Drégelyvár utca
| Drégelyvár utca | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest, XV. kerület |
| Városrész | Pestújhely, Újpalota |
| Névadó | Drégely vára |
| Korábbi nevei | Bosnyák utca, Frankovics Mihály utca |
| Földrajzi adatok | |
| Hossza | kb. 2 km |
| Elhelyezkedése | |
 Drégelyvár utca
Pozíció Budapest XV. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 18″, k. h. 19° 07′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 18″, k. h. 19° 07′ 39″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drégelyvár utca témájú médiaállományokat. | |
A Budapest XV. kerületi Drégelyvár utca a kerület két városrészének, Pestújhelynek és Újpalotának a határát képező út.
Fekvése[szerkesztés]
A Drégelyvár utca a Rákospalotai Körvasút sornál kezdődik és a Késmárk utca csomópontjáig tart. Természetes folytatása a városhatár irányába a Nyírpalota út, Zugló felé pedig a XIV. kerületi Csömöri út. A közúti forgalom a Csömöri utat és a Drégelyvár utcát összekötő felüljárón zajlik. Az utca páros, pestújhelyi oldalát családi házak, a páratlan - újpalotait- tízemeletes, szovjet típusú lakótelepi épületek határolják.
Története[szerkesztés]
Az utca Pestújhely létrejötte után, 1911-12-ben került a településhez oly módon, hogy a pestújhelyi Thököly úton túl eső részt a Pestújvárosi Takarékpénztár felparcellázta és Honfoglalástelep, (néhol Honfoglalótelep) néven árusítani kezdte.[1] Az ekkor kialakított házhelyek közt nyitották meg a Bosnyák utcát is, melyet ma Drégelyvár utcaként ismerünk. Így az utca Pestújhely egyik legszélső közterülete volt, ennél kijjebb már csak a Lőcse (ma: Lőcsevár utca) terült el, azon túl már Rákospalota részét képező földek terültek el. Az eredeti, Bosnyák utca elnevezés utalt arra, hogy ezen az utcán juthattak el a helyiek a Bosnyák térre - hosszú időn át egy szintbeli vasúti átjárón. Az Újpalotai lakótelep részét képező ún. Frankovics Mihály utcai lakótelep építésekor számos családi házat lebontottak,[2] és a korábban Pestújhely részét képező, a Drégelyvár utcától Rákosszentmihály felé elterülő terület Újpalotáé lett. A legjelentősebb közlekedési változás az 1973. december 29-én megnyitott[3] ún. Csömöri úti felüljáró átadása volt, ami megteremtette Újpalota közvetlen kapcsolatát Zuglóval, így a korábbi városszéli utcácskából fontos főútvonal vált.
Elnevezése[szerkesztés]
Az utca eredeti neve Bosnyák utca volt, ennek a névnek a feltűnése az 1910-es évek utánra tehető, mikor a közvetlen környék parcellázására sor került.[1][4] 1968-ban nevezték át a közterületet Frankovics Mihály utcára, amikor már tervezték az Újpalotai lakótelepet, és tudták, hogy az utcácskából főútvonal lesz.[5] Az eredeti elképzelés az volt, hogy a lakótelep főútvonalának teljes hosszában - vagyis a mai Nyírpalota úti szakaszt is magábafoglalóan - Frankovics Mihály utca lesz a közterület neve. Frankovics Mihály munkásmozgalmi múltjára való tekintettel a közterület névváltoztatását a rendszerváltás után kezdeményezték, és a közeli Lőcsevár utca elnevezésének a mintájára született a Drégelyvár név.
Jelentős szobrok[szerkesztés]
- 57-63. a szolgáltatóház előterében látható Rátonyi József Ikrek című szoborkompozíciója, melyet 1975-ben állítottak fel.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Buza Péter: Pestújhely emlékkönyve. Pestújhely: Rákospalotai Múzeum. 1997. 33. o.
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Frankovics Mihály utcai lakótelep (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. október 22. (Hozzáférés: 2017. november 2.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): 173-as (73-as) buszcsalád: élt 42 évet (magyar nyelven). Budapest, XV. kerületi blog, 2013. május 29. (Hozzáférés: 2017. november 2.)
- ↑ Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 399. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás: Tények és talányok Újpalota utcaneveivel kapcsolatban. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. augusztus) 28. o.
- ↑ Ocsovai András: Ikrek. Köztérkép (2009. szeptember 1.) (Hozzáférés: 2017. november 3.)
