Charles Hermite

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Charles Hermite
Charles Hermite circa 1887.jpg
Született
1822. december 24.[1]
Dieuze[2]
Elhunyt
1901. január 14. (78 évesen)[1]
Párizs[2]
Állampolgársága francia
Foglalkozása
Iskolái
  • Lycée Henri-IV
  • Lycée Louis-le-Grand
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének főtisztje
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Pour le Mérite
Sírhely Montparnasse temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Charles Hermite témájú médiaállományokat.

Charles Hermite (Dieuze, Lorraine, 1822. december 24.Párizs, 1901. január 14.) francia matematikus, aki algebrával és analízissel foglalkozott. A századvég matematikai életének egyik vezető egyénisége.

Életpálya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az École Polytechnique diákja, majd tanára lett. 1869-től 1897-ig a Sorbonne professzora. Tanárként kitűnő előadó volt.

Kutatási területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az algebra és az analízis számos területén alkotott jelentőset. A számelméletben, az ortogonális polinomok és az elliptikus függvények területén. 1858-ban megadta az általános ötödfokú egyenletnek elliptikus függvények segítségével való megoldását. 1873-ban bebizonyította, hogy a természetes logaritmus alapszáma, az "e" transzcendens szám. Az általa bevezetett Hermite-polinomok fontos szerepet játszanak a kvantumelméletben a harmonikus oszcillátor sajátfüggvényeiben. Számos matematikai fogalom is fűződik a nevéhez: a Hermite-mátrix, a Hermite-interpoláció, a Rámánudzsan-állandó, a Hermite–Hadamard-egyenlőtlenség, a Hermite-görbe.

Szakmai sikerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb123816057
  2. ^ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), 2015. szeptember 28., Эрмит Шарль