Dithmarschen-osztály

Dithmarschen-osztály
a Nordmark (ex-Westerwald) egy tengeralattjáró ellátásakor (1941)
Hajótípus	ellátóhajó (Troßschiff)
Névadó	tájegységek, régiók
Üzemeltető	Kriegsmarine Royal Navy US Navy
Pályafutása
Építő	Schichau-Werke Howaldtswerke-Deutsche Werft
Megrendelés	9 egység tervezve 5 megépítve
Építés kezdete	1936-1939
Vízre bocsátás	1937-1942.
Szolgálatba állítás	1938-1943.
Szolgálat vége	1960. (Conecuh, US Navy)
Sorsa	3 a háborúban megsemmisült 2 hadizsákmányként 1960-ig szolgálatban
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	20 858 t
Hossz	178,25 m
Szélesség	22 m
Merülés	9,4 m
Hajtómű	turbinák ill. dízelmotorok 2 db hajócsavar (∅ 5,2 m)
Üzemanyag	dízelolaj
Teljesítmény	22 000-26 244 le
Sebesség	21-23 csomó (37-43 km/h)
Hatótávolság	23 150 km 15 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	3 db 150 mm-es ágyú 2 db 37 mm-es ágyú 4 db 20 mm-es ágyú (+ 8 db 40 mm-es ágyú US Navy-nél)
Legénység	94 – 208 fő (284 fő US Navy)
Sablon • Wikidata • Segítség

A Dithmarschen-osztályú ellátóhajók a közvetlenül a második világháború előtt és alatt megépített német ellátóhajók voltak. Feladatuk a hazai támaszpontoktól távol tevékenykedő hadihajók ellátása volt. Az osztály öt egysége épült meg, melyből három odaveszett a háborúban, a megmaradt két példányt pedig Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kapta meg. Az osztály szolgált mintául az Egyesült Államok hasonló feladatkörű hajóinak kifejlesztéséhez az 50-es években.

Tervezés

A német haditengerészetnél 1929-ben felvetődött az a gondolat, hogy támaszpontok hiányában a távoli vizeken tevékenykedő egységek ellátását a nyílt tengeren oldják meg speciálisan erre a célra kifejlesztett ellátóhajók segítségével. 1930-tól kezdődően világ körüli utakra induló iskolahajók (Schulkreuzer) mellé rendelték az ellátásuk céljából kibérelt 6000 tonnás Hansa tartályhajót, melyet 1937-ben megvett a Kriegsmarine és az első ilyen típusú ellátóhajó (Troßschiff) lett. A vele szerzett tapasztalatok alapján egy nagyobb méretű hajóosztály (Großes Troßschiff) megépítését vették tervbe, melynek egységei üzemanyagot, kazán- és ivóvizet, kenőolajt, lőszert, pótalkatrészeket és egyéb használati eszközöket tudtak szállítani.

A hajók 30 méterrel lettek hosszabbak az akkoriban épített német tartályhajóknál. Kéményüket a tat közelében helyezték el, míg a hajóhíd elől kapott helyet. A kémény körüli felépítmény valamint az orr-rész magasabb lett a szokásosnál az itt kialakított rakterek miatt. A tervek szerint a Deutschland-osztály minden egységét támogatta volna egy ilyen tartályhajó a hatótávolságuk növelése érdekében. Kilenc egység megépítését tervezték, de csak öt készült el közülük. A hajókat úgy alakították ki, hogy a tőle bármely irányban elhelyezkedő hadihajót fel tudjon tankolni. Egy részüket erős vontatóhámmal (Schleppgeschirr) is felszerelték, hogy szükség esetén el tudják vontatni a sérült hadihajókat. 7933 tonna üzemanyagot, 972 tonna lőszert, 790 tonna ellátmányt és 100 tonna pótalkatrészt tudtak szállítani.

Építés

1936 júniusában adták le a rendelést három egységre, melyeket a kieli Howaldtswerke illetve az akkor még külföldinek számító danzigi Schichau-Werke kapott meg. Hivatalosan tartályhajónak épültek, de a Kriegsmarinénál nagy ellátóhajóként (Großes Troßschiff) tartották őket számon. A három egységet 1937-ben bocsátották vízre és 1938-ban állították őket szolgálatba. 1937 végén két újabb egységet rendeltek, de ezek már csak a háború kitörése után készültek el: az Ermland a Schichaunál 1940-ben, a Franken a Deutsche Werke kieli hajógyárában 1943-ban. 1938-ban további kettőt rendeltek meg, de még a gerincfektetésük előtt törölték őket 1941-ben.

Név	Építő	Gerincfektetés	Vízrebocsátás	Átadás	Sorsa
Dithmarschen (USS Conecuh)	Schichau-Werke, Danzig	1936. június 6.	1937. június 12.	1938. július 20.	lebontják (1960)
Altmark (Uckermark)	Howaldtswerke, Kiel	1936. június 15.	1937. november 13.	1938. november 14.	baleset következtében felrobbant (1942. november 30.)
Westerwald (Nordmark, HMS Northmark, Bulawayo)	Schichau-Werke, Danzig	1936.	1937. október 5.	1938. december 16.	lebontották (1955)
Ermland	Schichau-Werke, Danzig	1937. december 17.	1939.	1940. szeptember 2.	légitámadás következtében elsüllyedt (1943. szeptember 23.)
Franken	Deutsche Werke, Kiel	1937.	1939. március 8.	1943. március 17.	légitámadás következtében elsüllyedt (1945. április 8.)

Fegyverzet

A hajókat erős fegyverzettel látták el, hogy akár segédcirkálóként is bevethessék őket, de erről a fajta alkalmazásukról később lemondtak, mivel túl sérülékenyek lettek volna az esetleges találatokkal szemben. Fő fegyverzetüket 3 darab 15 cm-es, 48 kaliberhosszúságú ágyú alkotta, melyek közül egyet-egyet az elülső felépítmény két oldalán illetve egyet a hajó tatján a hátsó felépítmény mögött helyeztek el. Rendelkeztek továbbá 2 darab 37 mm-es és 4 darab 20 mm-es légvédelmi gépágyúval is. Az Altmarkot nem látták el fegyverzettel. A hajók személyzetét a haditengerészet biztosította, de a tengerészek civilként teljesítettek szolgálatot. Kezdetben a hajók festése is a civil hajókéval megegyező volt és a John T. Essberger hajózási társaság zászlaja alatt közlekedtek.

Rövid történetük

Altmark

Az Altmark a Jøssing-fjordban a támadás utáni napokban

Elsőként az Altmark került bevetésre 1938-39-ben, mikor a spanyol polgárháború idején a spanyol vizeket ellenőrző nemzetközi tengeri blokád fenntartásában részt vevő német hadihajókat látta el. Az osztály hajói közül ez volt az egyetlen, amelyet nem láttak el fegyverzettel. 1939. augusztus 5-én Hamburgot elhagyva a texasi Port Arthurba hajózott, ahol dízelolajt és ivóvizet vételezett, majd Rotterdam felé vette az irányt. A háború kitörése miatt azonban az útját megszakítva a titkos utasítások alapján az Admiral Graf Spee nehézcirkálót kellett támogatnia annak Atlanti- és Indiai-óceánon tett portyái során. A nehézcirkáló önelsüllyesztése után a korábban róla átvett kb. 300 fő internált brit alattvalóval megpróbált visszajutni Németországba, de a norvég felségvizeken brit rombolók 1940. február 16-án megpróbálták feltartóztatni, mire az a Jøssing-fjordban keresett menedéket. Az éjszaka folyamán a Cossack a fjordban megtámadta és az átszálló fegyveresei több fegyvertelen tengerészét megölték illetve megsebesítették, majd pedig kiszabadították a fogva tartottakat. Az Altmark-incidens jelentős diplomáciai vitákat generált az ország megszállására készülő két hadviselő illetve a semlegességét megőrizni igyekvő Norvégia között.

Az Altmark márciusban részben saját erőből, részben vontatással Németországba hajózott, sérüléseit kijavították, majd augusztusban nevét Uckermarkra változtatták. 1941. január-márciusa között részt vett az Atlanti-óceánon végrehajtott Berlin hadműveletben. 1942 novemberében 24-én Japánba érkezett azzal a feladattal, hogy a Csendes-óceánon tevékenykedő német segédcirkálókat támogassa. November 30-án Yokohamában tartályai tisztítása közben robbanás következett be, mely elpusztította az Uckermarkot és a mellette álló két másik hajót. A tragédiában a hajó legénységének 53 tagja vesztette életét.

Dithmarschen

A Conecuh (ex-Dithmarschen) 1946-ban

A Dithmarschen a Weserübung hadművelet idején az Északi- és a Norvég-tengeren tevékenykedő csatahajókat, majd novemberben a Hipper nehézcirkálót támogatta annak Atlanti-óceánon végrehajtott portyáján. 1941-ben részt vett a Berlin hadműveletben, majd a Barbarossa hadművelet megindulását követően a Balti-tengeren harcoló hadihajókat látta el. A háború utolsó két évében Norvégiában szolgált, majd annak végén a britek kezére került.

A háború után a Dithmarschent jóvátételként az Egyesült Államok kapta meg, ahol az 50-es években szolgálatba állítva tesztelték a képességeit (1953-tól Conecuh néven hajózva), mivel a csendes-óceáni hadszíntér tapasztalatai alapján nagy szüksége lett volna hasonló kompakt ellátóhajóra az amerikai haditengerészetnek is. Ez a hajó szolgált később mintául a gyors harctámogató hajók (fast combat support ship – AOE) számára. A hajót 1960-ban bontották szét.

Westerwald

A háború elején a Deutschland ellátóhajójaként szolgált az Atlanti-óceánon, novemberi hazatérése után nevét Nordmarkra változtatták. A Weserübung hadművelet idején a csatahajókat és a Widder segédcirkáló tevékenységét támogatta. Még ennek a bevetésének a keretében részt vett a Juno hadműveletben is. Júliusi hazatértekor a dán partok közelében brit repülőgépek megrongálták. 1940 októbere és 1941 májusa között hét hónapos bevetésen vett részt az Atlanti-óceánon. Fő feladata az Indiai-óceánon is tevékenykedő Admiral Scheer támogatása volt, de emellett 3 segédcirkálót, 10 segéd-, zsákmány- illetve blokádtörő hajót valamint 8 tengeralattjárót (köztük 4 Olasz Kelet-Afrika felől érkező olasz) tengeralattjárót is ellátott. 212 nap alatt 33.664 tengeri mérföldet tett meg és 43 alkalommal vételeztek róla. A szükséges karbantartások elvégzése után 1942 márciusától norvégiai támaszpontokról indított bevetéseken vett részt. 1945 áprilisában Koppenhágába hajózott át ahol a britek lefoglalták.

A háború után a hajót Nagy-Britannia kapta meg, ahol előbb Northmark, majd Bulawayo néven teljesített szolgálatot. 1955-ben kivonták a szolgálatból és az év októberében lebontották.

Ermland

Az 1940 szeptemberében átadott hajót a Scharnhorst és a Gneisenau ellátására állították szolgálatban. 1943. szeptember 23-án bombatalálatok érték Nantes közelében, aminek következtében kettétört. 1944. augusztus 1-én a város kikötőjének közelében akadályt képezve vele végleg elsüllyesztették.

Franken

Az osztály utolsóként, 1943 márciusában átadott egységét elkészülte a balti-tengerre vezényelték és végig itt teljesített szolgálatot. 1945. április 8-án a Hel-félsziget közelében orosz repülőgépek támadták meg. Öt bomba- és két torpedótalálat elszenvedése következtében kettétört és elsüllyedt. Legénységéből 48 fő veszett oda.

Források

Angol és német Wikipédia vonatkozó szócikkei alapján.

Internetes források

• A hajók adatai a German.navy.com oldalon
• Troßschiff Altmark - Rövid leírás az Altmarkról és képek 1:250 arányú makettjéről
• Troßschiff Franken – Rövid leírás a Frankenről és képek 1:100 arányú makettjéről
• Troßschiff Ermland 1940 – Rövid leírás
• Franken von Hel – Rövid ismertető a Franken elsüllyesztéséről