Coregonus nasus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Coregonus nasus
Coregonus nasus példányok egy halpiacon
Coregonus nasus példányok egy halpiacon
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Marénaformák (Coregoninae)
Nem: Coregonus
Faj: C. nasus
Tudományos név
Coregonus nasus
(Pallas, 1776)
Szinonimák
  • Coregonus fera (non Jurine, 1825)
  • Coregonus kennicotti Milner, 1883
  • Coregonus nasus kennicotti Milner, 1883
  • Salmo nasus Pallas, 1776
  • Salmo nasutus (Pallas, 1776)
  • Salmo schokur Pallas, 1776
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Coregonus nasus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Coregonus nasus témájú kategóriát.

A Coregonus nasus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Coregonus nasus előfordulási területe Eurázsia és Alaszka északi részein van. Majdnem mindegyik olyan folyóban jelen van, amely a Jeges-tengerbe ömlik. A komiföldi Pecsora folyótól és az északi Volonga folyótól az alaszkai Perry folyóig sokfelé fellelhető. Az elterjedési területén egyaránt megtalálható a folyókban és tavakban. Habár vannak anadrom példányai is, amelyek a felnőtt kort a tengerben töltik, Coregonus nasus nem tűri a 9-15 százaléknál magasabb sótartalmat.

Mivel igen kedvelt a sporthorgászok körében, több országba is be akarták telepíteni. Eddig két európai országot „hódított” meg sikeresen: Belgiumot, ahol jelentős állománya van, és Ausztriát, ahol 2002-ben a Mining nevű településen rekord méretű, azaz 70 centiméteres példányt sikerült kihalászni.[1] Sikertelen betelepítések történtek: Lettországban, Ukrajnában, Észtországban és Kínában.[2]

Megjelenése[szerkesztés]

Régi rajz a halról

Ez a hal általában 46 centiméter hosszú, de akár 61 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 16 kilogramm. A hal teste kissé zömök, heringszerű, nagyon előrenyúló, kúp alakú fejjel és tömpe orral. 60-65 csigolyája van. Pikkelyei nagyobbak, mint a lazacformáké. Az oldalvonala teljes. A hátúszó és a mélyen kivágott farokúszó között zsírúszó van. Szűk szájnyílása alig ér a szem elülső szegélyéig, alsó állású; felső állkapcsa széles és rövid. Az első kopoltyúíven 20-29 (többnyire körülbelül 24) rövid kopoltyútüske van. Háta a világos kékeszöldtől az olíváig vagy a feketéig, oldalai és hasoldala a fehértől az ezüstszínig vagy sárgáig változnak. A felnőtt hal úszói szürkék, a fiatalé világosabb.

Életmódja[szerkesztés]

Ez az északi hal főleg a folyókban és tavakban él, de megtalálható a folyótorkolatokban és a tengerek partközeli részeiben is. A faj legtöbb példánya nem vándorol, azonban vannak anadrom, azaz vándor alakok is. Az ivadék tápláléka zooplankton, a felnőtt hal pedig apró férgeket, rovarlárvákat (főleg árvaszúnyoglárvákat (Chironomidae)) és puhatestűekek fogyaszt. Gyakran a szibériai marénával látható együtt.

Legfeljebb 15 évig él.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget a hím 4-8 évesen, míg a nőstény 5-9 évesen éri el. Július-augusztusban a felnőtt állat elindul felfelé a patakokba, ahol október és november között, gyakran a jég alatt, a kavivsok közé rakja le az ikráit. Az ívás 5-7 napig tart. ívás után az ivadék hamarosan kikel és lejjebb úszik a folyók mélyebb pontjaira, gyakran nagyobb fajtársakkal vegyülve. Ha a tóba kerül az ivadék, és a tó elég nagy ahhoz, hogy nyáron ne száradjon ki, akkor a Coregonus nasus itt fogja tölteni az egész életét.

Felhasználása[szerkesztés]

A Coregonus nasusnak van ipari mértékű halászata. Európa keleti részén tenyésztik is. A sporthorgászok is kedvelik. Húsa nagyon ízletes. Frissen, szárítva vagy füstölve árusítható.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Machacek, 2010
  2. Froese and Pauly, 2010

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Broad whitefish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]