Deus vult

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend címere a Deus lo vult mottóval

A Deus vult (’Isten akarja’) a keresztes hadjáratokhoz kötődő latin kifejezés, a keresztesek csatakiáltása. Egyes források szerint először a clermont-i zsinaton éltették ezzel a pápának az első keresztes hadjáratot meghirdető beszédét,[1] más források szerint akkor hangzott el, amikor Bohemund tarantói herceg felvette a keresztet Amalfi falai alatt.[2] A 21. században a kifejezés internetes mémmé lett, illetve egyes szélsőjobboldali csoportok iszlámellenes jelszavává vált.[3][4]

Változatai[szerkesztés]

A kifejezés több formában előfordul a középkori krónikákban és azok kódexmásolataiban: Deus le volt, Deus lo vult, Deus hoc vult, Deus id vult, Deus vult.[5][6] Ezek közül az első két változat a klasszikus latinban nyelvtanilag helytelen.[5] Edward Gibbon brit történész azt feltételezte, a latinul jól beszélő klérus a Deus vult változatot használta a clermont-i zsinaton; a kifejezés a latinban kevésbé járatos, provanszál vagy limousin-i dialektust beszélő laikusok körében „romlott” a Deus le volt vagy Dieu el volt alakra.[7] Heinrich Hagenmeyer szerint a „lo” vagy „le” eredetileg része lehetett a csatakiáltásnak, mert mind a Gesta Francorum, mind a Historia belli sacri a névelős formát idézi.[5]

Használata[szerkesztés]

A keresztes háborúkban[szerkesztés]

A legkorábbi írásos beszámoló a Deus vult használatáról az 1100 körül, ismeretlen szerző által írt Gesta Francorumban található. A krónika a szicíliai normann Bohemund tarantói hercegnek tulajdonítja a felkiáltást: a herceg Amalfi ostroma közben szerzett tudomást az első keresztes hadjáratról, és érdeklődésére azt a választ kapta, hogy a keresztesek a Deus le volt háromszori elharsogásával vonulnak csatába.[2]

A hadverő Boemund pedig, aki éppen a Scaphati hídjánál Amalfi ostromával volt elfoglalva, tudomást szerezvén arról, hogy a frank keresztények megszámlálhatatlan tömegben, a pogányok elleni harcra elszántan az Úr sírjához igyekeznek, mindent elkövetett, hogy megtudakolja, milyen fegyvereket visznek magukkal, az úton Krisztus milyen jelét viselik vagy a csatában milyen kiáltást hallatnak. A válasz sorban így hangzott: szokásos harci fegyvereket visznek magukkal, Krisztus jelét ruhájuk jobb vállán vagy két válluk között viselik, a csatában pedig egy torokból kiáltják „Deus le volt, Deus le volt, Deus le volt!” (Isten akarja, Isten akarja, Isten akarja!) Majd a Szentlélek indíttatására Boemund a kezénél lévő legdrágább köpenyegét szétvágatta, és az egészből kereszteket szabatott ki.

A Gesta Francorumot átdolgozó, illetve a zsinat beszámolójával kiegészítő Szerzetes Róbert a clermont-i zsinathoz köti a Deus vult felkiáltást.[* 1] II. Orbán pápa az 1095 novemberében tartott gyűlésen hirdette meg az első keresztes hadjáratot. Szerzetes Róbert szemtanúként maga is részt vett a zsinaton; azonban leirata az egyházfő beszédéről ellentmond több más, szintén szemtanúinak mondott beszámolónak.[1] Művében, a Historia Iherosolimitanában a keresztes hadjáratot isteni sugalmazásúnak állította be, ennek alátámasztására fektetett nagy hangsúlyt többek között a Deus vult kiáltásra – a kiáltást magát Szerzetes Róbert egyébként szintúgy isteni sugalmazásúnak tartotta.[8]

Amikor Orbán pápa ékesszólóan elmondotta mindezt [Jeruzsálem visszafoglalásának tervéről] és egyéb hasonló témájú dolgokat, a jelenlevőket annyira megindították szavai, hogy egyként kiáltották: Deus vult! Deus vult! A tisztelendő pápa ezt hallván az Égre emelte tekintetét, köszönetet mondott Istennek, és kezével csendet intve így szólt: „Legkedvesebb testvéreim, ma mibennünk nyilvánult meg az, amiről a Mi Urunk így beszélt az Evangéliumban: »Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.«[* 2] Ha az Úristen nem lett volna közöttetek, nem egyként kiáltottatok volna fel; csakugyan, sok hang szólt, de egyetlen gondolat volt mögöttük. Ezért mondom nektek, hogy Isten hívta elő belőletek e választ, miután elültette szívetekben. Legyen tehát e kiáltás számotokra csatakiáltás a harcban, mert Istentől származik. Amikor összeseregletek az ellenség megtámadására, ezen Istentől való kiáltás mindegyikőtök kiáltása lesz – Deus vult! Deus vult! […]”

Historia Iherosolimitana[9]

A Gesta Francorum tanúsága szerint a Deus vult felhangzott a hadjárat második legfontosabb eseményének számító Antiochia ostromakor is: miután Bohemund tarantói herceg egy szaracén emír segítségével bejuttatta embereit a város egyik tornyába, a tornyot megszállók az ostrom megindulásakor Deus le volt! kiáltásokkal köszöntötték honfitársaikat, akik ugyanezzel a frázissal válaszoltak.[10][11]

Az első keresztes hadjárat kortársai az egység szimbólumát látták abban, hogy a színes összetételű, számos nemzetiséget és néposztályt tömörítő had egyetlen csatakiáltással indult rohamra, ráadásul ezt a csatakiáltást egyként harsogták. A későbbiekben megbomlott ez az egység: a Deus le volt a frankok és a normannok körében volt népszerű, a provanszálok idővel elhagyták a Deus adjuva (’Isten, segíts’) kedvéért,[12] illetve a későbbi keresztes hadjáratok során is voltak más csatakiáltások.[13] Használatát Deus lo vult formában a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend jelmondatként őrizte meg;[14] valamint újkori szövegekben olykor az ’Isten akarata’ vagy ’isteni akarat’ szinonimájaként fordul elő.[15][16][17][18]

Internetes mémként[szerkesztés]

A kifejezés az ezredforduló környékén került be a köztudatba és a populáris kultúrába olyan produkcióknak köszönhetően, mint a 2005-ös Mennyei királyság című film, a Crusader Kings videójáték-sorozat[19] és a szintén számítógépes játék Europa Universalis IV.[20] A Crusader Kings 2-ben amikor a pápa keresztes hadjáratot hirdet meg, a játékos számára az egyetlen kattintható opció az értesítő ablakban a Deus Vult! gomb.[21][22] A 2007-ben megjelent kiegészítő csomag a Deus Vult nevet viselte.[23] A játék népszerűségének köszönhetően a kifejezés internetes mémmé vált az internetes játékkultúrában.[22] A Reddit közösségi weboldalon 2014–15-ben szaporodtak el a Deus Vult mémek: a felhasználók ekkor még elsősorban a videójátékokkal kapcsolatban használták, de az európai migrációs válságról és Törökország nemzetközi helyzetéről szóló híreken is tréfálkoztak vele.[20]

A Deus vult és a videójátékok kötődését a mém politikai használata nem sorvasztotta el: a 2017-es For Honorban a játékosok lovagok, szamurájok és vikingek szerepébe bújva harcolhatnak a többiek ellen; a lovagjátékosok a Deus vultot vették át mint csatakiáltást.[20] Az idővel a kifejezéshez, illetve a mémhez társuló szélsőséges, iszlamofób konnotációk miatt a Crusader Kings videójáték-sorozatot fejlesztő Paradox fontolgatta a Deus vult kihagyását a sorozat következő, harmadik részéből,[21][24] azonban a játékosok heves tiltakozására és a történelmi hűségre való tekintettel végül a kifejezés megtartása mellett döntöttek.[22]

Iszlámellenes és szélsőjobboldali jelszóként[szerkesztés]

A 2010-es években a #deusvult szélsőjobboldali és iszlámellenes közösségi médiafelületeken jelent meg.[3] A bevándorlás- és iszlámellenes felhangért jelentős részben a 4chan nevű képtábla weboldalnak a Deus Vult mémet felkapó „politikailag inkorrekt” alfóruma felelős.[20] Az Amerikai Egyesült Államokban egyéb iszlamofób kifejezések társaságában több épület falára felfújták a „Deus vult” feliratot: 2016 októberében az arkansasi Fort Smithben az al-Szalám mecsetet vandalizálták,[25][26] a következő hónapban a University of Southern Maine egyik kampuszának diákközpontjára festették fel a szavakat.[27] A 2017. augusztusi charlottesville-i Unite the White felvonuláson a tüntetők „Deus vult” feliratú pajzsokat hordoztak, illetve a keresztesek csatakiáltását skandálták.[28][4] Európában a skóciai Cumbernauld város mecsetének falára graffitizték a „Deus vult” és a „Saracen, go home” (’Szaracén, menj haza!’) feliratot 2016 decemberében;[29] a következő év novemberében pedig a lengyel függetlenségi napon a szélsőjobboldal által szervezett meneten tűnt fel a „Deus vult” felirat egy zászlón.[30] A kifejezést a brazíliai szélsőjobboldal is felkapta: például 2019-ben az új elnökhöz közel álló, később elnöki tanácsossá kinevezett Filipe Martins politikai blogger azzal a tweettel ünnepelte Jair Bolsonaro beiktatását, hogy „Itt van az Új Rend. Minden a miénk. Deus vult!”[31] A radikálisan jobboldali brazil mozgalmak előszeretettel hangsúlyozzák Brazília zsidó-keresztény hagyományait és kötődését a reconquistához és az európai középkorhoz.[31]

A keresztes szimbólumok a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások, az iraki háború és az Iszlám Állammal kapcsolatos események hatására váltak népszerűvé mint muszlimellenes jelképek:[32][* 3] a keresztes hadjáratok és a keresztény lovag testesítik meg a keresztény, demokratikus Nyugatot az iszlámtól megvédő ideált.[33] A megkérdezett történészek elítélték a Deus vult ilyeténképpeni használatát, többek között a keresztes háborúk során elkövetett zsidó- és muszlimellenes atrocitások fényében. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a fehérek felsőbbrendűségét hirdetők előtt hamis, idealizált történelmi kép lebeg a középkorról és a keresztes mozgalomról.[4][33][34][35] A keresztes mozgalom korántsem volt egységes, ezen felül nem csak a muszlimok ellen irányult: keresztes háború indult például a keleti keresztény Bizánc ellen (negyedik keresztes hadjárat, 1202–1204), valamint az eretneknek nyilvánított dél-franciaországi katharok ellen (kathar háború, 1209–1229).[36] Az első keresztes hadjárat eredményeként létrejövő levantei keresztes államokat ugyan nem lehet multikulturálisnak tekinteni, de a vallásilag és etnikailag is vegyes összetételű népesség viszonylagos békében élt egymás mellett,[37] és a toleranciában maguk a jeruzsálemi latin királyok mutattak példát: I. Balduin biztosította a nem latin keresztények szabad vallásgyakorlatát és pártfogolta a vegyes házasságokat,[38] az anyai ágon örmény származású Melisenda királynő adományokkal támogatta a keleti keresztény egyházakat.[39] Igaz ugyanakkor, hogy a kortársak megfogalmaztak olyan vádakat a levantei letelepedett keresztesekkel szemben, miszerint utóbbiak túlzottan asszimilálódtak a helyi körülményekhez és elveszítették európai, illetve keresztény identitásukat.[40] Ennyiben Adam M. Bishop történész jogosnak tartja a párhuzamot a keresztesek és az országuk keresztény, európai örökségének elveszítését félő amerikai szélsőjobboldaliak között.[41]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Szerzetes Róbert szövegében a Deus vult forma szerepel. Ld. Szerzetes Róbert: The ‘Historia Iherosolimitana’ of Robert the Monk. Szerk. D. Kempf és M. G. Bull. Woodbridge: The Boydell Press. 2013. 7. o. ISBN 978 1 84383 808 1  
  2. Máté evangéliuma 18,20
  3. A keresztes háborúk időszaka és a modern kor közötti párhuzam hangoztatása nemcsak az amerikai és európai, hanem az iszlám világban is megfigyelhető: Oszáma bin Láden évekkel a szeptember 11-ei terrortámadásokat megelőzően „keresztesekként” utalt a nyugati világra, és a „cionista–keresztes szövetség” elleni fellépésre szólította fel híveit. Ld. Kaufman, Amy – Sturtevant, Paul: The Devil’s Historians: How Modern Extremists Abuse the Medieval Past. Toronto: University of Toronto Press. 2020. 65–67. o. ISBN 978-1487587840  

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Runciman 1999  95. oldal
  2. a b c Veszprémy 1999  22–23. oldal
  3. a b Bishop 2019  256. oldal
  4. a b c Ulaby, Neda: Scholars Say White Supremacists Chanting ’Deus Vult’ Got History Wrong. National Public Radio (angolul) (2017. szept. 4.) (Hozzáférés: 2021. feb. 9.)
  5. a b c Anonymi gesta Francorum et aliorum Hierosolymitanorum. (németül) Szerk., komm. Heinrich Hagenmeyer. Heidelberg: Carl Winter’s Universitätsbuchhandlung. 1890. 151. o. Hozzáférés: 2021. feb. 9.  
  6. Busk M. M: Mediæval Popes, Emperors, Kings, and Crusaders: Or, Germany, Italy and Palestine, from A. D. 1125 to A. D. 1268. (angolul) London: Hookham & Sons. 1854. 396. o. Hozzáférés: 2021. feb. 9.  
  7. Gibbon, Edward: The History of the Decline and Fall of the Roman Empire, IV. kötet. (angolul) New York: J. & J. Harper. 1833. 109. o. Hozzáférés: 2020. feb. 9.  
  8. Sweetenham 2016  43. és 51. oldal
  9. Sweetenham 2016  81. oldal
  10. Veszprémy 1999  69. oldal
  11. Halmágyi Miklós: Középkori csatakiáltások. Hadtörténelmi Közlemények, CXX. évf. 2. sz. (2007. jún.) 594. o.
  12. Riley-Smith, Jonathan: The First Crusade and the Idea of Crusading. London és New York: Continuum. 2003. 86. o. ISBN 0-8264-6726-1  
  13. Linder, Ammon: Liturgy of the Crusades. In The Crusades: An Encyclopedia. Szerk. Alan V. Murray. (hely nélkül): ABC-CLIO, Inc. 2006. 742. o. ISBN 1-57607-862-0  
  14. Papp András: Post factum (Tizenhárom bagatell). Holmi, XII. évf. 5. sz. (2000. máj.) 568. o. Hozzáférés: 2021. feb. 10.
  15. Gomez, Adam: Deus Vult: John L. O’Sullivan, Manifest Destiny, and American Democratic Messianism. American Political Thought, I. évf. 2. sz. (2012. szept.) 236–262. o. doi
  16. Agnew, John: Deus Vult: The Geopolitics of the Catholic Church. Geopolitics, XV. évf. 1. sz. (2010) 39–61. o. doi
  17. Misszióügy: A M. Ev. Ker. Diákszövetség konferencziája. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, LV. évf. 8. sz. (1912. feb. 25.) 119. o. Hozzáférés: 2021. feb. 22.
  18. Takaró Géza: Új keresztesháború. Reformátusok Lapja, LVII. évf. 14. sz. (1957. aug. 15.) 9–10. o. Hozzáférés: 2021. feb. 22.
  19. Bishop 2019  257. oldal
  20. a b c d Hagen, Sal: ‘Deus Vult!’: Tracing the Many (Mis)uses of a Meme. OILab (angolul) (2018. márc. 25.) (Hozzáférés: 2021. feb. 18.)
  21. a b Baculi, Spencer: Crusader Kings III Director Clears Up “Deus Vult” Controversy: “We Have Not Specifically Considered Which Terms are Used in the Game”. Bounding Into Comics (angolul) (2019. okt. 23.) (Hozzáférés: 2021. feb. 16.)
  22. a b c Perry, David M.: What to Do When Your Video Game Gets Co-opted by Neo-Nazis. OneZero (angolul) (2020. máj. 22.) (Hozzáférés: 2021. feb. 16.)
  23. Pitruzello, Jason: Systematizing Culture in Medievalism: Geography, Dynasty, Culture, and Imperialism in Crusader Kings: Deus Vult. In Digital Gaming Re-imagines the Middle Ages. Szerk. Daniel T. Kline. Abindgdon, Oxon és New York: Routledge. 2013. 44. o. = Routledge Studies in New Media and Cyberculture, 15. ISBN 9780415630917  
  24. Crowley, Nate: Crusader Kings 3 is happening: here’s ten things we know so far. RockPaperShotgun (angolul) (2019. okt. 19.) (Hozzáférés: 2021. feb. 16.)
  25. Mathias, Christopher: Two Arkansas Mosques Defaced With Racist, Islamophobic Graffiti. HuffPost (angolul) (2016. okt. 21.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  26. Tavernise, Sabrina: At an Arkansas Mosque, a Vandal Spreads Hate and Finds Mercy. The New York Times (angolul) (2017. aug. 26.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  27. Waugh, Danielle: Latin Phrase From Crusades Launches Hate Crime Investigation at University. New England Cable News (angolul) (2016. nov. 4.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  28. Deconstructing the symbols and slogans spotted in Charlottesville. The Washington Post (angolul) (2017. aug. 18.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  29. Mosque in Cumbernauld sprayed with racist graffiti. BBC (angolul) (2016. dec. 17.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  30. Polish president condemns far-right scenes at Independence Day march. The Guardian (angolul) (2017. nov. 13.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  31. a b Pachá, Paulo: Why Bolsonaro and the Brazilian Far Right Loves the European Middle Ages. Pacific Standard (angolul) (2019. márc. 12.) (Hozzáférés: 2021. okt. 28.)
  32. Knight, Ellen: The Capitol Riot and the Crusades: Why the Far Right Is Obsessed With Medieval History. Teen Vogue (angolul) (2021. jan. 13.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  33. a b Kim, Dorothy: The Alt-Right and Medieval Religions. Berkley Forum. (angolul) Georgetown University – Berkley Center for Religion, Peace & World Affairs (2018. nov. 5.) (Hozzáférés: 2021. feb. 13.)
  34. Bishop 2019  257–58. oldal
  35. Perry, David M.: What to Do When Nazis Are Obsessed With Your Field: How medieval historians can counter white supremacy. Pacific Standard (angolul) (2017. szept. 6.) (Hozzáférés: 2021. feb. 16.)
  36. Bishop 2019  258–60. oldal
  37. Bishop 2019  263. oldal
  38. Runciman 1999  356. oldal
  39. MacEvitt, Christopher: The Crusades and the Christian World of the East: Rough Tolerance. Philadelphia: University of Pennsylvania Press. 2010. 122. o. = The Middle Ages Series, ISBN 978-0-8122-4050-4  
  40. Bishop 2019  263. oldal
  41. Bishop 2019  263–64. oldal

Források[szerkesztés]

  • Bishop 2019: Bishop, Adam M: #DeusVult. In Whose Middle Ages?: Teachable Moments for an Ill-Used Past. Szerk. Andrew Albin, Mary C. Erler, Thomas O’Donnell, Nicholas L. Paul, Nina Rowe. New York: Fordham University Press. 2019. 256–264. o. ISBN 9780823285563  
  • Runciman 1999: Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. ISBN 963-389-347-X  
  • Sweetenham 2016: Szerzetes Róbert – Sweetenham, Carol: Robert the Monk’s History of the First Crusade: Historia Iherosolimitana. Ford. Carol Sweetenham. Abingdon, Oxon és New York: Routledge. 2016. ISBN 978-0754604716  
  • Veszprémy 1999: Névtelen krónikás: A frankok és a többi jeruzsálemi zarándok tettei (Gesta Francorum). In Az első és második keresztes háború korának forrásai. Ford. Veszprémy László. Budapest: Szent István Társulat. 1999. = Középkori keresztény írók, 1. ISBN 963 361 043 5  

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]