Buru-szigeti babirussza
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Állatkerti példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Babyrousa babyrussa (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Buru-szigeti babirussza témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Buru-szigeti babirussza témájú médiaállományokat és Buru-szigeti babirussza témájú kategóriát. |
A Buru-szigeti babirussza (Babyrousa babyrussa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Babyrousinae/Suinae alcsaládjába tartozó faj.[1]
Nagyon különálló faj a disznófélék családján belül, a többi disznóhoz csak távoli rokonság fűzi.
Korábban az összes babirusszát egyetlen fajba sorolták, melyen belül megkülönböztettek négy alfajt. Emiatt a Babyrousa emlősnem típusfaja. Mára ezeket többnyire különálló fajként fogadják el.[2] Ezek közül az egyik mára meglehet, hogy kihalt.
Nevének eredete[szerkesztés]
A fajt szinte mindenütt az eredeti őshazájának nyelvén nevezett nevén ismerik. A „babirussza” szó a maláj nyelvből ered, és a „szarvas” és a „disznó” szavak összevonásából alakult ki. Mindez érthető, hiszen a babirusszák agyarai valóban emlékeztetnek inkább a szarvasok fejdíszére, azaz az agancsra semmint a disznók agyarára.
Előfordulása[szerkesztés]
A babirussza Indonéziának három szigetén fordul elő: a Buru-szigeten, valamint a Sula-szigetek két szigetén, a Mangolén és a Taliabun. Hogy e helyeken őshonos-e vagy a szigetekre elsőként betelepült emberek hozták-e magukkal, még vitatott. De akárhogy is legyen, mikor még egy fajként kezelték az összes Babyrousa fajt, a babirussza előfordulási területe jóval nagyobb volt, számos szigetet, köztük a Celebeszt is magába foglalta.
Mivel korábban csak egy babirussza fajt tartottak számon, az összes adatot a valójában négy fajról ennek a disznófajnak tulajdonították, a valóságban a legismertebb faj a Babyrousa celebensis, és az eddig legtöbb begyűjtött adat erre az utóbbi fajra érvényes.
A babirussza Magyarországon[szerkesztés]
Különös megjelenése és ritka volta miatt a babirussza kedvelt állatkerti állatnak számít. Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben él egy kisebb család e fajból.
Megjelenése[szerkesztés]
Testhossza 88–106 centiméter, marmagassága 61–80 centiméter, farokhossza 28–32 centiméter és testtömege 100 kilogramm.
Hátán a bőr durva és barnás-szürke vagy puha és fehéres-szürkétől sárga színűig terjedő szőrökkel borított; szőre a rokonaitól eltérően hosszú; hasa világos színű. Pofája rövid. Lábai feltűnően hosszúak és vékonyak.[3][4][5]
A kanoknál a felső szemfogak átszúrják a szájpadlást és groteszk módon a homlok felé hajlanak; az alsó szemfogak erőteljesen görbült, hosszú agyarrá alakulnak. Agyarai a leghosszabbak a disznófélék családján belül, hosszuk olykor a 30 centimétert is elérheti. A kocák agyarai jóval rövidebbek és semmiben nem különböznek a többi disznóféle agyaraitól.
Életmódja[szerkesztés]
Nedves erdőkben, nádasokban, tó- és folyópartok környékén fordul elő.
A kan babirussza alsó agyarait a riválisokkal folytatott harcban használja. A felső szemfogak ezzel szemben könnyen letörnek, fegyverként semmit sem érnek, inkább hatalmi jelvények.
A babirussza gyors futó. Nappal aktív. Nem túrja orrával a talajt, de a puha, homokos vagy iszapos talajból kihúzza a gyökereket. Mindenevő állatként sokféle táplálékot képes elfogyasztani, többek között leveleket, vízinövényeket, puha gyümölcsöket és erős állkapcsának köszönhetően számos csonthéjas gyümölcsöt is. A biológusok már a kannibalizmust is megfigyelték ennél az állatnál; a malacok vannak kitéve ennek a veszélynek. A fajtársain kívül a babirussza más kisebb emlősöket és hüllőkket is elfogyaszt.[6] A babirusszák kis csoportokban vonulnak, jelenlétüket röfögésükkel jelzik egymásnak. Egy-egy csoport többnyire egyetlen kocából és annak utolsó malacaiból áll. A felnőtt kanok többnyire magányosan élnek.[2]
Szaporodása[szerkesztés]
A párzási időszakban a kanok heves harcok árán döntik el, hogy melyiküknek van joga párosodni a kocákkal. A harcok során a sérülések viszonylag ritkák, mert a babairusszák agyarai nem igazán alkalmasak sebek ejtésére, inkább csak hatalmi jelvények.
Az ivarérettséget 5-10 hónaposan érik el. A koca, ha nincs megtermékenyítve 28-42 naponként kész a párzásra. A vemhesség 150-157 napig tart. A babirusszák évente 2 almot vetnek, egy-két malaccal. A kocáknak két sornyi csecsbimbójuk van. A fiatal malacok a disznófélék többségével ellentétben nem csíkosak; születésükkor 380-1050 grammosak és 15-20 centiméter hosszúak. Csak az első néhány hétben rejtőznek valamilyen biztonságos helyen és születésük után 10 nappal már képesek követni anyjukat akár hosszabb utakra is. Az elválasztás 6-8 hónap után következik be.
Fogságban ezidáig 24 évig élt a legidősebb babirussza.[6][7]
Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]
A bennszülöttek mindenütt vadásznak rájuk. Olykor elfognak fiatal állatokat, és azokat felnőtt korukig otthon nevelik, de tényleges háziasításról nincs szó e faj esetében. A kevésbé zsíros (csak 1,27%, a házi sertés 5–15%-ával szemben) húsuk ínyencfalatnak számít.[2][6][8]
Vadon élő állományuk nagyjából 4000 állatból áll; ez a vadállomány csak 20 ezer négyzetkilométernyi területen él. A Természetvédelmi Világszövetség a fajt a „sebezhető fajként” tartja számon.[2]
A Buru szigeten két védett területet hoztak létre ennek a disznónak: a Gunung Kapalat Madát (1380 km²) és a Waeapót (50 km²).[9] Indonézia már 1931-óta törvényesen is védelmezi ezt az állatot.[2]
Képek[szerkesztés]
-
A -
babirussza -
-
különböző -
oldalról
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sablon:MSW3 Groves
- ↑ a b c d e Leus, K. & Oliver, W. (2008). Babyrousa babyrussa. In: IUCN 2008. IUCN Red List of Threatened Species. Downloaded on 15 November 2008. Listed as Vulnerable B1ab(iii).
- ↑ Meijaard, E. and Groves, C. P. (2002). Upgrading three subspecies of Babirusa (Babyrousa sp.) to full species level. IUCN/SSC Pigs, Peccaries, and Hippos Specialist Group (PPHSG) Newsletter 2(2): 33-39.
- ↑ Meijaard, E., J. P. d'Huart, and W. L. R. Oliver (2011). Babirusa (Babyrousa). Pp. 274–276 in: Wilson, D. E., and Russell Mittermeier|R. A. Mittermeier, eds. (2011). Handbook of the Mammals of the World. Vol. 2, Hoofed Mammals. ISBN 978-84-96553-77-4
- ↑ Nash, D. (May 22, 2010). A close-up look at a Hairy babirusa. Archiválva 2012. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Scienceblogs. Accessed May 1, 2012
- ↑ a b c Bambang Pontjo Priosoeryanto Proceeding of the Mini Workshop Southeast Asia Germany Alumni Network (SEAG) "Empowering of Society through the Animal Health and Production Activities with the Appreciation to the Indigenous Knowledge": May 3rd – 5, 2007, Manado – Indonesia, ISBN 3-89958-389-2 pp. 83–92
- ↑ Asdell's patterns of mammalian reproduction: a compendium of species-specific data, Cornell University Press, 1993, ISBN 0-8014-1753-8 pp. 377–380
- ↑ Barbara Dix Grimes: Mapping Buru ... (PDF). Australian National University
- ↑ Buru rain forests (angol nyelven). Terrestrial Ecoregions. World Wildlife Fund. (Hozzáférés: 2018. május 9.)
Források[szerkesztés]
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, Baltimore 1999. ISBN 0-8018-5789-9
- D. E. Wilson & D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0-8018-8221-4
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Buru babirusa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
