Mennyei királyság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mennyei királyság
(el reino de los cielos)
2005-ös brit–német–amerikai film
Rendező Ridley Scott
Producer Ridley Scott
Vezető producer Ridley Scott
Műfaj filmeposz
Forgatókönyvíró William Monahan
Főszerepben Orlando Bloom
Eva Green
Ghassan Massoud
Jeremy Irons
Liam Neeson
Zene Harry Gregson-Williams
Operatőr John Mathieson
Vágó Dody Dorn
Díszlettervező Arthur Max
Gyártás
Gyártó
Ország brit Egyesült Királyság
spanyol Spanyolország
USA USA
német Németország
Marokkó Marokkó
Nyelv angol, arab, héber
Játékidő 145 perc
Költségvetés 135 millió USD
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó InterCom (Magyarország)
Bemutató Nagy-Britannia 2005. május 6.
magyar 2005. május 5.
Bevétel 164 000 000 $
További információk

A Mennyei királyság (eredeti címe: Kingdom of Heaven) 2005-ös brit-német-amerikai-spanyol-marokkói történelmi kalandfilm. Rendezője és producere Ridley Scott, írta William Monahan. A főbb szerepekben Orlando Bloom, Eva Green, Ghassan Massoud, Jeremy Irons, Liam Neeson, David Thewlis, Csókás Márton és Brendan Gleeson láthatók.

A történet[szerkesztés]

1184-ben Godfrey, Ibelin grófja (Liam Neeson) keresztes lovagjai társaságában a Szentföldről visszatér Franciaországba, hogy felkutassa törvénytelen fiát, Baliant (Orlando Bloom). Balian egy kis normandiai falu kovácsa. Felesége nemrég lett öngyilkos, akit emiatt a falu papja kárhozatra ítél: a fejét levágatja. Tettét beismeri Baliannak, aki megöli, s felesége nyakláncát visszaveszi tőle. Bűnbocsánatot remélve felesége és saját maga számára Balian úgy dönt, követi apját a Szentföldre. A gyilkosság okán a keresztes lovagokat megtámadják és Godfrey halálos sebet kap. A grófi címet Balian örökli.

Balian a Szentföldre vezető hajóúton viharba kerül és éppen hogy csak megmenekül. Jeruzsálembe utazik, ahol felkeresi Krisztus keresztrefeszítésének helyét és egy éjszakán át virraszt elhunyt felesége üdvéért. A paptól visszaszerzett nyakláncot a hegyen eltemeti. Balian hamarosan látogatást tesz a királyi udvarnál, ahol megismerkedik a Jeruzsálemi Királyság legfontosabb alakjaival: Jeruzsálem marsalljával és a király tanácsadójával, Tiberiassal (Jeremy Irons), a király húgával, Szibilla hercegnővel (Eva Green), annak férjével Lusignani Guidóval (Marton Csokas) és magával IV. Balduin (Edward Norton) királlyal is. Balduin király a béke fenntartására törekszik a muszlimokkal, s jó kapcsolatot ápol vezetőjükkel, Szaladinnal (Ghassan Massoud). Súlyos beteg (leprás), s félő, hogy halála a békének is véget vet, ugyanis a jog szerint húga és annak férje, Guidó követné, aki köztudottan muzulmánellenes. Guidó elveit osztja Châtilloni Rajnald (Brendan Gleeson), a keraki vár ura, aki fegyveres provokációkkal próbál véget vetni a békének.

Balian visszavonul apja vidéki birtokára, ahol fejlesztésekbe kezd. Szibilla hercegnő meglátogatja s szeretők lesznek. Közben Rajnald és lovagjai megtámadnak egy muszlim karavánt, s ennek okán Szaladin Kerak vára alá vonul. Balian a váron kívül rekedt emberek védelme érdekében emberivel harcba bocsátkozik, de fogságba esik. Szerencséjére azzal a szíriai muszlim vezetővel kerül össze, akit korábban, a Szentföldre kerülésekor legyőzött, de akinek az életét megkímélte. Így embereivel szabadon távozhat. Közben a jeruzsálemi keresztény sereg is megérkezik a király vezetésével. A király megállapodik Szaladinnal és a csata elmarad. Balduin Rajnaldot börtönbe vetteti.

Jeruzsálembe visszatérte után Balduin király Tiberiással győzködi Baliant, hogy álljon a keresztény seregek élére, s Guidó kivégzését követően vegye el Szibillát, de lelkiismeretére hallgatva Balian ebbe nem egyezik bele. A király halála után Szibilla örökli a trónt, aki királlyá koronázza férjét, Guidót. Az új király Rajnaldot kihozatja a börtönből, s azonnal háborút hirdet Szaladin ellen. A hattíni csatában elpusztul a Jeruzsálemi Királyság majd teljes hadereje (Balian és Tiberias előrelátóan úgy döntöttek, embereikkel kimaradnak a csatából). Lusignani Guidó király a szultán fogságába esik. Châtilloni Rajnaldot Szaladin személyesen öli meg. Tiberias kiábrándulva a keresztes háborúkból a Szentföld elhagyása mellett dönt.

Szaladin Jeruzsálem ellen vonul, amelynek védelmét Balian próbálja megszervezni. Véres harcok után, a védekezés kilátástalanságát látva Balian tárgyalásba kezd Szaladinnal, és – a szent helyek elpusztításával fenyegetőzve – ráveszi a szultánt a megegyezésre: a város feladása fejében Szaladin biztosítja a keresztény lakosság szabad elvonulását. Szibilla királynő a Szentföldet hátrahagyva Balian oldalán visszavonul Franciaországba.

Szereplők[szerkesztés]

Szereplő Színész Magyar hang
Ibelini Balián Orlando Bloom Rékasi Károly
Szibilla királynő Eva Green Ruttkay Laura
Szaladin egyiptomi szultán Ghassan Massoud Végvári Tamás
Tibériás grófja Jeremy Irons Szakácsi Sándor
Leprás Balduin király Edward Norton Forgács Péter
Ibelini Gottfrid Liam Neeson Kovács István
Ispotályos lovag David Thewlis Tahi Tóth László
Lusignani Guidó Csókás Márton Haás Vander Péter
Châtillon Rajnald Brendan Gleeson Csuja Imre
Falusi pap Michael Sheen Bede-Fazekas Szabolcs
Nászir egyiptomi herceg Alexander Siddig Széles Tamás
Almarik Velibor Topić Szabó Sipos Barnabás
Muszlim pap Khaled El Nabawy Kassai Károly
Hérakleiosz pátriárka Jon Finch Izsóf Vilmos
A templomosok nagymestere Ulrich Thomsen Cs. Németh Lajos
Oroszlánszívű Richárd Iain Glen Rosta Sándor
Balián felesége Nathalie Cox nem szólal meg

Produkció[szerkesztés]

Forgatás[szerkesztés]

A forgatási helyszínek listája (forgatás szerinti sorrend)

Fiktív helyszín vagy jelenet Forgatási helyszín Ország
A normandiai falu - Godfrey családi kastélya Loarre Castle Spanyolország
Rajtaütés a keresztes lovagokon Segovia - Valsain erdő Spanyolország
Koronázási jelenet Avila Spanyolország
Udvar Ibelinben, ispotály Palma del Rio - Portocarrero's Palace Spanyolország
A királyi palota Seville - Alcazar és a Casa de Pilatos Spanyolország
Ibelin Timdrissit Marokkó
Golgota Ait Ben Haddou Marokkó
Jeruzsálemi utcák, Balian "partravetődése" Essaouira Marokkó
Egyéb jelenetek Ouarzazate Marokkó

Rendezői változat[szerkesztés]

A film rendezői változatát, amely közel 45 perccel hosszabb, mint a moziváltozat 2005. december 23-án mutatták be a los angelesi Laemmle Fairfax Theatre-ben. Ezt követően 2006. május 23-án DVD-n is kiadták. A 4 lemezes DVD boxban a film 194 perc hosszúságú változata 2 lemezen található. A film nyitánnyal (overture) indít és az első lemez végén levezető, a második lemez elején felvezető zene található (intermission és entr'acte). A blu ray változaton ezek a zenei szünetek nem találhatók meg. Ridley Scott azt szerette volna eredetileg, hogy a bővített változat kerüljön bemutatásra a mozikban, de üzleti megfontolás alapján ezt az ötletet el kellett vetni. Thomas Rothman stúdióigazgató ötlete, hogy a filmnek egy kétórás történelmi akciófilm műfajba illeszthető vágott változatát kell bemutatni a moziban, elbukott. A film vegyes fogadtatást kapott, s sokan nem érezték teljesnek (bizonyos jelenetek és a karakterek reakciói nem teljesen érthetőek a kivágott jelenetek nélkül). A kritikusok egyöntetűen jobbnak tartják a rendezői változatot. Egyesek "minden idők legjelentősebb rendezői változata"-ként értékelik.

A rendezői változat teljes mértékben átformálja a filmet s megváltoztatja a történetet. A legjelentősebb különbség a két változat között, hogy a rendezői változatban megjelenik V. Balduin király, Szibilla fia, aki IV. Balduin és Szibilla között ült Jeruzsálem trónján.

A moziváltozatból kihagyott legfontosabb jelenetek és tények:

  • a falu papja Balian féltestvére (anyjuk törvényes házasságából született fia)
  • Gottfrid nemcsak Balian apja, hanem a falu vezetőjének öccse is, aki a fiával egyetemben attól tart, hogy az ibelini örökséget Balian fogja kapni. A keresztes lovagokon ejtett rajtaütést ők szervezik, s a pap meggyilkolása csak egy indíték, hogy Baliant el tegyék az útból
  • a haldokló IV. Balduin király az utolsó kenetet megtagadja a jeruzsálemi pátriárkától
  • megjelenik V. Balduin, Szibilla fia, aki előző házasságából született (apja Montferrati Vilmos). Mikor kiderül, hogy nagybátyjához hasonlóan ő is leprás, anyja megelőzvén, hogy egy szenvedésselteli élelet kelljen élnie, megmérgezi. Az események ezt követően a moziváltozathoz hasonlóan Szibilla koronázásával és Guidó királlyá avatásával folytatódnak
  • Guidó rájön, hogy Szibilla megcsalja, habár a dolog elsősorban politikai megfontolásból zavarja
  • Guidó megzsarolja Szibillát, utalva arra, hogy ha a fia kerül trónra, rövid és véres uralkodásban lesz része, mert a seregeivel nem biztos, hogy támogatni fogja. IV. Balduin halálát követően Szibilla felajánlkozik Guidónak, amennyiben az támogatja fiát
  • Szibilla jelleme árnyaltabb. Ellentétben a moziváltozattal, amelyben csak szeretőként van jelen, a rendezői változatban anya is. Politikai szerepvállalása is nagyobb, hiszen fia mellett régensként tevékenykedik
  • Rajnaldot nem a katonák fejezik le, hanem a szultán maga
  • Guidó és Balian megküzd egymással a film végén (Guidót Szaladin megszégyenítve szabadon engedi még Jeruzsálem ostroma előtt) és Guidó alulmarad, de Balian megkíméli az életét
  • Szaladin imádkozik a trónteremben
  • nagyobb szerepet kap a sírásó is, aki Balián feleségét eltemette és később követte Baliánt Jeruzsálembe

Források[szerkesztés]