Donáth György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donáth György
Donáth György
Donáth György
Született 1904. június 5.
Budapest
Elhunyt 1947. október 23. (43 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása jogász,
politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Halál okaakasztás
Sírhely Farkasréti temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Donáth György témájú médiaállományokat.

Donáth György (Budapest, 1904. június 5.Budapest, 1947. október 23.) magyar jogász, politikus, a Magyar Közösség vezetője volt. 1947-ben, a szervezet tagjai közül egyedüliként kivégeztek.

Élete[szerkesztés]

Donáth György sírja Budapesten. Farkasréti temető: 10/1-1-1. Andrássy Kurta János alkotása

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol jogi doktorátust szerzett. 19321938 között a Központi Statisztikai Hivatal tisztviselője, legutóbb mint miniszteri fogalmazó. 1938-tól az Imrédy Béla által indított Magyar Élet Mozgalom egyik vezetője, 19391944-ben kormánypárti, országgyűlési képviselő, 1943–1944-ben a Magyar Élet Pártjának alelnöke volt. Országgyűlési képviselőként az Országgyűlésben és azon kívül folyó antiszemita diskurzus egyik hangadó alakja volt.[1] 1945 után részt vett a Magyar Közösség tevékenységében, a vezetők között volt, amiért letartóztatták több társával együtt, majd koncepciós perben halálra ítélték és kötél által kivégezték. Dr. Donáth György és 12 társa perében a bíró Olty Vilmos, a főügyész Alapi Gyula volt. Donáth a tárgyalásán bátran szembeszállt a per fabrikált koncepciójával, órákon át tartó védőbeszédben darabokra szedve a vádak abszurditását, ugyanakkor a bíróság előtt is a fajelmélet tudományosságáról, a rasszok eltéréseiről értekezett.

A Donáth György kivégzése napján minden évben megtartott rekviemen igen nagy számban jelentek meg volt Magyar Közösségi tagok, amelynek az ÁVH megállapítása szerint mindig „néma tüntetés jellege volt”. Donáth történelmi szerepével kapcsolatban a nemzeti emlékezetet markáns dichotómia jellemzi.

Szoboravatás[szerkesztés]

A Szabadságharcosok Közalapítvány és a Magyar Politikai Elítéltek Közössége elhatározta, hogy 2016-ban felállítja Donáth mellszobrát egykori lakhelyén, Budapest IX. kerületében, az Üllői út és Páva utca sarkán, a Holokauszt Emlékközpont közelségében. Az avatás ellen a Mazsihisz tiltakozott[2] és rendhagyó történelemórát szervezett.[3] Az avatásra a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából, február 24-én délután háromkor került volna sor Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és Boross Péter volt kormányfő jelenlétében. Az avatás helyszínén számos antifasiszta tüntető is megjelent, így a szoboravatás végül elmaradt, a hét végén a szobrot is eltávolították.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Válogatás Donáth György országgyűlési hozzászólásaiból
  2. „Donáth György dicstelen politikai szerepvállalása felett akkor sem szabad szemet hunyni, ha a világégést követően egy koncepciós perben halálra ítélve a kommunizmus áldozatává vált”
  3. Index: Donáth-szobor: rendhagyó történelemórát tart a Mazsihisz
  4. HVG: Fotók: Dulakodás miatt elmaradt az antiszemita politikus szobrának avatása

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Csurka Dóra: "Donáth György - Az utolsó szó jogán". (Hozzáférés ideje: 2016. február 26.)
  • Fehérváry István: Börtönvilág Magyarországon 1945-1956. Bp., 1990.
  • Arany Bálint: Koronatanú. Bp., 1990.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Gellért Ádám: Donáth György, egy antiszemita politikus országgyűlési portréja. Napi Történelmi Forrás. napitortenelmiforras.blog.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 26.)