Gőgös Ignác
| Gőgös Ignác | |
| Született | 1893. május 25.[1] Tamási |
| Elhunyt | 1929. július 30. Tamási |
| Álneve | Gegus[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Szülei | Gőgös János, Kellermann Apollónia |
| Foglalkozása | asztalos |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gőgös Ignác, álnevén Gegus[1] (Tamási, 1893. május 25.[2][1] – Tamási, 1929. július 30.) asztalos, pártmunkás.
Élete[szerkesztés]
Gőgös János és Kelemen Apollónia fia,[3] római katolikus vallású.[1] 1913-ban került kapcsolatba a szocialista eszmékkel Kaposváron. Az első világháború idején behívták, 1915-ben orosz hadifogságba került. 1918 tavaszán mint a taganrogi hadifoglyok megbízottja vett részt a moszkvai konferencián, majd a Vörös Gárda tagjaként több éven át harcolt az intervenciós csapatok, illetve a fehérek ellen. 1921-ben a magyar kommunista párt megbízásából tért vissza Magyarországra, belépett a szociáldemokrata pártba, és Őry Károllyal, illetve Hámán Katóval együtt szervezte az illegális kommunista pártot legális szociáldemokrata intézményekben. A Magyarországi Szocialista Munkáspártban vezetőségi tag volt, az illegális KMP 1925 augusztusi kongresszusán pedig bekerült a KB-ba, ám a következő hónapban letartóztatták és az első Rákosi-perben 3 év 6 hónap börtönre ítélték.[4] Itt először tüdőgyulladást, majd tüdővészt kapott, s szabadulását követően nem sokkal meghalt.
Emlékezete[szerkesztés]
1950. augusztus 31. és 1989. augusztus 31. között nevét viselte a Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium.[5] Ugyancsak az ő nevét viselte 1953 és 1992 között Budapest XV. kerületében, Pestújhelyen a mai Árvavár utca.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8542
- ↑ Tamási r.k. keresztelési anyakönyv 94/1893. folyószám.
- ↑ HU BFL - VII.18.d - 05/0406 - 1925
- ↑ Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 486. o.
- ↑ Iskolatörténet Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. illyes-dombovar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 21.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter Kiadó, 2003. 81., 201. old.
További információk[szerkesztés]
Levéltári anyagok[szerkesztés]
- HU BFL - VII.18.d - 05/0406 - 1925
- HU BFL - VII.5.c - 14056 - 1925
- HU BFL - VII.5.c - 7682 - 1925
- HU BFL - VII.18.d - 05/0402 - 1925
- HU BFL - VII.18.d - 05/0846 - 1925
- HU BFL - VII.18.d - 03/0275 - 1925
- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.I - 8542
Lexikonok[szerkesztés]
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Somogyi életrajzi kislexikon. Összeáll. Hódossy Ferencné, Hajdó Lászlóné. 2. bőv. kiad. Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, 1981.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- A szabadság vértanúi. Bp., 1960.
- A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. ISBN 9630902435
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.
Egyéb[szerkesztés]
- G. I.-ról (Szabad Nép, 1949. július 30.)
- Vas Zoltán: Viszontagságos életem. Budapest, 1980, Magvető Könyvkiadó.
- Budapest munkásmozgalma 1919-1945. Bibliográfia. Budapest, 1965.