Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
| Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium | |
 | |
| Település | Dombóvár |
| Cím | 7200 Dombóvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1928-29 |
| Felhasznált anyagok | tégla, beton, fa |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | oktatás, nevelés |
| Tulajdonos | Dombóvár város Önkormányzata |
| Alapadatok | |
| Alaprajz | L alakú |
| Egyéb jellemzők | |
| Liftek száma | nincs lift az épületben |
| Nevezetességei | szobrok, emléktáblák, szekkók |
| Elhelyezkedése | |
 Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
Pozíció Dombóvár térképén
| |
 é. sz. 46° 22′ 30″, k. h. 18° 08′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 30″, k. h. 18° 08′ 07″ | |
 | |
| Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium országosan 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb. Első elnevezése Katholikus Főgimnázium, majd Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium ill. Gőgös Ignác Gimnázium. Fennállása alatt mindössze öt igazgatója volt az iskolának. A továbbtanulási adatok alapján a tanintézet stabilan a második-harmadik helyet foglalja el Tolna vármegyében, a Garay Gimnázium után, általában fej-fej melletti versenyben a bonyhádi gimnáziummal.
Története[szerkesztés]
Polgári kezdeményezésre a VKM engedélyezte, hogy Katholikus Főgimnázium létesüljön Dombóváron. A mai Belvárosi Iskola Szabadság utcai épületében 1913 szeptemberében 111 diák, köztük Illyés Gyula, kezdte meg tanulmányait. Az épület 1929-ig maradt használatban. 1921-ben történtek az első érettségi vizsgák. Ebben az évben vette fel az iskola a Dombóvári Kir. Kath. Esterházy Miklós Főgimnázium nevet. 1927-ben dr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter ajánlatot tett egy új iskola építésére. A dombóvári iparosok közreműködésével 1928-ban Alpár Ignác vezetésével elkezdődtek az új épület kivitelezési munkálatai. 1929-ben már meg is történt az épület átadása. A harmincas, negyvenes években már 40-nél is több jelölt érettségizett évenként. 1948-ig az oktatás nyolc évfolyamon folyt. 1945-1948 között az iskola többször is nevet változtatott. Gőgös Ignác nevét viselte 1950. augusztus 31-től 1989. augusztus 31-ig. A vidéki tanulók helyzetét könnyítette hogy 1946-ban megnyitották a Gyenis Antal Népi Kollégiumot.[1] 1972-ben elkészült a 84 fős diákszálló is. 1978-ban beköltözhettek a lányok is az épületbe. A hatvanas években a létszám 600 fő fölé emelkedett, egy-egy évben négy-négy párhuzamos osztályban is tanultak gimnazisták. 1963. június 23-án volt az alapítás ötvenedik évfordulója. A tagozatos osztályok szerveződésének időszaka következett, először olasz és francia nyelvből, majd a francia nyelvet váltotta a német. Az érettségizők jelentős része felsőfokú tanulmányait műszaki egyetemeken, főiskolákon folytatta a fizika tagozatról. 1981-82-ben a tagozatos oktatást váltotta a fakultációs rendszer. Az iskola 1987-ben ünnepelte fennállásának 75. születésnapját. A tanintézmény az országban az elsők között kezdeményezte a nyolcosztályos gimnáziumi oktatás bevezetését 1991 szeptemberében. A kilencvenes években speciális tantervű osztályok néven szerveződött újjá az oktatási rendszer. A matematika speciális tanterv szerinti oktatás eredményesen működött. Ezt váltotta az 1997-98-as tanévben a matematika-számítástechnika speciális tantervű csoport. Már a harmadik osztályban középfokú „C” típusú nyelvvizsgát tettek a német speciális tantervű csoport tanulói 1998-ban. 2004-ben nyelvi előkészítő osztállyal bővült az iskola palettája. A gimnázium általános tantervű, humán, testnevelés tagozatos csoportokat is indít. A testnevelés tagozat 2010-ben indult először. A diákok számára az intézmény változatos programlehetőségeket kínál.
Az intézmény vezetői[szerkesztés]
- dr. Szenyéri Zoltán a jelenlegi igazgató (1969)
- dr. Berta Bálint (1944)
- Gelencsér József[2] (1927)
- Miklós Péter (1907-1996)
- Szanyi István (1894-1974)
- Vér Venczel (1872-1945)
Híres tanárai[szerkesztés]
- Földi István író, gimn. igazgatóhelyettes
- Marcell György festőművész, gimn. tanár
- Pável Ágoston nyelvész, néprajzkutató, költő, gimn. tanár
- Szabó Imre ny. gimnáziumi tanár, volt polgármester és országgyűlési képviselő (MSZP); Dombóvár város díszpolgára.
- Takács Istvánné ny. gimn. tanár, helytörténész
- Tüskés Tibor író, kritikus, irodalomtörténész, gimn. tanár
Híres öregdiákjai[szerkesztés]
- Balipap Ferenc dr. költő, szociológus, szociálpolitikus, népművelő
- Békés Sándor író, újságíró
- Buzánszky Jenő labdarúgó
- Dúró Dóra politikus
- Fehérvári Tamás középiskolai tanár, volt országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP); a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke
- Fenyvesi Béla informatikus, zenész, tanár a pécsi Szélkiáltó együttes alapító tagja
- Gundy Sarolta dr. rákkutató
- Gyöngyössy György dr. orvos, eszperantista[3][4] - Az eszperantó mozgalom Dombóváron
- Illyés Gyula magyar költő, író, drámaíró, műfordító (nem Dombóváron fejezte be tanulmányait)
- Ivanich Miklós zongoraművész
- Kaponya Judit festőművész
- Kelemen Zoltán dr. irodalomtörténész
- Kocsis Mihály dr. jogász
- Kovácsy Tibor újságíró, rádiós műsorvezető, szerkesztő és színész, a magyar közélet kiváló alakja
- Leskó László író
- Majoros János keramikus
- Molnár István mezőgazdasági vállalkozó, az Agrár-Béta Kft. ügyvezetője
- Ottó Szabolcs dr. laborszakorvos, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-helyettes főorvosa 1993-2017-ig
- Pataki Ferenc fejszámolóművész
- Pytel József dr. fül-orr-gégész, klinikaigazgató, egyetemi tanár
- Radó Károly szobrász, festőművész
- Révész László régész
- Sarkantyu Simon festőművész
- Tarr György dr. bíró, egyetemi tanár, az állam- és jogtudomány doktora
- Ujváry Lajos festőművész
- Varró Sándor fizikus, tudományos tanácsadó, az MTA doktora
- Vati József festőművész
- Vincze János rendező
Alapítványok[szerkesztés]
- Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumért Alapítvány
Magánalapítványok[szerkesztés]
- Balázs György a legjobb matematikusért
- Bárány Vera a legjobb lány tanulóért
- Buda Imre természettudomány és idegen nyelv terén elért legjobb tanulmányi eredményért
Öregdiák Egyesület[szerkesztés]
2017-ben jött létre az egyesület, segítendő: tehetséggondozást, versenyeztetést, jutalmazást, eszközvásárlást, felújítást, programok szervezését. Alapítók: 1987-ben a gimnáziumban érettségizett öregdiákok - dr. Szenyéri Zoltán iskolaigazgató és Tóth Tamás.
A gimnázium szobrai[szerkesztés]
Vér Venczel,[5] Gelencsér József és Szanyi István mellszobrai épületen belül.
A gimnázium emléktáblái[szerkesztés]
A gimnázium muráliái[6][szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A lányok egészen az ötvenes évekig csak magántanulóként tanulhattak.
- ↑ Gelencsér József bemutatása.
- ↑ A két világháború között Audi Sándor fakultatív eszperantó nyelvoktatást tartott a gimnáziumban, sok gimnazista ismerte meg általa az eszperantó nyelvet. Rendszeresen tartottak eszperantó bálokat is az intézményben. A Dél-dunántúli Regionális Alapítvány 2013-ban egy Zamenhof emléktáblát ajándékozott az iskolának.
- ↑ A Zamenhof tábla átadó ünnepsége.
- ↑ Vér Vencel bemutatása.
- ↑ A képek bemutatása a DomboPedia -án.
- ↑ Marcell György és Sarkantyu Simon: Secco
Források[szerkesztés]
- Dr. Szenyéri Zoltán: 100 éves a Dombóvári Gimnázium - CD-ROM melléklettel - 2013
- Takács Istvnné, Arcok Dombóvárról - 2000
- Wessely Gábor, Polgármustra - dombóvári arcképvázlat - 2014
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
- Oktatás
- Gimnázium
- Dombóvár emléktábláinak listája
- Dombóvár díszpolgárainak listája
- Dombóvár közterületein található művészeti alkotások listája