Duero

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Douro szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Duero
A Duero hídja Pino mellett Kasztília és León Zamora tartományában
Teraszos földművelés a Douro völgyében
A Duero hosszszelvénye
A Duero középső és alsó folyása
A Douro alsó szakasza

A Duero (kiejtése [ˈdwɛro]), portugálul Douro (kiejtése [ˈdoɾu]) Spanyolország és Portugália egyik nagy folyója. Nevének eredete a latin Durius [flumen]. Ez valószínűleg egy latinizált kelta kifejezés — a mai velszi nyelven a dŵr és írül a dobhar egyaránt vizet jelent. Ennek alapján feltételezik, hogy ez egykori kelta szó a folyó istenének neve lehetett.

Völgye a miocén korban kezdett bevágódni a Mezeta fennsíkjába.[1]

Folyása, vízjárása[szerkesztés]

Az Ibériai-félsziget (a Tajo és az Ebro után) harmadik leghosszabb folyója Duruelo de la Sierra környékén ered Spanyolország Soria tartományában, az Ibériai-hegységrendszer nyugati oldalán, és portugáliában ömlik az Atlanti-óceánba. Soria az első jelentősebb városa. Lejjebb következik Almazán, Aranda de Duero, a szerződésről ismert Tordesillas és Zamora Spanyolországban, majd Miranda do Douro, Foz Côa, Peso da Régua, Lamego, Vila Nova de Gaia és Porto Portugáliában (utóbbi kettő a folyó tölcsértorkolatában).

Teljes hossza a különböző források szerint 920,[2] 897,[3] illetve 1092 km.[4] Középső szakaszán, a különböző források szerint 106, illetve 112 km hosszan Portugália és Spanyolország határvize.

Az Ibériai-félsziget legnagyobb vízgyűjtőjű folyója: teljes vízgyűjtő területe 97 000 km² (ebből 79 000 km² spanyol területen). Vízjárása a mediterrán éghajlatra jellemző szélsőséges csapadékeloszlás (száraz nyár, esős ősz–tél) miatt igen egyenlőtlen: tavaszi (március–április) árvízzel és nyár végi (augusztus–szeptember) kisvízzel.

Forrása közelében az Északi-Mezeta hullámos tönkfelszínének kopár mészkőtáblái közt lapos völgyben folyik, a fennsík nyugati peremén, az Észak-Portugál-fennsíkon azonban hirtelen fölső szakasz jellegűvé válik, és az agyagpalába mélyen bevágódó, meredek falú, zuhatagos völgyben küzdi le a nagy szintkülönbséget. A parti síksághoz közelítve a völgy teraszossá válik, majd szétterül, és a folyó Portónál, tölcsértorkolattal ömlik az Atlanti-óceánba. A zuhatagok miatt a portugál részen sokáig csak az alsó, mintegy száz kilométeres szakasza volt hajózható. Észak-Portugália „ütőerének” is nevezik – egyrészt a völgy gazdasági jelentősége, másrészt közlekedési útvonal jellege okán.

A közös szakasz portugál oldalán jelölték ki a Douro Nemzeti Parkot, a spanyol oldalon, Zamorától nem messze az Arribes del Duero Nemzeti Park van.

Mellékvizei[szerkesztés]

Legfontosabb mellékfolyói:

A portugál részen számos kis folyócska, illetve nagyobb patak ömlik bele. A fontosabbak:

A Dourótól északra az Észak-Portugál-fennsík Tras-on-Montesnek nevezett, magasabb részét (legmagasabb pontja, a Marão 1415 m magas) találjuk, délre pedig a Kasztíliai-választóhegység keleti nyúlványait a Serra da Estrela (Sierra da Estrela) 2000 m-t is elérő csúcsaival.

Gazdasági jelentősége[szerkesztés]

A 16/17. század fordulója óta a Douro völgyében termő szőlőből készítik a híres portói bort. Alsó folyásán jelölték ki a Vinho Verde borvidéket. Az Alto Douro borvidék Portótól mintegy 70 km-re kezdődik, és a spanyol határig tart. A határ spanyol oldalán a bortermő terület Ribeira del Duero borrégióban folytatódik. A közös szakasz spanyol oldalán az Arribes borvidék terül el; ezt fölfelé haladva a Tierra del Vino de Zamora borvidék, a Toro borvidék, végül a Rueda borvidék követi.

A folyó zuhatagos szakaszán (a spanyolországi Zamora városa alatt a folyó spanyol, illetve közös szakaszán) több víztározót (a legnagyobb, az Esla-tározó 1200 millió m³ víz befogadására alkalmas), illetve vízierőművet is kialakítottak. Itt van Portugália két legnagyobb teljesítményű vízierőműve:

  • Miranba – 177 MW,
  • Picote – 180 MW.

A portugál szakaszon öt víztárolót építettek; ezek egyszerre szolgálják az energiatermelést, a vízkormányzást és a hajózást. A tározóknak köszönhetően az egykor zuhatagos szakaszokon ma már a legfeljebb 83 méter hosszú és legfeljebb 11,4 m széles hajók is végighaladhatnak. Közülük a legnagyobb a Carrapatela a maga 35 m-es koronamagasságával.

A spanyol szakaszon a 20. század közepéig hagyományosan hajókon utaztatták a bort. Az 1950-es, illetve 1960-as évektől a tározók ezt ellehetetlenítették; azóta az erőművek fölött termelt bor javát közúton, tartálykocsikban szállítják.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Borrajongó: Ribera del Duero II.
  2. Magyar nagylexikon VI. (Csen–Ec). Főszerk. Berényi Gábor. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 818. o. ISBN 963-85773-2-0  
  3. hacienda-la-colora.com: River Douro Valley Portugal
  4. Marosi Sándor, Sárfalvi Béla (szerk.): Európa I. Gondolat Kiadó, Budapest, 1968. p. 74.

Források[szerkesztés]

Egyéb információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duero témájú médiaállományokat.