Csilpcsalpfüzike

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Csilpcsalpfüzike
Phylloscopus collybita (taxobox).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Öregcsalád: Verébszerűek (Passerida)
Család: Óvilági poszátafélék (Sylviidae)
Nem: Phylloscopus
Faj: P. collybita
Tudományos név
Phylloscopus collybita
Vieillot, 1818
Elterjedés
Phylloscopus collybita.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Csilpcsalpfüzike témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csilpcsalpfüzike témájú médiaállományokat és Csilpcsalpfüzike témájú kategóriát.

A csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és az óvilági poszátafélék (Sylviidae) családjába tartozó faj. E madárfaj költöző énekesmadár, mely a teleket Dél- és Nyugat-Európában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában tölti. Testének felső része zöldes-barnás, alsó fele piszkosfehér árnyalatú. Számos alfaját ismerjük, melyek közül néhány már önálló fajba tartozik. Félgömb formájú fészkét a földre, vagy annak közelébe építi a nőstény, aki a fészekalj felnevelésének felelősségének terhét is viseli, míg a hímek ugyan sem a fészekalj felnevelésében, sem a fészek építésében nem vesznek részt, ugyanakkor hevesen védelmezik területüket riválisaikkal szemben és megtámadják a potenciális ragadozókat is.

Mint kis termetű rovarevő madárfajt, főleg emlősök, ezen belül is macskák és menyétfélék, valamint ragadozó madarak támadják, főleg az Accipiter nemzetség tagjai. Nagy elterjedési területe és nagy egyedszáma miatt állománya biztosnak mondható, bár egyes alfajai feltehetően kihaltak.

Nevét az általa kiadott hangok után kapta (csip-csup-csip-csup).

Előfordulása[szerkesztés]

A csilpcsalpfüzike szerte Európában, Ázsia keleti részéig és Szibéria keleti részéig, egészen a 70. szélességi körig elterjedt. Északnyugat-Afrikában kisebb létszámú csoportja él, valamint előfordul Törökország északi és nyugati részén, valamint Irán északnyugati részén. Költöző madár, mely az énekesmadarak közt az elsők között van, amelyek visszatérnek telelőterületeikről és az utolsók között található, akik ősszel elhagyják költőterületeiket. Költőhelyét néhány magasabb fával rendelkező ritkás erdőségekben választja meg.

Alfajai[szerkesztés]

  • Phylloscopus collybita abietinus
  • Phylloscopus collybita brevirostris
  • Phylloscopus collybita caucasicus
  • Phylloscopus collybita collybita
  • Phylloscopus collybita fluvescens
  • Phylloscopus collybita fulvescens
  • Phylloscopus collybita menzbieri
  • Phylloscopus collybita sardus
  • szibériai csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita tristis)Magyarországon ritka vendég

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 10-12 centiméter, szárnyfesztávolsága 15-21 centiméter.[1] A hímek testsúlya 7-8 gramm, míg a nőstények 6-7 grammot nyomnak. Névadó alfajának tollazata felül barnás, zöldes árnyalatú, alul piszkosfehér, szárnyainál világossárga. Lábai és csőre sötét színű.

Életmódja[szerkesztés]

A sűrű bokrok között, néha a fűben keresgéli rovarokból és pókokból álló táplálékát, ősszel bogyókat is elfogyaszt.

Szaporodása[szerkesztés]

A talajra a tojó egyedül készíti fűszálakból álló gömb alakú fészkét. Fészekalja 5-7 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. Egy évben kétszer költ.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres fészkelő, gyakori fajnak számít.

Ragadozói[szerkesztés]

Akárcsak a többi kis testű madárfajnál, a csilpcsalpfüzikénél is az első életévben a legmagasabb az elhullás mértéke. Három-négy éves kort megélt madarakról rendszeresen készülnek feljegyzések, míg a rekord életkor több, mint hét év e madárfajnál. E földön, vagy földfelszín közelében fészkelő madarak tojásait, fiókáit és fiatal egyedeit gyakran ragadják el hermelinek, menyétek, valamint varjúfélék, mint például szarkák, míg a felnőtt példányokra inkább a ragadozó madarak jelentenek veszélyt, például a karvalyok. A kis testű madarakra komoly veszélyt jelentenek az időjárási szélsőségek, melyek költéskor, vándorlás idején, vagy telelési időszakukban fenyegetik e madárfaj populációit.

A csilpcsalpfüzike esetenként áldozatul esik a kakukkoknak, melyek fészkébe csempészik tojásaikat, hogy aztán a gazdaállat nevelje fel a szülő helyett fiókáikat.

Védettsége[szerkesztés]

Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Nagy elterjedési területének és nagy egyedszámának köszönhetően a csilpcsalpfüzike a nem veszélyeztetett madárfajok közé tartozik. Csak Európában 60-120 millió közé teszik egyedszámát. Globális élőhelye mintegy 10 millió négyzetkilométeres területet foglal magába. Ennek ellenére P. c. exsul nevű alfaja feltehetően kipusztult.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. Chiffchaff. gardenbirds.co.uk. (Hozzáférés: 2016. június 9.)