tanítványa, Macudaira Jaszutosi is saját ágat alkotott az iskolából, macudaira-ha néven (emellett egy harmadik tanítvány, bizonyos Nomi Teidzsiro létrehozta a nomi-ha ágat is). Az ő örököse volt Makita Sigekacu, aki a Meidzsi-restaurációt kísérő harcok után Hokkaidó szigetére vonult vissza, Acuta községbe. Itt hozta létre Dzsikisin-kan nevű edzőközpontját, melyben dzsikisin kage-rjút és kjúdót oktatott. Az ő unokája, Szuzuki Kimijosi (1934–), aki idős kora ellenére jelenleg is aktív oktatója az iskolának.

Nagymesterek[szerkesztés]

sōke ryū name Naganuma-ha[2] Seito-ha Hyakuren-kai[3] Nomi-ha Shinbukan
founder Kashima Shin(kage)ryū Matsumoto (Sugimoto) Bizen-no-Kami (松本備前守, 1467–1524)
2nd Shinkage-ryū Kamiizumi Ise-no-Kami Nobutsuna (上泉伊勢守信綱, 1508–1577)
3rd Okuyama Kyūkasai Taira no Kimishige (奥山休賀斎平公重, 1528–1602)
4th Shin Shinkage-ryū Ogasawara Genshinsai Minamoto no Nagaharu (小笠原源信斎源長冶, 1574–1644)
5th Shinkage Jikishin-ryū Kamiya Denshinsai Sadamitsu (神谷伝心斎直光, 1582–1663)
6th Jikishin Seitō-ichi-ryū Takahashi Danjōzaemon Shigeharu (高橋弾正左衛門重治, 1610–1690)
7th Jikishinkage-ryū Yamada Heizaemon Mitsunori (Ippūsai) (山田平左衛門光徳(一風斎), 1638–1718)
8th Naganuma Kunisato Shirozaemon (長沼四郎左衛門国郷, 1688–1767)
9th Naganuma Shirozaemon Fujiwara no Yorihito (長沼活然斎藤原綱郷, 1702–1772)
10th Naganuma Shirozaemon Sukesato Fujikawa Yashirō Uemon Fujiwara no Yorihito (藤川彌司郎右衛門尉藤原近義, 1726–1798)
11th Naganuma Shirozaemon Masasato Akaishi Chikayoshi (赤石近義, 1749–1825)
12th Naganuma Goro Yasusato Dannō Gennoshin Yoshitaka (團野源之進義高, 1761–1849)
13th Naganuma Shirozaemon Katsusato Odani Shimosa-no-kami Nobutomo (男谷下總守信友, 1798–1864)
14th Sakai Sukenojo Masatada Sakakibara Kenkichi (榊原鍵吉, 1830–1894)[4]
15th Sakai Jihei Tadaaki Yamada Jirōkichi
(山田 次朗吉, 1863–1930)[5]
Nomi Teijiro
(野見錠次郎)
Matsudaira Yasutoshi
(松平, 1835–1880)
16th Sakai Kinjiro Tadaari Kawashima Takashi
(川島 堯)
Ōmori Sōgen
(大森 曹玄, 1904–1994)
Nomi Hamao Makita Shigekatsu
(牧田 重勝, 1849–1914)
17th Sakai Tokutaro Ōnishi Hidetaka
(大西英隆,
1906–1966)
Sasaki Gensō

(佐々木 玄宗, b. 1947)

Terayama Katsujo
(1938–2007)
Ishigaki Yasuzou
(石垣安造)
Suzuki Kimiyoshi
(鈴木公宜, 1934-)
18th Sakai Katsuensai Namiki Yasushi
(並木靖,
1926–1999)
17th headmaster:
[Hyakuren Kai
1st Leader]
Hayakawa Kōichi
(早川幸市)
19th Sakai Katsudensai Katsuya Itō Masayuki
(伊藤雅之,
c. 1930–2001)
18th headmaster:
[Hyakuren Kai
2nd Leader]
Iwasa Masaru
(岩佐勝, 1945)
20th Suzuki Kimiyoshi
(鈴木公宜, 1934-)
Yoshida Hijime
(吉田基, c. 1945)
21th - - - - - - -
headmaster ryū name Seito-ha Hyakuren-kai Nomi-ha Shinbukan

Klasszikus formagyakorlatok[szerkesztés]

Ezeket a gyakorlatokat klasszikus katáknak nevezzük, mivel Szakakibara Kenkicsi nagymester idejéig csak ezeket gyakorolták az iskolában. Az őt követő nagymesterek már létrehoztak saját katákat is.

A klasszikus katák a következők:

Az iskola a világban[szerkesztés]

Az alábbi táblázatban látható, hogy a világ mely részein oktatnak Dzsikisin Kage-rjú kendzsucut, avagy annak valamely formagyakorlatát. Ahol a klasszikus katákat gyakorolják, ott valamelyik hivatalos Dzsikisin Kage irányzat működik. Ahol azonban csak egy-egy formagyakorlatot tanulnak, ott általában mint "vendég stílus" van jelen az iskola valamely más harcművészet (például aikidó, karate vagy kendó) edzésein.

Kontinens Ország Város Gyakorolt katák Irányzat és oktató
Ázsia  Japán Tokió (東京) klasszikus katák Joshida Hidzsime
Ázsia  Japán Kóbe (神戸市) klasszikus katák
Ázsia  Japán Jokohama (横浜市) klasszikus katák
Európa  Csehország Prága Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Németország Berlin klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Németország Halle an der Saale klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Magyarország Budapest klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Magyarország Gödöllő klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Magyarország Pécs klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Magyarország Dunakeszi klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Magyarország Kecskemét klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Olaszország Torino Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa  Olaszország Imperia Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa  Olaszország La Spezia Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa  Macedónia Szkopje Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Hollandia Utrecht Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Hollandia Amszterdam Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Hideki Hoszokava
Európa  Szerbia Belgrád Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Szerbia Újvidék Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Szerbia Versec Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Szerbia Niš Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Szlovákia Szered klasszikus és Sinbukan katák Macudaira Jaszutosi vonala, Szuzuki Kimijosi
Európa  Szlovákia Pozsony Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc Aarau Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc Bázel Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc La Chaux-de-Fonds Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc Neuchâtel Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc Zürich Hódzsó no kata, Fukuro sinai no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Európa  Svájc Winterthur Hódzsó no kata Namiki Jaszusi vonala, Maszatomi Ikeda
Észak Amerika USA USA Rockville, Maryland klasszikus katák Namiki Jaszusi vonala
Észak Amerika USA USA Chicago, Illinois Hódzsó no kata Omori Szógen vonala
Észak Amerika USA USA Honolulu, Hawaii Hódzsó no kata Omori Szógen vonala
Kontinens Ország Város Gyakorolt katák Irányzat és oktató

A Dzsikisinkage-rjú Magyarországon[szerkesztés]

Magyarországon 1998-óta van lehetőség az iskola tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző Szuzuki Kimijosi nagymesternek. Ma az ország több pontján van lehetőség a tanulásra. Azonban a magyar irányvonal két ágra szakadt, amikor két pécsi tanítvány kivált Suzuki Kimiyoshi mester csoportjából és oktatói, vizsgáztatói engedély nélkül új klubot hoztak létre.

A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]