Pataki Ferenc (fejszámoló)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pataki Ferenc
2008, Dombóvár
2008, Dombóvár
Született 1921. január 20.
Dombóvár
Elhunyt 2017. augusztus 25. (96 évesen)[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása fejszámoló művész
Kitüntetései Érdemes művész (1983)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje
Dombóvár díszpolgára (2004)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pataki Ferenc témájú médiaállományokat.

Pataki Ferenc (Dombóvár, 1921. január 20.2017. augusztus 25.) magyar fejszámoló művész.

Élete[szerkesztés]

1921. január 20-án született Dombóváron.[2] 1939-ben érettségizett a Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban. Két és fél évig munkaszolgálatos volt a második világháború idején. A háború után három évig orosz hadifogságban volt, ahol fakitermeléseken dolgozott.

Különleges képessége már 3-4 éves korában megmutatkozott. Ötéves korától mint csodagyerek Budapesten a Lakner Gyermekszínházban szerepelt vasárnap délelőttönként. 1952-ben letette az artistavizsgát, és különböző kultúrházakban, iskolákban lépett fel. Igen rövid idő alatt megtanulta (5-5 nap) a német, angol, orosz, svéd nyelvet alapfokon. Meghívásra fellépett a Szovjetunióban, Svédországban, Angliában, az NSZK-ban, dolgozott varietékben és a televízióban is.

Bár eredeti foglalkozása kalapos, az ötvenes években az egész ország fejszámoló művészként ismerte és szerette meg. Fejben többjegyű számok összeszorzását végezte közönség előtt, olyan előadóművészként volt közismert, aki a tudást humorral ötvözve adta elő.[3] Közönségét elkápráztatta gyorsaságával. A mutatvány úgy történt, hogy a közönség mondott két- és három- vagy többjegyű számokat, amelyeket az „előadóművész” azonnal fejben kezdett összeszorozni, és diktálta a végeredmény számjegyeit egyenként, hátulról kezdve. A nyolc-tízjegyű számok összeszorzása, osztása sem okozott gondot neki, és eljutott addig, hogy tizenkét-tizennégy jegyű számokból vont köbgyököt viszonylag igen rövid idő alatt.

A fejszámolás[szerkesztés]

Mivel akkoriban a gyerekek az iskolában a szorzást egymás mellé írt számokból kiindulva, a részszorzatokat egymás alá írva, a végeredményt pedig az eltolt számsorok összeadásával kapták meg, a Patakit ellenőrzőknek sokkal lassabban ment a számolás, főleg, hogy akkor még számológépek sem léteztek erre a célra.

A fejben számoláshoz arra van szükség, hogy az ember rövid távú emlékezete vagy munkamemóriája tágasabb legyen, mint az átlagemberé, és hogy ismerje a szorzásnak egy másik, könnyebben vizualizálható és így könnyebben megjegyezhető módját. Ez a módszer magyarázza, miért adta meg Pataki a végeredményt hátulról és egyesével.[4]

Más fejben szorzó magyar tehetségek is ismertek, például Gerő Zsolt.

Megjegyzendő, hogy a szorzásnak nincs térben végezhető műveleti formája, vissza kell vezetni összeadásra, ami hosszadalmas, ezért a szorzótáblát kívülről kell megtanulni, legalább az egyjegyű számok szintjén. Emellett vannak nevezetes, könnyen memorizálható szorzatok is, amelyeket szintén fel lehet ilyen célra használni. A másik módszer a részszorzatok memorizálása és felhasználása. Ismét másik módszer a hatványok alapján történő kiegészítő műveletek.

A fejszámolás szorzás esetében úgy könnyebb, ha az ember az összeszorzandó számokat egymás alá írja:

Pl.

 49
 73

vagy általánosan

 AB
 CD

A lépések a következők:

Megszorozzuk B-t D-vel, és az eredmény utolsó számjegyét megjegyezzük: 27 - 7 (M)

Ezután keresztbeszorzunk ekképpen: A × D plusz B × C, plusz a maradék első tagja M(2) [vagyis fejben elvégezve 77, amelynek az utolsó számjegyét (7) a maradék elé téve megjegyezzük (77)].

Most összeszorozzuk az A-t a C-vel, és hozzáadjuk az új maradékot (7), ami 35-öt ad, és ezt a meglévő maradék elé illesztjük:

3577

Díjak[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Elhunyt Pataki Ferenc
  2. „Szenes Hanna volt a nagy szerelmem” Szombat, 2008-03-25
  3. Gyorsabb, mint a számológép
  4. Nem biztos, hogy a rövid távú emlékezet csak a vizuális emlékképekre támaszkodik, hiszen az ember ilyenkor néha hangosan is gondolkodik és a látvány hangképének „visszhangjára” számítva növeli meg az emlékezeteben tartás idejét.
  5. Hiller István oktatási és kulturális miniszter kitüntetéseket adott át a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]