Pukkanó dudafürt
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Colutea arborescens L. | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pukkanó dudafürt témájú médiaállományokat és Pukkanó dudafürt témájú kategóriát. |
A pukkanó dudafürt (Colutea arborescens) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növényfaj. Díszcserjeként is ültetik.
Nemzetségének a típusfaja.
Előfordulása[szerkesztés]
Őshazája Nyugat-, Dél- és Közép-Európa. Az ember betelepítette sok más térségbe is. Magyarországon, ahol őshonos szubmediterrán jellegű faj, mészkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben, löszpusztagyepekben fordul elő. Érdekes állománya van a pomázi Kőhegyen olyan szempontból, hogy ott a magyar boglárka (Iolana iolas) nevű, legnagyobb termetű hazai előfordulású boglárkalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye. Ezért sem szabad a magházakat pukkantgatni, mert ezzel elpusztíthatjuk a termésben fejlődő ritka pillangó hernyóját. Magyarországon többek közt a Cserhátban fordul elő, valamint a Mátrában is megtalálhatóak állományai.[1][2][3][4]
Alfajai[szerkesztés]
- Colutea arborescens subsp. gallica Browicz
- Colutea arborescens subsp. hispanica (Talavera & Arista) Mateo & M.B.Crespo
Megjelenése[szerkesztés]
1-4 méter magasra növő nyárizöld cserje. Levelei az akácéhoz hasonló elrendezésűek, szárnyasan összetettek 7-13 élénkzöld, széles, tojásdad, rövid nyelű levélkével. A levelek hónaljában májustól augusztusig nyíló, bókoló virágok felálló fürtvirágzatot alkotnak, a párta vörösesbarna csíkozású. Asztalosméhek, fadongók, poszméhek porozzák. Érés előtt felfújódó termései 6-8 magot tartalmazó, világosbarna, pergamenszerű burokban sorakoznak. A hosszú virágzási időszak miatt a virágok és a termések gyakran együtt fordulnak elő. A hüvelytermések egész télen a növényen maradhatnak. A magok kétféleképpen is terjedhetnek: ha a termés kiszárad, az erős szél kiszórja belőle a magvakat, és ejtőernyőszerűen szállnak tova, ha viharos szél hiányában a termés egészben hull a földre, a földön képes továbbgördülni.
Hatóanyagai[szerkesztés]
A növény koluteasavat, flavonoidokat, keserűanyagokat tartalmaz – utóbbiak miatt egykor hashajtásra használták. A magok kanavanint, lektineket tartalmaznak. A dudafürt mérgező növény, különösen a magjai; hányást, hasmenést okozhat fogyasztása.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol51_p61-62.pdf Adatok a Cserhát flórájához]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
Források[szerkesztés]
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Colutea arborescens L. Plants of the World Online
- cnsombor.org[halott link]
- Növényföldrajz- és társulástan
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelber Blasenstrauch című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
|
Ez a növényekről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |